Így kerül a József főhercegi palotába az Alkotmánybíróság

Ahogy korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk róla, az újjászülető József főhercegi palotába költözik majd a tervek szerint az Alkotmánybíróság. Az épület rekonstrukcióját a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg. A palotát a Nemzeti Hauszmann Program keretében építik újjá, a Várkapitányság megbízásából. A cél az, hogy egy méltó,  az osztrák, a szlovák és a cseh társintézményekéhez hasonló helyszínen működjön tovább a legfőbb jogforrás betartásért is felelős testület. 

Az Index készített egy összefoglalót az Alkotmánybíróság elmúlt évtizedekben történt költözéseiről, eszerint az intézménynek fennállása óta ez lesz a harmadik székháza. A cikk szerint 1989 októberében Nemes Tamás független országgyűlési képviselő olyan módosító javaslatot nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslathoz, amelyben indítványozta, hogy

Indoklásában az esztergomi honatya kifejtette, hogy az alkotmány védelme összeforrott a Duna-parti várossal. Az utolsó „rendi” ország­gyűlés vitájában a huszonkét magyar király székhelye elsöprő többséggel meg­nyerte a székhelycsatát.

El a pártszékházból

Az elhelyezési gondok megoldása érdekében az esztergomi önkormányzat képviselő-testülete 1991 őszén úgy határozott, hogy a helyi Sándor-palota tulajdonjogát ellenérték nélkül átadja alkotmánybíráskodás céljára. A kétszintes, barokk saroképület, amely a rendszerváltozásig lakóházként működött, romosan várta új gazdáját. 1992 októberében írták alá a megállapodást, amelyben az

és feladatai ellátására alkalmassá teszi. Az esztergomiak nem kis kompromisszumot vállaltak, hiszen a megállapo­dás a következőket tartalmazta:

A bíróság azonban – egyetlen esztergomi határozathirdetést és egy 2005-ös elnöki beiktatást leszámítva – a fővárosban maradt. 1990-ben a pesti Váci úton, az egy­kori MSZMP angyalföldi székházá­ban kapott otthont, ahol több ikonikus határozat is született. Talán a leghíresebb 1990. október 24-én, amikor a hétszáz férőhelyes tanácstermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Azon a szerdai napon törölték el hazánkban a halálbüntetést. Ezzel együtt az alkotmánybírák kezdetektől nem érezték jól magukat az állampárttól örökölt épületben, mert  a nyílászárók rossz szigetelése miatt huzatban kellett dolgozniuk,

Sólyom László, a testület akkori elnöke kitartóan lobbizott a kormánynál, hogy a több sebből vérző ingatlan helyett ajánljanak fel nekik másikat, sokkal csendesebbet, a bíróság tekintélyéhez méltóbbat.

Esztergom

Az Antall-kormány 1993 nyarán jelölte ki az Alkotmánybíróságnak a Donáti utca 35–45. számú ingatlant, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet korábbi székházát. Augusztusban jelent meg az épület felújítására kiírt nyilvános pályázat, amely alapján a fővállalkozónak a munkálatokat 1994. május 31-ig kellett kulcsrakészen teljesítenie.

Az Alkotmánybíróság 1994 nyarán költözött a csendes budai utcába. az épület rekonstrukciója lehetetlen küldetés volt, hiszen

A 2010-es évek elején az is felmerült, hogy a Donáti utcai objektummal szembeni foghíjtelken lehetne felhúzni az Alkotmánybíróság új hirdetőtermét. Kérdés persze, mekkora lenne a kihasználtsága, ha a jelenlegi, oszlopokkal szabdalt, alig százötven férőhelyes teremben is csak egy-két évente tartanak nyilvános határozathirdetést.

Nyitókép: YouTube