Közel 6 milliárd forint várható idén, jövőre pedig még ennél is többet, 7,2 milliárd forintot terveznek.
Szalai Piroska írása
Baranyi Krisztina korábban többször hangoztatta, hogy „elvették tőlünk az IPA felét”, Ferencváros ma elfogadott 2023-as költségvetési tervében pedig 40%-kal magasabb iparűzési adóbevétel szerepel, mint a 2022-es előirányzat volt. A kormány úgy „vette el” a kerülettől a pénzt, hogy közben minden idők legnagyobb bevétele, közel 6 milliárd forint várható idén, jövőre pedig még ennél is többet, 7,2 milliárd forintot terveznek.
Utánanéztünk, mi történik az IPA terén a kerületben.
A mai önkormányzati ülésen elfogadták a kerület jövő évi költségvetését, amiben a múlt éves előirányzathoz viszonyítva 4,2 milliárd forintos bevételnövekedéssel számolnak, amiből 2 milliárdot a helyi iparűzési adó bevételeinek növekedése okoz. Az előterjesztés indoklásában így fogalmaznak: „...a 2023. évi előirányzatnál jelentős növekedés várható, hiszen az adót a vállalkozások bevételei után fizetik, így az általános árdrágulás következtében az iparűzési adó is jelentős mértékben növekedik.”
Ugye senki nem gondolja, hogy hazánkban a jövő évi infláció 40% lesz? (Ma a KSH idén január-november időszakra 13,6%-os inflációt mért, s a jövő évre vonatkozóan sem láttam még 15% feletti várakozást sehol.)
2020-ban, a járvány első évében a 250 főnél kisebb vállalkozásoknak, azaz a kkv-knak a kormány azt a kedvezményt adta, hogy a teljes nettó árbevételük alapján számított 2%-ról 1%-ra mérsékelte az önkormányzatok által kivethető iparűzési adó maximumát.
Természetesen Budapesten a Főváros a maximum adót veti ki,
azaz a kkv-k által fizetett rész tényleg a korábbi adómérték fele lehet csak. Azonban a fővárosban találjuk a hazai nagyvállalkozások közel 40%-át, amik az iparűzési adó több, mint 80%-át fizették be a kkv-knak szóló kedvezményt megelőző időszakban is. Ferencváros is olyan kerület, amelyik tele van nagyvállalatokkal, így a „felezés” hatására is csupán 13%-kal csökkent a járvány idején ez az adóbevétel, s még így is a 2017-es szintnél magasabb lett.
Emlékezhetünk rá, hogy a kormányt a teljes ellenzék támadta, annak ellenére, hogy a kedvezménnyel a településen a vállalkozásoknál maradt a pénz. Már az intézkedés hírére a főváros és a kerületek hatalmas sajtókampányt indítottak. „A kormány politikai bosszút áll Budapesten”, „ha nincs iparűzési adó, nincs tiszta ivóvíz”, „Karácsony Gergely vörösre állította a »kifosztómétert«”, „Nem tudom garantálni Budapest működését, ha ez a kormány marad” – és hasonló hangzatos sikoltozásokat hallgattunk.
2021-ben is járt a kkv-knak adókedvezmény, de mivel a vállalkozások árbevétele jelentősen növekedett, így a fővárosban a kedvezményekkel együtt is nagy mértékben,
Idén év elején a kerület már minden korábbi IPA bevételt meghaladóan 20%-kal emelte az előirányzatot a múlt évihez viszonyítva, ami a múlt évi tényadatnál is 6%-kal nagyobb lett. Aztán év közben, látva a terveknél is nagyobb adóbevétel növekedést, tovább emelte 450 millió forinttal az előirányzatot. Most pedig a jövő évi költségvetés indoklásában olvashatjuk, hogy már november 20-ig befolyt 5,764 milliárd forint, s még legalább 200 millió várható.
Tehát idén a tavalyi bevétel 23%-kal, 1,1 milliárd forinttal emelkedni fog – mondhatjuk, hogy váratlanul. Ez az éves növekedés Ferencvárosban majdnem duplája az idei éves inflációnak. Tehát nemcsak az árak nőttek, hanem a vállalkozások értékesítési volumene is jelentősen emelkedett, azaz olyan vállalkozások működnek itt a városban, amelyektől több terméket vagy szolgáltatást vásároltunk a háborús infláció ellenére.
Jövőre, 2023-ban átalakul a kkv-k kedvezménye, már csak a 25 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozásokra vonatkozik, a mértéke pedig jóval meghaladja a járvány utáni évekét (ld. az alábbi keretes írást). Emiatt valóban elképzelhető, hogy a 2022-es előirányzatnál 40%-kal, a várható tényleges bevételnél pedig 21%-kal több pénz folyik be a kerület kasszájába akkor is, ha az éves infláció 13-15% közti lesz.
Remélem, hogy a Ferencvárosban sem maradnak el a házfelújítások, sőt jut pénz fűteni az intézményeket, hisz a vállalkozások dolgoznak, működnek, hozzák az eredményeket, annak ellenére, hogy a polgármester ezt eddig nem így gondolta. Baranyi Krisztina többször hangoztatta, hogy azért maradnak el a házfelújítások, mert a kormány iparűzési adókedvezménnyel támogatta a kerület kisvállalkozásait.
Az iparűzési adót hazánkban minden vállalkozásnak az árbevétele után kell fizetni. Mivel nem a nyereség után fizetendő, így azoknak is keletkezik kötelezettsége, akiknek az adott évben kisebb bevétele volt, mint költsége (bér, rezsi stb.), azaz már az adó levonása előtt is veszteségesek. Az IPA a legtöbb vállalkozásnál sokkal több, mint a társasági adó. Számos országban az iparűzési helyi adót is az eredmény alapján fizetik, nálunk nem. Míg a nyereség után fizetendő társasági adó mértéke Európában nálunk a legalacsonyabb – ez az állami költségvetésbe folyik be – addig a helyi adóról, az IPA-ról nem mondható el, hogy alacsony lenne.
A kormány célja a kkv-k IPA-jának felezésével az volt, hogy a rossz helyzetbe került, sokszor veszteséges vállalkozások minél kevésbé kényszerüljenek elbocsátani a munkavállalóikat.
Jövőre, 2023-ban egy új, a legkisebb vállalkozásoknak szóló kedvezmény bevezetéséről döntött a kormány. Ezt a kedvezményes sávos adót bármely vállalkozás választhatja, amelynek éves bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint. A székhely, telephely szerinti önkormányzatonkénti iparűzésiadó-alap a bevételtől függően sávosan differenciált, ezáltal az adó mértéke jelentősen csökken.
- 12 millió forint bevételig az iparűzésiadó-alap 2,5 millió forint, az adó 50 ezer forint;
- 12-18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint az alap és 120 ezer forint az adó;
- 18 és 25 millió forint bevétel között (illetve kiskereskedő átalányadózó esetén 120 millió forint bevételig) pedig az egyszerűsített adó alapja 8,5 millió forint, az adó mértéke pedig 170 millió forint lesz.
A szerző munkaerőpiaci szakértő
Nyitókép: Mandiner Archív
„Pontosan tudtuk, hogy a washingtoni és a moszkvai megállapodások mellett harcolnunk kell Brüsszelben is. És ez a harc most élesedik” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
Csaknem négyéves veretlenségi sorozat szakadt meg.
„Ha a budapesti vezetés nem tudja kifizetni a BKV dolgozók fizetését, majd mi megtesszük” – fogalmazott a kormányfő.
Tudja, ki a jó miniszterelnök-jelölt, hiszen követett már egy párat, sőt, ő is volt már az.
„Egy szív, egy dobbanás.”
Szakértők szerint a Tisza-adócsomag terhelné a vállalkozásokat, a nyugdíjasokat, és részben fizetőssé tenné a gyermekek egészségügyi ellátását.
Hiszen nyilatkozhat.
A Tisza Pártnak a botrányai mellett egyetlen egy mondanivalója van: ők nem a Fidesz. De vajon elég lehet ennyi a választás megnyeréséhez?
