Csatatérré vált Budapest: szélsőbal- és szélsőjobboldali szimpatizánsok vadásztak egymásra. Az erőszakos események nem csupán a hazai és nemzetközi sajtó, de a szélsőséges politikai erők figyelmét is felkeltették.
Nagy Gábor és Oblat Rudolf írása
Nem pusztán a szélsőbaloldali antifák keresték a balhét a hétvégén, a szélsőjobboldaltól nem oly távol álló Légió Hungária is Budapest utcáit fürkészte. Legalábbis erről árulkodnak azok a fotók, amelyeket a Hooligans.cz Twitter-oldalára töltöttek fel. „Magyar focidrukkerek és a Légió Hungária tagjai antifasisztákat keresnek” – írták a bejegyzéshez, hozzátéve azt is: nem találtak.
Az ugyancsak a fővárosi utcákat járó Betyársereg tagjai viszont összeakadtak a szélsőbaloldali szimpatizánsokkal:
A Betyársereg két antifa-fészek ellen indított támadást,
egyet a Széll Kálmán téren, egyet a Vár tövében. Az importált antifasiszták közül menekülés közben jó néhányan elestek és beütötték magukat. Most rendőrök védik őket” – olvasható a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen hasábjain, később megerősítve, hogy több tag ellen eljárást indított a rendőrség eljárást.
Apropó, rendőrség! Erről az akcióról nem közöltek részleteket az egyenruhások hétfői sajtótájékoztatóján, de a korábbi támadások így néztek ki: az első február 9-én délelőtt, a Fővám téren történt, ahol három lengyel állampolgárt városnéző sétájuk során 7-8 fő megrohant és különböző eszközökkel megverték őket. A rendőrség beszámolója szerint az eszközök között volt vipera is. Az atrocitás alig egy percig tartott, majd az elkövetők távoztak. A három sértettből ketten súlyosan megsérültek, a támadás okát nem tudták meghatározni.
Ahogy arról a Mandineren is írtunk, február 10-én újabb támadás történt Gazdagréten: egy férfi a munkahelyére tartott, amikor nyolcan a megrohanták, bántalmazták, gázspray-vel lefújták. Ugyanezen a napon éjjel a Belvárosban volt egy újabb támadás: ekkor öten rontottak rá egy koncertre tartó párra, a férfi itt súlyos sérüléseket szenvedett. A támadás-sorozat tovább folytatódott, hajnalban a Mikó utcában egy német párt támadtak meg hatan, mindkettőjüket bántalmazták.
ugyanis mindannyiukon olyan ruha volt, ami azt sugallhatta a támadóknak, hogy a sértettek a Kitörés Napjára érkeztek a fővárosba és szélsőjobboldaliak. Ez az az esemény, ugye, amelyen az 1945-ös, februári, a budai várból való kitörést végrehajtó magyar és német alakulatokra emlékeznek; az antifák többek között ezt nehezményezték.
A rendőrség szerint akár 15 elkövető is lehetett, ugyanis az látszik kirajzolódni, hogy a verésben lehet, hogy többen nem is vettek részt, csak elkísérték azokat, akik a támadásokat végrehajtották. Szombaton kora délután az elkövetők egy részét a VI. kerületben elkapták, miután egy járőr az I. kerületből követte őket. Ketten német állampolgárok, egyikük olasz. Két vipera, egy kalapács, egy ólmos kesztyű és egy gázspray került elő tőlük, a rendőrség gyanítja, hogy további támadásokra készültek.
Azóta egy német lap, a Bild leközölte a neveiket is. Információik szerint a feltételezett támadók Clara W. (22), Anna M. (25), Emilie D. (20), Moritz S. (20), Tobias E. (29) Németországból és Ilaria S. (38) Olaszországból. Mindannyian a baloldali szélsőséges irányzathoz sorolhatók. A német támadók Szászországban, Türingiában, Észak-Rajna-Vesztfáliában, Schleswig-Holsteinben és Alsó-Szászországban születtek.
De nem csupán magyarországi antifasisztákról van szó. A Blikk információi szerint Németországból is érkezhettek antifák. A lap szerint a drezdai és berlini antifasiszta fiatalok a magyar szélsőbaloldal meg-hívására jöttek; más források viszont görög, olasz szélsőbaloldali huligánokról tesznek említést. Utóbbit erősíti, hogy amint írtuk, egy olasz állampolgár is kézre került.
Érdekes utózöngéje a hétvégi fővárosi támadássorozatoknak, hogy egyes portálokon már azt lehet olvasni: a Jámbor András által gründolt Szikra Mozgalomnak is köze lehet a történtekhez. Miért? Mert állítólag a szervezet állt a mögött az esemény mögött, amelynek résztvevői a Bécsi kapu téren „várták” a már említett Légió Hungáriát, a Betyársereget és a Blood&Honort. (Arról nem is beszélve, hogy az országgyűlési képviselő korábban a neomarxista nézeteket valló Mérce.hu főszerkesztője is volt, ahol több, antifa-szimpatizáns írás jelent már meg.)
Jámborék a meghívóhoz azt írták: a Becsület Napja egy nemzetközi neonáci megemlékezés a főváros-ban, „ahol azokról emlékeznek meg, akik a megszállókkal együttműködve megpuccsolták Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérletét, deportálták és a Dunába lőtték a pesti zsidóságot, a civilek evakuálása helyett pedig asszisztáltak a náci megszállóknak az ország kifosztásához”.
A baloldali országgyűlési képviselő minderre reagálva a közösségi oldalán a következőket írta:
Aki ismeri az én munkásságomat, vagy a Szikráét, az tudja, hogy elítéljük az erőszak minden formáját.
Így elítéljük a hétvégén elkövetett erőszakos támadásokat is, legyenek azok antifa vagy náci támadások, melyek egyébként a Halászbástyánál békésen tiltakozó tagjainkat is érték. Hazudozhat erről a Fideszhez és a Mi Hazánkhoz kötődő média, de mi soha nem támogattuk, és soha nem is fogjuk támogatni, az erőszakos akciókat. Ezért is állunk elébe Tényi István feljelentése nyomán bármilyen hatósági vagy titkos-szolgálati nyomozásnak.”
Jámbor üzent is az elkövetőknek: „az égegyadta világon semmi hősies nincs abban, hogy idejöttök Nyu-gatról kiélni az agressziótokat, majd szépen hazamentek a kellemes otthonotokba! A következményeket meg itt hagyjátok azoknak a magyaroknak, akik kiállnak a szélsőségesek ellen”.
A Légió Hungária egy 2018-as alapítású, pártpolitikától független szélsőjobboldali szervezet. Alapítója, Incze Béla a Jobbik-közeli Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból vált ki. Vele egyébként épp a napokban készített interjút a Counter-Currents, ahol szó esik mások mellett a magyar politika, nacio-nalista tevékenységek Magyarországon, küzdősportok, és természetesen más „veszélyforrások” is. Íme a mostani közleményük: „A baloldali és meleg-konzervatív sajtótermékek egyaránt hozzák a »kötelezőt«, amiben semmi meglepő nincs, azonban az Antifa támadásai után emellett most nem mehetünk el szó nélkül. Feltétlenül fontos tisztázni, hogy akik »szélsőjobboldali nácik« által megtámadott ártatlan járókelőkről és újságírókról beszélnek, azok nem elég, hogy nyíltan hazudnak, de az Antifa ilyen irányú mosdatása tragédiához is vezethet”.
Toroczkai László írásbeli kérdést intéz a belügyminiszterhez, amiben azt szeretné megtudni, hogy mi-kor minősítik terrorszervezetté Magyarországon az Antifa mozgalmat. A Mi Hazánk elnöke azt is leszögezte, hogy feljelentést tesznek terrorcselekmény miatt az Antifa mozgalom ellen. Ebben azt kérik, hogy a hatóság rendelje el a nyomozást, abban az esetben pedig, ha a hatóság ezt megtenné, fel kívánják szólítani a kormányt, hogy a nyomozást elrendelő határozat alapján
Ez azt eredményezné, hogy felvétel alapján a tagállamok kötelesek intézkedni a szervezet és tagjai pénz-eszközeinek, vagyonának befagyasztásáról és velük szemben közös rendőri erővel lépnek fel. A Mi Hazánk azt is szükségesnek látja, hogy az Antifa nem magyar állampolgárságú, jellemzően nyugat-európai tagjait pedig tiltsák ki Magyarország területéről.
Mint azt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője írta közösségi oldalán, „az elmúlt napokban Budapesten magukat »antifasisztának« nevező kommunista csőcselék és szélsőjobbos társaik egymást provokálva vandál utcai erőszakkal verik egymást, egyes esetekben teljesen gyanútlan járókelőket”.
Szerinte a történtek célja egyértelmű: „lehetőséget adni a New York Times-nak meg a Frankfurter Allgemeine-nak, hogy bemutathassák, Magyarországon szélsőséges anarchia tombol. Ugyanezt a célt szol-gálta – aki még emlékszik – Szabó Albert vagy Bácsfi Diána »tizenötperces hírneve« a '90-es vagy a 2000-es évek elején”.
1993 és 1999 között a hungarizmus egyik legismertebb magyarországi „vezére”, Szabó Albert politikai szereplését a kezdetektől érdeklődéssel figyelte a közvélemény, mivel majd minden megnyilvánulása magában hordozta a jogi szankció lehetőségét. Az általa létrehozott Világnemzeti Népuralmista Párt, majd a Magyar Népjóléti Szövetség valószínűleg a külföldről érkező támogatások érdekében igyekezett rendszeres közszereplést vállalni – olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) évkönyvének 2003-as kiadásában. A Horn-érában gombamód szaporodtak a szélsőséges csoportok, a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltve. Bácsfi Diána a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetője volt. Azzal hívta fel magára és a csoportra a figyelmet, hogy 2004 augusztusában „Jövünk” feliratú, módosított nyilaskeresztes plakátokat ragasztottak ki a fővárosban.
„Szélsőjobb és szélsőbal, valamint az őket felhasználók célja azonos: aláásottnak láttatni a külvilág szemében az egyébként létező hazai politikai és társadalmi stabilitást. Ne üljünk fel a provokációnak, a köznyugalom szándékos, gyanúsan előre megfontoltnak tűnő megzavarásának!” – fogalmazott Szánthó.
A nyitókép illusztráció. Fotó: Christoph Soeder / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
16 év, 13 világverseny, 198 válogatottság, 592 gól – Lékai Máté szeptemberben döntött úgy, hogy 37 évesen búcsút int a magyar címeres meznek. A Ferencváros világklasszis kézilabdázójával pályafutásáról, emlékezetes pillanatokról, döntésekről és a fradizmusról beszélgettünk.
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint időközben helyreállt az M4-es metró közlekedése.
Azonban a jelölést a Szenátusnak még jóvá kell hagynia, a folyamat várhatóan októberben kezdődhet.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A bérleti díjak is csökkenni kezdtek, mert sok esetben kedvezőbb a törlesztőt fizetni, mint a bérleti díjat.
„Egy borzalmas játékvezetői döntés akadályozta meg a győzelmünket.”
