„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
John J. Mearsheimer szerint az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát.
A Századvég meghívására érkezett Budapestre John J. Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora, akit Orbán Viktor is fogadott.
A világhírű amerikai politológusnak – akit korunk egyik legmeghatározóbb és legrealistább nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként tartanak számon – hamarosan magyar nyelven is megjelenik az A nagy téveszme: Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyve.
A tudós és a magyar miniszterelnök egyetértettek abban, hogy az ukrajnai háború az elmúlt évtizedek legveszélyesebb konfliktusa, amelyet mielőbb le kell zárni.
John J. Mearsheimer az évtizedek során számos, a szakmán belül formabontónak számító könyvet és publikációt jelentetett meg, ezekben szerepet szánt a transzatlanti liberális hegemónia legyőzhetetlenségéről szóló mítosz leleplezésére, a realista szemlélet részletekbe menő tárgyalására.
A nagy téveszme: Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyvben a szerző olyan igazságokat fogalmaz meg, melyeknek kevés híve akad majd a hazai liberálisok között – igaz, bár Mearsheimer a belpolitikai berendezkedés terén a liberális demokrácia híve, a külpolitika terén a liberalizmust veszélyes és bukásra ítélt eszmének tartja. A könyv alapvetése, hogy az amerikai külpolitika a második világháború óta arra törekedett, hogy „a világot saját képére formálja át”. Ez a liberális hegemónia-kísérlet azonban „kezdettől fogva kudarcra volt ítélve, és kudarcba is fulladt”. (A könyv már kapható a Századvégnél.)
Mindezekről szó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában is, ahol kijelentette, az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát. A professzor szerint Putyin preventív háborút indított Ukrajnában, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy az orosz elnöknek soha nem állt szándékában Ukrajna elfoglalása, amire
– tette hozzá.
Az előadó a kubai rakétaválsághoz hasonlította a 2014, vagyis az ukrajnai forradalom, a nyugatbarát hatalomátvétel után kialakult helyzetet. Ugyanis az Egyesült Államok sem tűrte, hogy a Szovjetunió támadó rakétákat telepítsen a szomszédságába. Ebben a helyzetben az Egyesült Államok nemhogy hátra lépett, hanem elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, amely de facto NATO-taggá vált. Vagyis ugyanolyan provokációt követett el a Nyugat Ukrajnában, mint annak idején a Szovjetunió Kubában – vélekedett.
A professzor szerint Magyarország bölcsen egyensúlyoz a felek között, hiszen miközben érdeke a nyugati szövetségi rendszerben a katonai és gazdasági kapcsolatok fenntartása, nem érdeke a határaihoz közeli Oroszország provokálása. Az sem áll érdekében, hogy megszakadjanak a gazdasági kapcsolatok Oroszország és az Európai Unió között – tette hozzá. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy
Ugyanis az oroszok jó eséllyel atomfegyvert vetnek be, ha sikerül őket kiszorítani Ukrajnából. Ha pedig nyerésre állnának, akkor annak nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódik a háborúba, ami megint csak egy orosz atomcsapás esélyét növeli. Közel vagyunk ahhoz, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közvetlenül lőjön egymásra – fogalmazott
Nyitókép: John J. Mearsheimer amerikai geopolitikus előadást tart Nagyhatalmi politika a 21. században és következményei Magyarország számára címmel Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. november 8-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi