A magyarok közel négyötöde nem érezte azt, hogy nagy mértékben nőtt volna a rezsiköltsége a tavalyi év azonos időszakához képest - derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-hez.
Emlékeztettek rá: a magyar állam idén és jövőre is jelentős forrásokat fordít a rezsicsökkentés védelmére. Ugyan az átlagfogyasztás fölötti részre eső támogatás mértéke korlátozott, jól látható, hogy a magyarok túlnyomó többsége az intézkedések haszonélvezőjének tartja magát - tették hozzá.
A felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a „tavalyi évhez képest az előző hónapban hogyan alakultak a rezsiköltségei” decemberben a magyar választóknak a 33 százaléka azt jelezte, hogy nem történt változás, két százalékuknál pedig egyenesen csökkent a kiadási tétel összege.
További 39 százaléknak pedig csak"kis mértékben nőtt a rezsiköltsége és mindössze a magyar választók ötöde - 22 százalék - számolt be jelentős növekedésről. A megkérdezettek 6 százaléka pedig nem tudott felelni a kérdésre.
Ezek alapján elmondható, hogy decemberben a magyarok 78 százaléka nem, vagy csak kismértékben érezte a rezsiköltségeinek emelkedését az előző évhez képest. Mindez a kormány rezsicsökkentést védő intézkedéseinek sikerét mutatja”
– írták.
Az összefoglalóban megjegyezték: érdekes képet mutat a pártpreferencia szerinti bontás, hiszen a rezsicsökkentés ügye már egy évtizede politikai vitatéma is.
Míg a Fidesz-szavazók 86 százaléka mondta azt, hogy nem, vagy csak kismértékben emelkedtek a tavalyihoz képest decemberre a rezsiköltségei, a baloldali szavazók 71 százaléka érezte ezt”
– jelezték.
A különbség tehát összefügg a pártszimpátiával, mégis jól látható, hogy még a baloldali választók túlnyomó többsége is saját bőrén érzi a rezsicsökkentés védelmét.
Mindez magyarázhatja, hogy az ellenzéki pártok 2022-ben sem tudtak a rezsiköltségekre hivatkozva új választókat megnyerni vagy a saját választóikat mozgósítani”
– közölték, majd azzal folytatták, ez aligha fog változni jövőre.
„Nem véletlen, hogy a kormány a 2023-as büdzsét a rezsivédelem költségvetésének nevezi, mivel 2600 milliárd forintot különített el a rezsiköltségek támogatására” – írták.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása december 5. és 7. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra; a mintavételi hiba 3,16 százalék - olvasható a közleményben.
(MTI)
Nyitókép: Jeffrey Groeneweg / ANP MAG / ANP via AFP
Hosszadalmas jogi procedúra vár a visszafordított ferencvárosi szurkolókra, eközben Dull Szabolcs erős kritikát fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben.
Brüsszel a háború irányába mozdul, Budapest a békét és a nemzeti szuverenitást védi. Európa politikai és katonai kényszerpályára került, közben Washingtonban is új erővonalak rajzolódnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Tízmilliárd euró nagyságrendű közös hitelről írnak.
A külgazdasági és külügyminiszter Minszk felé vette az irányt.
Az MCC biztosítja azt a szólásszabadságot az oktatóinak, ami neves nyugati egyetemeken mára már elképzelhetetlen.
Hosszadalmas jogi procedúra vár a visszafordított ferencvárosi szurkolókra, eközben Dull Szabolcs erős kritikát fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben.
