Miközben rontott Magyarország besorolásán, a hivatkozások között szinte csak ellenzéki médiumok cikkeit sorolja jelentésében az NGO. Ezzel lényegében akaratlanul is igazolja: a hazai nyilvánosság széleskörűbb és sokszínűbb, mint ahogy azt a kritikusok rendre beállítják. Ugyanakkor így nem sikerült elkerülni a hazánkat az internet terén csupán „részben szabadnak” minősítő dokumentum egyoldalúságát sem.
A Freedom House (FH) évről évre készít jelentéseket az egyes ország sajtószabadságáról, s külön az internet területéről. S bár Magyarországgal kapcsolatban a különböző uniós és nemzetközi politikai vitákban rendre elhangzik, hogy már nem biztosított a sajtószabadság, a szervezet „csak” a tavalyi évre vonatkozó, legfrissebb jelentésében állította „részben szabadra” a hazai világhálót.
Egyébként így csupán egyetlen ponttal maradtunk le a legjobb kategóriáról:
100-ból 69 pontot kaptunk, 70-től már a „szabad” kategóriában lennénk.
A Telex beszámolója szerint bár viszonylag olcsó itthon netezni, a világháló használata nincs lekorlátozva, az általános helyzet mégis romlik. Hogy mégis miért, azt a 190 hivatkozással ellátott dokumentum részletezi. A magyar internet a lehető legtöbb pontot kapta az infrastrukturális elérhetőség, az ár és az ebből fakadó egyenlőtlenségek, a kormányzati befolyás és a közösségek online lekorlátozása terén.
A vizsgált, 2021 júniusa és 2022 júniusa közötti időszakban a Freedom House munkatársai azt figyelték meg, hogy a „helyzet továbbra is fokozatosan romlik, főleg miután a kormány egyre több telekommunikációs céget és médiumot szerzett meg”. Mindemellett kifogásolják a háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet is.
A dokumentum ugyanakkor kissé szubjektívnek tűnik, legalábbis az olyan kiemelések révén, minthogy az emberi jogi standardok által védett, mégis büntetés alá volt online tevékenységek körében megemlíti, hogy a rendőrség négy vírustagadó számítógépét foglalta le, ahogy azt is, hogy Tóth W. Árpád HVG-publicistát és a Népszava kereszténygyalázó karikatúráját is elmarasztalta a bíróság.
Kitérnek arra is, hogy az előválasztás eredményhirdetése idején terheléses támadás ért egyes ellenzéki oldalakat, igaz, a Telex beszámolójára hivatkozva megemlítik, hogy kifejezetten kormánypártinak nevezett médiumokat is ért hasonló atrocitás.
Mindennél beszédesebb azonban, hogy milyen forrásból dolgoztak a FH munkatársai. Ezért átnéztük a lábjegyzeteket. Az összesen 190 tételes listák törvényi hivatkozások és hivatalos közlemények mellett megtalálható a The Guardian, a Politico vagy The New York Times, valamint az Európai Bizottság és az FH korábbi jelentései. Ami pedig a hazai hivatkozott médiumokat illeti, azok között csak és kizárólag ellenzéki vagy kormányellenes cikkek szerepelnek.
Ugyancsak szerepel a források között a Freedom House-hoz hasonlóan ugyancsak a Soros György alapítványa által szponzorált Hungarian Civil Liberties Union, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Transparency.
Tényként szerepel egyébként, hogy a „független média” online kiadásai biztosítanak megjelenési lehetőséget Magyarországon a „kisebbségeknek, például a roma közösségnek, az LGBT+ embereknek és a vallásos csoportoknak”.
Azt is az online média szabadságát visszavető körülményként jelölték meg többek között, hogy a koronavírus idején nem lehetett forgatni a kórházakban. Azt viszont üdvözlik, hogy a 444 idén januárban elindította tényellenőrző rovatát, a Lakmuszt.
Emlékezetes: a Freedom House áprilisi jelentésében arról írt, hogy még Albánia és Szerbia is demokratikusabb Magyarországnál. Igaz, a dokumentum készítőinek függetlensége erősen megkérdőjelezhető volt. Különösen annak tükrében, hogy a Soros György érdekeltségében lévő Open Society Foundations egyik volt igazgatója, Andrej Noskó egy kiszivárgott online interjúban egyebek mellett arról beszélt, hogy a FH részéről
A Freedom House Nation in tranzit elnevezésű jelentéseiről egyébként ITT írtunk hosszabb elemzést.
Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője vasárnap egy hosszú Facebook bejegyzésben alaposan elemezte a kormánypártok választási kudarcát, írt az árulókról és a várható töténésekről is. Írásában kitért a Matolcsy családra és Borbás Marcsira is.
A portál szerzője is már tudni véli, hogy a jobboldali kormány tagjait támadó titkosszolgálatok időzítették az akciójukat, ráadásul politikai döntés következtében.
Érdekesre sikeredett Magyar Péter kampányzárója.
A taktika nem ismeretlen, a négy évvel ezelőtti választáson már találkozhattunk vele, akkor is azzal volt teli az ellenzéki média, hogy magas a részvétel, ami azt jelezheti, hogy kormányváltás jön.
Iráni internetcenzúra és internet leállás idején VPN és appok segítik a kapcsolattartást és a közösségi média elérését.
Eckü golyói desszertcseresznyék a holnapi Tisza-vereség tejszínhabos tortáján.
De a normális emberek nem annyira kedvelik az efféle performanszokat.
A hirtelen leállást a megugró üzemanyagárak és a folyamatos sztrájkok okozták.
Csaknem 10 ezer műalkotás sorsa továbbra is ismeretlen.
