Alvilági nehézfiúk a bíróságon – terhelő vallomásokkal folytatódott a Gyárfás-per tárgyalása

Igazi nehézfiúk meghallgatásával folytatódott kedden a Fővárosi Törvényszéken a Gyárfás Tamás ellen Fenyő János 1998-as meggyilkolása kapcsán indult büntetőper, amelyen a „Portik-szálat” boncolgatták. A vád szerint a Nap TV volt tulajdonosa a már többszörösen elítélt Portikot bízta meg a VICO-birodalom feje elleni merénylettel. Portik végül Jozef Roháccal ölette meg Fenyőt. 

A tárgyaláson először egy jogi akadályt kellett átugrani. Miután Portik február elején ismét ügyvédet váltott, új jogi képviselője viszont még nem tudott felkészülni, ráadásul közölte: csak 11-ig tudott részt venni a tárgyaláson. A vádlott azonban nem maradhat jogi képviselet nélkül.

Portik és a bíró össze is vitatkozott ezen, de Póta Péter rövidre zárta a kérdést: Portik új ügyvédje vagy egész nap részt vesz a tárgyaláson vagy azonnal hivatalból kirendel egy helyettes védőügyvédet. Ez meg is történt, így a tárgyalás folytatódhatott, annak ellenére, hogy Portik – akit zárt videoláncon kapcsoltak a börtönből – nem akart részt venni rajta. Portik később az ebédszünetben sem akart telefonon beszélni a kirendelt helyettes ügyvéddel, közölte, „neki nincs ügyvédje”.

Portik gyilkosságokkal hencegett 

A bíróság először a kilencvenes évek egyik rettegett alakját, T. Györgyöt hallgatta meg. T. Görgy jelenleg börtönben ül, 2018-ban ítélték 11 évre egy 1996-os merényletkísérlet miatt. Később elismerte a bűncselekményt, amelynek felbujtójaként Portikot nevezte meg. Az ügyész ma egy 2012-es, rendőrségi tanúvallomásáról kérdezte a baracskai börtönből bejelentkező T. Györgyöt, amelyben azt mondta, hogy

Hogy mit ígért pontosan Portik a gyilkosságért, azt nem volt hajlandó elárulni, de azt elismerte, hogy „anyagi ellenszolgáltatásról” volt szó. A tanú egyébként a Fenyő-gyilkosság idején előzetes letartóztatásban volt.

T. György igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Portik és a Fenyő Jánost meggyilkoló Jozef Rohác ismerte egymást, de részleteket erről nem tudott. Fenntartotta azt az állítását is, hogy Portik később azzal hencegett neki, hogy a kilencvenes évek gyilkosságainak a hátterében ő  állt, így a Fenyő Jánost is ő ölette meg. Portik a tárgyaláson szemenszedett hazugságnak nevezte T. Görgy vallomását. 

A baloldali kormányzat védelme alatt

Délután az alvilág egykori másik meghatározó figuráját, a kecskeméti maffiaperben 2006-ben 12 év fegyházbüntetésre ítélt Radnai Lászlót hallgatta meg a bíróság. Az egykori keresztapa a 90-es évek közepén az akkor gyümölcsöző olajszőkítés kapcsán ismerte meg Portik Tamást, aki az olajozásban élen járó Energol Zrt. egyik alapítója volt. Radnai annak az azóta elhunyt Drobilich Gábornak volt a jó barátja, akit Portik mentorának neveztek. 

Az Energol ügyben egyébként mindkannyian vádlottak volt, de a Portik elleni vád az ítélet idejére már elévült, így a sok évig szökésben lévő Portik semmilyen büntetést nem kapott.

Ennek hátterében több forrás szerint az állt, hogy az egykori maffiavezér rávallott a még ebben az évben elfogott Portikra az 1998-as Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József 1996-os meggyilkolása kapcsán. 

Egy interjúban korábban arról beszélt, Prisztás József mellett Rohác végzett Fenyő Jánossal és az Aranykéz utcai robbantásban megölt Boros Tamással is. Ám az erre vonatkozó 2005-ben tett vallomását a rendőrség 2010-ig „benyelte”, nem foglalkoztak vele. Szerinte azért,

Gondolok itt Portikra, Gyárfás Tamásra és egy volt MSZP-s főpolgármester-helyettesre – fogalmazott az interjúban. Radnai állítása szerint  is Portik volt a megrendelője a kilencvenes évek második felében történt maffia-leszámolásoknak. 

Hogy valójában milyen motiváció állhatott Fenyő János meggyilkolása mögött, arról nem volt konkrét információja, de Drobilichtől tudta, hogy Portik lakást bérelt Gyárfás Tamástól, akinek „nagyon meg akart felelni”. Radnainak arról is volt tudomása, hogy Portik lakást bérelt a VICO-székház közelében, ahonnan az emberei figyelték az épületet. 

Nyitókép: Portik Tamás egyik büntetőpere tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken, 2014-ben Fotó: MTI/ Bruzák Noémi