A legrosszabb helyzetben Salgótarján és Szekszárd vannak.
A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021 című tanulmányban Sikos T. Tamás és Szendi Dóra kutatók a magyar megyei jogú városok teljesítményét vizsgálják, gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjából. Ehhez az ENSZ fejlődési jelzőszámait vették alapul. Korábban az okos városok mérhetőségével sok kutatás foglalkozott, ám kifejezetten a magyar városokról kevés átfogó tanulmány értekezik.
A globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése az egyik legnagyobb kihívássá vált a városokban.
A kutatás egyik részeként a gazdasági teljesítményt vizsgálta a megyei jogú városok tekintetében (SDG 8: „tisztességes munka és gazdasági növekedés”). Itt figyelembe vették az egy főre jutó nettó jövedelmet, az álláskeresők számát, az idős lakosság eltartottsági rátáját, a vállalkozások számát és a foglalkoztatottsági rátát. E fejlődési cél inkább gazdasági fókuszú jelzőszámai alapján
– összegezte a tanulmány, majd hozzátették, hogy az eredményekben nagy a szórás, az egy főre jutó nettó jövedelemben például a legjobb helyzetű Székesfehérvár és a legrosszabb helyzetű Baja/Sopron között fajlagosan 600-700 ezer forintos a különbség az átlagjövedelmekben. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya az említettnél sokkal homogénebb, egyedül Salgótarjáné kiugró, de még a második legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nagykanizsáétól is több mint 10 százalékponttal magasabb.
Címlapkép: Földházi Árpád
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!
A brit hatóságok szokott tétlensége vezetett két ember halálához.
A Fidesz frakcióvezetője az újabb ellenzéki lebukás kapcsán kijelentette: „Az ukránok már a tiszás telefonokban vannak!”.
