Toporzékol Zelenszkij: már azt is megmondaná, mit tehet Orbán Viktor
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
A Magyarországnak szánt uniós források kérdésében Lengyelország választhat, hogy továbbra is politikai fedezéket nyújt Budapestnek, vagy elszakad tőle – írja a lap.
Lengyelország és Magyarország az Európai Unió rosszfiúi, akik egy ideje már egymás hátát vakargatják – írja a Poltico. Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója most úgy tűnik, hogy szakítást okozhat közöttük. Az EU legutóbbi kísérlete, hogy megbüntesse Budapestet azért, ahogyan megfojtotta a demokráciát, lehet az a pillanat, amikor Lengyelország megmutatja, mennyire megdöbbentette egykori bűntársa.
A legutóbbi, Varsót bosszantó politika az, hogy Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós segélycsomagot és a minimális társasági adóról szóló globális megállapodást. Míg Putyin inváziója előtt Varsó ezt legitim lépésnek tekinthette volna, most, amikor keményen fellép Oroszországgal szemben, és segíteni akar Ukrajnának, Orbán kíméletlen taktikája átbillentheti a határon.
A Bizottság a tervek szerint szerdán tesz hivatalos javaslatot a lépésre. Az EU tisztviselői szerint Lengyelország választhat, hogy továbbra is politikai fedezetet nyújt Budapestnek, vagy elszakad tőle. A forró kását ezután az EU fővárosai kapják meg, akiket arra kérnek majd, hogy feltételesen hagyják jóvá Magyarország kiadási tervét a tömb járvány utáni helyreállítási alapjának keretében, valamint fagyasszák be a 7,5 milliárd eurós rendes pénzeszközöket.
A döntést a pénzügyminiszterek jelenleg december 6-ra tervezett találkozóján kellene meghozni, de az uniós nagykövetek csütörtöki találkozóján már tisztább képet lehet majd kapni. Bizonyos mértékig Lengyelország döntése ezúttal inkább szimbolikus lesz, az EU-n belüli politikai átrendeződés irányába mutat, mintsem konkrét hatása lenne. Még ha Lengyelország és Olaszország - ahol a szeptemberi választásokon oroszbarát elemeket tartalmazó konzervatív kormány alakult – Magyarországgal szavazna is, akkor is valószínű, hogy mindkét döntést minősített többséggel fogadnák el, ami a tömb lakosságának 65 százalékát kitevő uniós országok 55 százalékát jelenti. Ez azt jelentené, hogy Magyarország megkapná a jóváhagyást, de addig nem kapna pénzt, amíg nem teljesíti az összes kért reformot.
Megpróbálja kicsikarni az uniós forrásokat Brüsszeltől, és a hajlandóság apró jeleit mutatja, hogy hajlandó lépni. Mivel a jövő őszi választások egyre inkább vitatottnak tűnnek, a kormánynak érdeke, hogy a Bizottság jóváhagyását elnyerje a kifizetésekhez az országnak szánt pénzeszközök felszabadításának kérdésében – írja a lap.
Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j) tárgyal a varsói miniszterelnöki hivatalban 2021. december 3-án. Orbán Viktor európai konzervatív pártvezetők munkaülésén vesz részt Varsóban.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán