Kerüli a médiát Biden elnök, sokkal kevesebb interjút ad, mint Donald Trump vagy bárki más.
Az Egyesült Államok elnökével kapcsolatban már a liberális sajtó is gyakran kifogásolja, hogy alig férnek hozzá. Tavaly októberben derült ki, hogy elnöksége azon pontján összesen tizenhat interjút adott, azaz ötödannyit, mint Donald Trump (aki 82-t), nyolcadannyit, mint Barack Obama (aki 131-et), és feleannyit, mint Ronald Reagan, aki úgy hozott össze 32 interjút szűk egy év alatt, hogy közben tüdőn lőtték, eltört a bokája, és ebből gyógyulgatott. George W. Bushnak 42, Bill Clintonnak 51, George H. W. Bushnak 38 interjú fért bele ugyanezen időkeretben.
A Bident mikrofonvégre kapó médiumok lajstroma sem kifejezetten színes: ez idő alatt
az ESPN sportcsatorna, a People bulvármagazin és két liberális lap, a The Atlantic és a The New York Times részesült csak abban a kegyben, hogy hosszabban kérdezhette az amerikai elnököt.
Sean Spicer, Donald Trump volt sajtófőnöke a New York Postnak az ügyről akkor azt mondta, Biden csapata „előre megírt elnökséget” szeretne, és „minimalizálni akarják a lehetőségeit arra, hogy eltérjen a szövegtől”. Tavaly júliusban a fehér házi tudósítókat tömörítő White House Correspondents’ Association elnöke, a CBS-nek tudósító Steven Portnoy fel is kérdezte Jen Psakit, Biden sajtófőnökét, hogy miért nem lehet az elnököt kérdezni. Psaki helyettese, Karine Jean-Pierre akkor úgy reagált, „folyton válaszol kérdésekre, folyton”.
A probléma azonban nem csak az interjúkra terjed ki, sajtótájékoztatókkal sem bajlódik: szűk egy év alatt összesen négy sajtótájékoztatót tartott, ebből mindössze egyet a Fehér Házban, és ott is nagyon szűk volt a meghívott újságírók köre.
Obama 5, ifjabb Bush 3, Clinton 7, idősb Bush 13, Ronald Reagan 3 alkalommal állt a Fehér Házban elnöksége ezen pillanatáig a sajtó képviselői elé.
„Az, hogy Biden nem hajlandó szólni az amerikai néphez arról a rengeteg válságról, amelyekkel kudarcos kormányzása alatt küzdenek, megbocsáthatatlan” – nyilatkozta júniusban a Guardiannek Emma Vaughn, a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) szóvivője. A brit lap ugyanakkor megjegyzi, az elnök nagyon szívesen kommunikál olyan formában, ahol nem kérdezik: a Wall Street Journalnek cikkük megjelenésének hetében írt publicisztikát inflációellenes terveiről, illetve megjelent egy írása a New York Times hasábjain is Ukrajna támogatásáról. Emellett Thomas Friedmant, az NYT publicistáját is fogadta egy háttérbeszélgetésre, amelyről
mert – mint azt Friedman megírta – „mikrofonon kívül volt az egész, úgyhogy nem mondhatok semmit arról, amit mondott”.
2022 első felében ugyanakkor összesen egy interjút adott, azt is Lester Holtnak a liberális NBC-től. Tavaly április 29-én interjúszámlálója 23-nál állt – Trumpé elnöksége ugyanezen pontján 95-ön, Obamáé 187-en, ifjabb Bushé 60-on, Clintoné 64-en, idősb Bushé 70-en, Reagané 78-on.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Ferencváros polgármestere és fővárosi önkormányzati képviselő nem szeretne fideszes főpolgármester-helyettest, ezért beleállt Vitézy Dávidba.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
A főpolgármester arra kéri az autósokat, inkább tömegközlekedéssel menjenek pénteken.
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
