Az előadó a kubai rakétaválsághoz hasonlította a 2014, vagyis az ukrajnai forradalom, a nyugatbarát hatalomátvétel után kialakult helyzetet. Ugyanis az Egyesült Államok sem tűrte, hogy a Szovjetunió támadó rakétákat telepítsen a szomszédságába. Ebben a helyzetben az Egyesült Államok nemhogy hátra lépett, hanem elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, amely de facto NATO-taggá vált. Vagyis ugyanolyan provokációt követett el a Nyugat Ukrajnában, mint annak idején a Szovjetunió Kubában – vélekedett.
Magyarország bölcsen egyensúlyoz
A professzor szerint Magyarország bölcsen egyensúlyoz a felek között, hiszen miközben érdeke a nyugati szövetségi rendszerben a katonai és gazdasági kapcsolatok fenntartása, nem érdeke a határaihoz közeli Oroszország provokálása. Az sem áll érdekében, hogy megszakadjanak a gazdasági kapcsolatok Oroszország és az Európai Unió között – tette hozzá. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy
a nukleáris háború veszélye fenyeget az orosz vereség és az orosz győzelem esetén egyaránt.
Ugyanis az oroszok jó eséllyel atomfegyvert vetnek be, ha sikerül őket kiszorítani Ukrajnából. Ha pedig nyerésre állnának, akkor annak nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódik a háborúba, ami megint csak egy orosz atomcsapás esélyét növeli. Közel vagyunk ahhoz, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közvetlenül lőjön egymásra – fogalmazott