és feladatai ellátására alkalmassá teszi. Az esztergomiak nem kis kompromisszumot vállaltak, hiszen a megállapodás a következőket tartalmazta:
Az ingatlan alkotmánybírósági használatát jelenti minden olyan tevékenység, amelyet az alkotmánybírók és az Alkotmánybíróság munkatársai, szervezete az épületben végeznek. Ideértve ünnepélyes ülések, kongresszusok, más rendezvények megtartását, alkotóházi, vendégelhelyezési hasznosítását is.
A bíróság azonban – egyetlen esztergomi határozathirdetést és egy 2005-ös elnöki beiktatást leszámítva – a fővárosban maradt. 1990-ben a pesti Váci úton, az egykori MSZMP angyalföldi székházában kapott otthont, ahol több ikonikus határozat is született. Talán a leghíresebb 1990. október 24-én, amikor a hétszáz férőhelyes tanácstermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Azon a szerdai napon törölték el hazánkban a halálbüntetést. Ezzel együtt az alkotmánybírák kezdetektől nem érezték jól magukat az állampárttól örökölt épületben, mert a nyílászárók rossz szigetelése miatt huzatban kellett dolgozniuk,
ráadásul a forgalmas kereszteződésből beszűrődő zajtól szinte egymás szavát sem hallották.
Sólyom László, a testület akkori elnöke kitartóan lobbizott a kormánynál, hogy a több sebből vérző ingatlan helyett ajánljanak fel nekik másikat, sokkal csendesebbet, a bíróság tekintélyéhez méltóbbat.