Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Egyetlen forint prevencióra költött forrás öt év alatt négy forint betegkezelési forrást vált ki – mondta a Virtuális Egészségközpont (VEK) program megálmodója a Mandinernek.
A várólisták csökkentését és a kórházak leterheltségének mérséklését tűzte célul a tíz éve előkészített, egy-két éve elemeiben már elindított Virtuális Egészségközpont (VEK) program. A projekt központi eleme az a pofonegyszerű, sokszor hangoztatott elgondolás, miszerint az egészségügyi rendszer túlterheltségét hosszú távon csak úgy lehet csökkenteni, ha a prevenció irányába tudjuk elmozdítani a lakosság szemléletét és magatartását. A VEK az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) támogatását is élvezi. A kísérleti jelleggel Fejér megyében egy hete elindított projekt a tervek szerint a jövő évtől országosan is kiterjeszthető lesz.
„A legjobb és legolcsóbb kórház az, amit nem kell létrehoznunk, mert annyival jobb lett az egészségi állapotunk.
Elég ha csak virtuálisan építjük fel – prevenciós aktivitásokkal. Ez a Virtuális EgészségKözpont, azaz a VEK program lényege. A célunk tehát, hogy a drága, a kórházakat túlfeszítő »betegségügy« helyett valódi, preventív egészségmegőrzési és betegségmegelőzési tartalmú projektek és aktivitások terjedjenek el, amelyek nem csak jóval kevésbé terhelik meg a társadalombiztosítási kasszát, hanem érdemben javítanák a magyar lakosság egészségügyi mutatóit és életminőségét is” – mondja lapunknak Molnár Ferenc, a VEK megálmodója és elindítója. Rámutat,
Hozzáteszi, ne felejtsük, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte számos fejlett országban meghaladja a halálozási szám az élve születések számát, s folyamatosan nő az idősek társadalmon belüli aránya. Ebből pedig az következik, hogy az egészségügy – ahogy egyébként a recsegő-ropogó nyugdíjrendszerek is – egy idő után teljesen finanszírozhatatlanok lesznek, hiszen míg az azt igénybe vevők száma és az igény ideje is nő, a befizetők számossága és hajlandósága egyszerre csökken. A helyzetet hazánkban az is nehezíti, hogy bár nő az átlagélettartam, nem emelkedik vele együttes ütemben az egészségben eltöltött évek száma. Ebből pedig az következik, hogy a társadalombiztosításból finanszírozott kiadásokra egyre tovább és nagyobb mértékben van szükség. „Ezt az ördögi kört csak úgy lehet megtörni, ha a prevenció kerül a fókuszba” – emeli ki Molnár.
Kép: Molnár Ferenc
Példaként említi a főként császármetszéssel szült édesanyák számára indított, az Országos Gerincvédő Egyesülettel közösen elinduló Vénusz elnevezésű első VEK mintaprogramjukat, ami alapvetően nem más, mint egy speciális gyógytornaprotokoll, melynek célja, hogy minél hamarabb visszasegítse a normális életbe a kismamákat a nagy hasi műtét után. Nemcsak a család, de a társadalombiztosítás szempontjából sem mindegy, mikor tudja ismét ellátni a teendőit az édesanya. Ráadásul amíg a felépülnek a szülésből, sokszor szükség van melléjük segítségre, aki ez idő alatt szintén kiesik a munkájából; s közben még ott van a gyógyszerek költsége is.
(nem beszélve a család veszteségeiről), míg, ha a kismama megcsinálja ezt a párezer forintos gyógytornaprogramot, ezen kiadások 99 százaléka megspórolhatóvá válik. Fontos szempont az is, hogy ma minden második kismamánál jelentkeznek tartósan is az izomlazasággal összefüggő problémák a szülést követően, melyek az ilyen gyógytornával akár teljesen elkerülhetők, megelőzhetők lennének. Ennek, illetve az ehhez hasonló programoknak hála csökkenne a TB terhelés mellett az orvosok igénybevétele is.
Múlt héten közel egyéves előkészítést követően Fejér megyében el is startolt a VEK térségi tesztprojektje. Első körben társadalmi szerződést kötöttek az állam és a szakmapolitika képviselői, a helyi önkormányzatok, valamint az azokat képviselő szövetségek, mozgás és sportfejlesztési központok, az orvos- és a gyógyszerészkamara, továbbá civil szervezetek, kutatóhelyek és oktatási intézmények. Ezek a szervezetek
Továbbá azt is, hogy közösen lépnek fel a kormányzat és a nemzetközi szervezetek irányába. Elindítanak továbbá egy kiválósági programot a megyében: minden évben díjazzák a legjobb háziorvost, asszisztenst és szakdolgozókat, és az innovatív projekteket is versenyeztetik és honorálják a legkiválóbbat. Az eredményeket pedig visszacsatolják az oktatásba: a diákok témahét keretében ismerkedhetnek meg influenszerek, olimpiai bajnokok és orvosok segítségével a preventív szemlélettel. „A fiatalokat célzó elemeknél alapvető cél, hogy attitűd szinten rögzüljön a prevenció fontossága” – hangsúlyozza Molnár Ferenc. Mindemellett egészségnapokat is szerveznek a megye két központi kórházában, egyik témája a stroke, másiké a diabétesz lesz.
Az orvosok nagy örömmel fogadták a VEK elindítását. „Meglepően lelkesek, nagy kézszorítások közepette gratulálnak az induláshoz” – mondja Molnár Ferenc. Hozzátette, az egyik főorvos például azt mondta, amikor letette orvosi esküjét, volt benne egy „ősi láng”, ami a mindennapokban kialudt. Ennek az „ősi lángnak” a visszatérését várja a VEK-től. „Nem arra esküdött, hogy gyógyszereket írogasson fel a betegeinek, hanem hogy a társadalom minél szélesebb rétegeit tartsa egészségesen, amire ugye az elmúlt években egyszerűen nem volt ideje” – hangsúlyozta Molnár. Hozzáteszi, ne felejtsük el, hogy ez a program az egészségügyi rendszer rendkívüli erőforráshiányára is megoldás lehet. „Ha sikerül csökkenteni az egészségügyi rendszerbe áramló betegszámot, már nyert ügyünk van”.
(Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt)