Korábban a magyar külügyminiszter szögezte le: „Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket feltételezem azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogyan éljünk a saját hazánkban”.
Csütörtök délután is folytatódott a David Pressmann amerikai nagykövet és Szijjártó Péter közti szócsata. Az egész Pressmann Politicóba írt cikkével kezdődött, amelyben azt írta: Magyarország továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatja.
„Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá” – jelentette ki Szijjártó Péter egy mai az egyiptomi fejlesztési miniszterrel tartott sajtótájékoztatón.
A külügyminiszter hozzátette: „Nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe, és ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon” – üzent a tárcavezető David Pressmannak.
„Mert mi, amikor nagyköveteket fogadunk, akkor azt szó szerint értjük: nagyköveteket fogadunk.
Olyan embereket, akikről azt gondoljuk, hogy a küldő ország azért küldi ide, hogy a két ország kapcsolatának javításán, fejlesztésén dolgozzanak, a kölcsönös tisztelet talaján állva.
„Nem kormányzókat meg nem helytartókat fogadunk, akiket feltételezem azért küldenének ide, hogy megmondják nekünk, hogy mi hogy éljünk a saját hazáinkban” – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter, hangsúlyozva: „ennek a korszaknak vége van”.
„Minden tisztelettel, de Oroszország azon kísérletét, hogy egyoldalúan átrajzolja Európa határait, nem tartjuk csupán »magyarországi belpolitikai fejleménynek«" – jelentette ki közösségi oldalán Pressmann.
Nyitókép: MTI, Koszticsák Szilárd
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Petteri Orpo szerint nincs idő a finomkodásra: le kell törni Belgium ellenállását, különben baj lesz.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
