Kerüli a médiát Biden elnök, sokkal kevesebb interjút ad, mint Donald Trump vagy bárki más.
Az Egyesült Államok elnökével kapcsolatban már a liberális sajtó is gyakran kifogásolja, hogy alig férnek hozzá. Tavaly októberben derült ki, hogy elnöksége azon pontján összesen tizenhat interjút adott, azaz ötödannyit, mint Donald Trump (aki 82-t), nyolcadannyit, mint Barack Obama (aki 131-et), és feleannyit, mint Ronald Reagan, aki úgy hozott össze 32 interjút szűk egy év alatt, hogy közben tüdőn lőtték, eltört a bokája, és ebből gyógyulgatott. George W. Bushnak 42, Bill Clintonnak 51, George H. W. Bushnak 38 interjú fért bele ugyanezen időkeretben.
A Bident mikrofonvégre kapó médiumok lajstroma sem kifejezetten színes: ez idő alatt
az ESPN sportcsatorna, a People bulvármagazin és két liberális lap, a The Atlantic és a The New York Times részesült csak abban a kegyben, hogy hosszabban kérdezhette az amerikai elnököt.
Sean Spicer, Donald Trump volt sajtófőnöke a New York Postnak az ügyről akkor azt mondta, Biden csapata „előre megírt elnökséget” szeretne, és „minimalizálni akarják a lehetőségeit arra, hogy eltérjen a szövegtől”. Tavaly júliusban a fehér házi tudósítókat tömörítő White House Correspondents’ Association elnöke, a CBS-nek tudósító Steven Portnoy fel is kérdezte Jen Psakit, Biden sajtófőnökét, hogy miért nem lehet az elnököt kérdezni. Psaki helyettese, Karine Jean-Pierre akkor úgy reagált, „folyton válaszol kérdésekre, folyton”.
A probléma azonban nem csak az interjúkra terjed ki, sajtótájékoztatókkal sem bajlódik: szűk egy év alatt összesen négy sajtótájékoztatót tartott, ebből mindössze egyet a Fehér Házban, és ott is nagyon szűk volt a meghívott újságírók köre.
Obama 5, ifjabb Bush 3, Clinton 7, idősb Bush 13, Ronald Reagan 3 alkalommal állt a Fehér Házban elnöksége ezen pillanatáig a sajtó képviselői elé.
„Az, hogy Biden nem hajlandó szólni az amerikai néphez arról a rengeteg válságról, amelyekkel kudarcos kormányzása alatt küzdenek, megbocsáthatatlan” – nyilatkozta júniusban a Guardiannek Emma Vaughn, a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) szóvivője. A brit lap ugyanakkor megjegyzi, az elnök nagyon szívesen kommunikál olyan formában, ahol nem kérdezik: a Wall Street Journalnek cikkük megjelenésének hetében írt publicisztikát inflációellenes terveiről, illetve megjelent egy írása a New York Times hasábjain is Ukrajna támogatásáról. Emellett Thomas Friedmant, az NYT publicistáját is fogadta egy háttérbeszélgetésre, amelyről
mert – mint azt Friedman megírta – „mikrofonon kívül volt az egész, úgyhogy nem mondhatok semmit arról, amit mondott”.
2022 első felében ugyanakkor összesen egy interjút adott, azt is Lester Holtnak a liberális NBC-től. Tavaly április 29-én interjúszámlálója 23-nál állt – Trumpé elnöksége ugyanezen pontján 95-ön, Obamáé 187-en, ifjabb Bushé 60-on, Clintoné 64-en, idősb Bushé 70-en, Reagané 78-on.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik
Immár tizenkilenc éve, hogy kiderült, hogyan titkolták el Gyurcsány Ferencék a megszorítási szándékaikat. Az őszödi beszéd után most a TISZA Párt alelnöke értekezett arról, hogy a kampányban nem fedheti fel szakpolitikájuk részleteit – adóemelési szándékukat –, hiszen azzal nem lehet elnyerni a választók bizalmát.
A Demokratikus Koalíció elnöke nyíltan beszélt a családi és magánéleti kihívásairól.
Ám az a gátlástalanság, ahogy az ellenzéki sajtó most megpróbálja lejáratni és eltakarítani Dobrev Klárát, az egészen gyomorforgató.
Ahogy Joe Biden néhány hónap leforgása alatt vált 81 éves vénemberré, úgy vált a tizenéve házasságtörő Gyurcsányból pillanatok alatt varázstalan szoknyavadász. Kohán Mátyás írása.
Akkor megyek haza Svájcból, ha Mérő Vera és Perintfalvi Rita, (mint állítólagos „jogvédők”) közös nyilatkozatban ítélik el ezt.
A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint a főpolgármester a budapestiek szemébe hazudott.
Köves Slomó szerint Bóka János személye reménykedésre ad okot.
Könyörtelen dróntámadást indított az ukrán elnök az éj leple alatt.
