Felélte a Karácsony vezette főváros az előző városvezetés által felhalmozott tartalékát

Rekordon az iparűzésiadó-bevétel, csakhogy ezzel nincs kint a főváros a vízből. Minden összejött, a városvezetés három év alatt felélte a teljes tartalékát – írja a Világgazdaság. A lapnak Kiss Ambrus Budapest általános főpolgármester-helyettese beszélt arról, hogy a Fővárosi Önkormányzathoz 79,2 milliárd forint érkezett be iparűzési adó- (ipa) előleg címén a március 15-i határidőre.

Kiss Ambrus elmondta, hogy ez a teljes ipa-előleg 54 százaléka, a fennmaradó 46 százalék a vonatkozó szabályozás értelmében a kerületeket illeti meg. Ezek alapján a Fővárosi Önkormányzat és a kerületeket együttesen közel 150 milliárd forint ipa-előleg fölött rendelkezhetnek. Kiss Ambrus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a 79,2 milliárdos összeg nem váratlan, és eleve ennyivel számoltak.

Még nincs kint a vízből Budapest 

A fővárosi szempontból kedvezően alakuló befizetésből akár az is következhetne, hogy Budapest módosítja a 2023-ra vonatkozó ipa-várakozását, de ez egyelőre nincs napirenden. „Fenntartjuk a költségvetési rendeletben szereplő 272 milliárdos prognózist” – mondta. Ez egyébként már eleve tetemes növekedést jósol 2022-höz viszonyítva. A múlt évben az előzetes adat szerint – a hivatalosnak minősülő zárszámadást májusban fogadja el a közgyűlés – összesen 196 milliárd forint folyt be ipából. Tehát egy év leforgása alatt mintegy 76 milliárd forintnyi pluszt remél a városvezetés.

Mielőtt azonban úgy tűnne, hogy Budapest pénzügyi értelemben végre kint van a vízből, Kiss Ambrus igyekezett lehűteni a kedélyeket. „Budapest havi átlagos működési kiadása 25,7 milliárd forint. Csak a közösségi közlekedésre 12,7 milliárd megy el, kamatokra pedig 2,1 milliárd” – sorolta. Arra viszont elég volt a 79,2 milliárdos bevétel, hogy a január 22. óta folyamatosan negatívban lévő, egy adott pillanatban már mínusz 19 milliárdot mutató fővárosi önkormányzati folyószámla március 14. után egy csapásra 25-26 milliárdos pluszba forduljon át.

Hónapról hónapra él a főváros

A fővárosi működés finanszírozásáról összességében az mondható el, hogy azt a folyó évi bevételekből kell megoldani, mert a tartalékok 2022 végére elfogytak.

Kiss Ambrus ennek kapcsán azt mondta a lapnak, hogy a 2020 elején még meglévő forrásokat három tétel emésztette fel 2020 és 2022 között. A közösségi közlekedés járvány miatt bezuhant jegyárbevételének a kipótlása 81 milliárd forintba került, Budapest szolidaritási hozzájárulása 61 milliárd többletet jelentett, végül pedig 45 milliárd forintot vitt el a bérpolitikai megállapodás a fővárosi tulajdonú cégeknél.

Fenntarthatatlan gazdálkodás

Ez együtt körülbelül 190 milliárd forint, ami megfeleltethető az előző vezetés által felhalmozott tartaléknak. „Jelen állás szerint tehát Budapest pénzügyi mozgástere beszűkült, nem áll rendelkezésre tartós készpénzállomány, nincs a fiókban családi ezüst. Az egyetlen érdemi bevételi forrása az ipa” – mutatott rá az általános főpolgármester-helyettes. Az, hogy Budapest működése legfeljebb néhány hónapra tervezhető előre egyértelműen nem tartható fenn – írja a lap.

Nyitókép: Földházi Árpád