Fennállásának harmadik székházába költözik az intézmény.
Ahogy korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk róla, az újjászülető József főhercegi palotába költözik majd a tervek szerint az Alkotmánybíróság. Az épület rekonstrukcióját a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg. A palotát a Nemzeti Hauszmann Program keretében építik újjá, a Várkapitányság megbízásából. A cél az, hogy egy méltó, az osztrák, a szlovák és a cseh társintézményekéhez hasonló helyszínen működjön tovább a legfőbb jogforrás betartásért is felelős testület.
Az Index készített egy összefoglalót az Alkotmánybíróság elmúlt évtizedekben történt költözéseiről, eszerint az intézménynek fennállása óta ez lesz a harmadik székháza. A cikk szerint 1989 októberében Nemes Tamás független országgyűlési képviselő olyan módosító javaslatot nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslathoz, amelyben indítványozta, hogy
Indoklásában az esztergomi honatya kifejtette, hogy az alkotmány védelme összeforrott a Duna-parti várossal. Az utolsó „rendi” országgyűlés vitájában a huszonkét magyar király székhelye elsöprő többséggel megnyerte a székhelycsatát.
Az elhelyezési gondok megoldása érdekében az esztergomi önkormányzat képviselő-testülete 1991 őszén úgy határozott, hogy a helyi Sándor-palota tulajdonjogát ellenérték nélkül átadja alkotmánybíráskodás céljára. A kétszintes, barokk saroképület, amely a rendszerváltozásig lakóházként működött, romosan várta új gazdáját. 1992 októberében írták alá a megállapodást, amelyben az
és feladatai ellátására alkalmassá teszi. Az esztergomiak nem kis kompromisszumot vállaltak, hiszen a megállapodás a következőket tartalmazta:
A bíróság azonban – egyetlen esztergomi határozathirdetést és egy 2005-ös elnöki beiktatást leszámítva – a fővárosban maradt. 1990-ben a pesti Váci úton, az egykori MSZMP angyalföldi székházában kapott otthont, ahol több ikonikus határozat is született. Talán a leghíresebb 1990. október 24-én, amikor a hétszáz férőhelyes tanácstermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Azon a szerdai napon törölték el hazánkban a halálbüntetést. Ezzel együtt az alkotmánybírák kezdetektől nem érezték jól magukat az állampárttól örökölt épületben, mert a nyílászárók rossz szigetelése miatt huzatban kellett dolgozniuk,
Sólyom László, a testület akkori elnöke kitartóan lobbizott a kormánynál, hogy a több sebből vérző ingatlan helyett ajánljanak fel nekik másikat, sokkal csendesebbet, a bíróság tekintélyéhez méltóbbat.
Az Antall-kormány 1993 nyarán jelölte ki az Alkotmánybíróságnak a Donáti utca 35–45. számú ingatlant, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet korábbi székházát. Augusztusban jelent meg az épület felújítására kiírt nyilvános pályázat, amely alapján a fővállalkozónak a munkálatokat 1994. május 31-ig kellett kulcsrakészen teljesítenie.
Az Alkotmánybíróság 1994 nyarán költözött a csendes budai utcába. az épület rekonstrukciója lehetetlen küldetés volt, hiszen
A 2010-es évek elején az is felmerült, hogy a Donáti utcai objektummal szembeni foghíjtelken lehetne felhúzni az Alkotmánybíróság új hirdetőtermét. Kérdés persze, mekkora lenne a kihasználtsága, ha a jelenlegi, oszlopokkal szabdalt, alig százötven férőhelyes teremben is csak egy-két évente tartanak nyilvános határozathirdetést.
Az esztergomi székház ügye időközben holtpontra jutott. Az Állami Számvevőszék 2005-ben közzétett jelentése az esztergomi Sándor-palotáról tényként állapította meg, hogy a négyszáz négyzetméter hasznos alapterületű, műemlék jellegű épületet a város önkormányzata felújítási kötelezettséggel bocsátotta az Alkotmánybíróság rendelkezésére. A felújításhoz szükséges források biztosítása azonban elmaradt, így a bíróság nem használta az ingatlant, és már 1995-ben kezdeményezte annak visszaadását az önkormányzatnak. A tényleges visszaadás 2002-ben valósult meg. Az esztergomi ingatlannal kapcsolatban – olvasható a jelentésben – 2000 és 2002 között az Alkotmánybíróságnál „a villamosenergia-szolgáltatás és a karbantartási munkák költségeként 166 ezer forint kiadás merült fel”.
Nyitókép: YouTube
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
A 70-szeres válogatott labdarúgó imád edzésre járni.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét. Kacsoh Dániel írása.
