Miközben rontott Magyarország besorolásán, a hivatkozások között szinte csak ellenzéki médiumok cikkeit sorolja jelentésében az NGO. Ezzel lényegében akaratlanul is igazolja: a hazai nyilvánosság széleskörűbb és sokszínűbb, mint ahogy azt a kritikusok rendre beállítják. Ugyanakkor így nem sikerült elkerülni a hazánkat az internet terén csupán „részben szabadnak” minősítő dokumentum egyoldalúságát sem.
A Freedom House (FH) évről évre készít jelentéseket az egyes ország sajtószabadságáról, s külön az internet területéről. S bár Magyarországgal kapcsolatban a különböző uniós és nemzetközi politikai vitákban rendre elhangzik, hogy már nem biztosított a sajtószabadság, a szervezet „csak” a tavalyi évre vonatkozó, legfrissebb jelentésében állította „részben szabadra” a hazai világhálót.
Egyébként így csupán egyetlen ponttal maradtunk le a legjobb kategóriáról:
100-ból 69 pontot kaptunk, 70-től már a „szabad” kategóriában lennénk.
A Telex beszámolója szerint bár viszonylag olcsó itthon netezni, a világháló használata nincs lekorlátozva, az általános helyzet mégis romlik. Hogy mégis miért, azt a 190 hivatkozással ellátott dokumentum részletezi. A magyar internet a lehető legtöbb pontot kapta az infrastrukturális elérhetőség, az ár és az ebből fakadó egyenlőtlenségek, a kormányzati befolyás és a közösségek online lekorlátozása terén.
A vizsgált, 2021 júniusa és 2022 júniusa közötti időszakban a Freedom House munkatársai azt figyelték meg, hogy a „helyzet továbbra is fokozatosan romlik, főleg miután a kormány egyre több telekommunikációs céget és médiumot szerzett meg”. Mindemellett kifogásolják a háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet is.
A dokumentum ugyanakkor kissé szubjektívnek tűnik, legalábbis az olyan kiemelések révén, minthogy az emberi jogi standardok által védett, mégis büntetés alá volt online tevékenységek körében megemlíti, hogy a rendőrség négy vírustagadó számítógépét foglalta le, ahogy azt is, hogy Tóth W. Árpád HVG-publicistát és a Népszava kereszténygyalázó karikatúráját is elmarasztalta a bíróság.
Kitérnek arra is, hogy az előválasztás eredményhirdetése idején terheléses támadás ért egyes ellenzéki oldalakat, igaz, a Telex beszámolójára hivatkozva megemlítik, hogy kifejezetten kormánypártinak nevezett médiumokat is ért hasonló atrocitás.
Mindennél beszédesebb azonban, hogy milyen forrásból dolgoztak a FH munkatársai. Ezért átnéztük a lábjegyzeteket. Az összesen 190 tételes listák törvényi hivatkozások és hivatalos közlemények mellett megtalálható a The Guardian, a Politico vagy The New York Times, valamint az Európai Bizottság és az FH korábbi jelentései. Ami pedig a hazai hivatkozott médiumokat illeti, azok között csak és kizárólag ellenzéki vagy kormányellenes cikkek szerepelnek.
Ugyancsak szerepel a források között a Freedom House-hoz hasonlóan ugyancsak a Soros György alapítványa által szponzorált Hungarian Civil Liberties Union, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Transparency.
Tényként szerepel egyébként, hogy a „független média” online kiadásai biztosítanak megjelenési lehetőséget Magyarországon a „kisebbségeknek, például a roma közösségnek, az LGBT+ embereknek és a vallásos csoportoknak”.
Azt is az online média szabadságát visszavető körülményként jelölték meg többek között, hogy a koronavírus idején nem lehetett forgatni a kórházakban. Azt viszont üdvözlik, hogy a 444 idén januárban elindította tényellenőrző rovatát, a Lakmuszt.
Emlékezetes: a Freedom House áprilisi jelentésében arról írt, hogy még Albánia és Szerbia is demokratikusabb Magyarországnál. Igaz, a dokumentum készítőinek függetlensége erősen megkérdőjelezhető volt. Különösen annak tükrében, hogy a Soros György érdekeltségében lévő Open Society Foundations egyik volt igazgatója, Andrej Noskó egy kiszivárgott online interjúban egyebek mellett arról beszélt, hogy a FH részéről
A Freedom House Nation in tranzit elnevezésű jelentéseiről egyébként ITT írtunk hosszabb elemzést.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Ötmilliós fizetésért toboroznak elnököt a szervezet élére, és láthatóan mindent megtesznek, hogy mindenkit kizárjanak a Fidesz környezetéből.
Az Index értesülései szerint a köztelevízió sugározhatja majd a következő szezonban is a férfi NB1 mérkőzéseit. Ugyanakkor a korábbiaknál jóval kevesebbet fizetnek majd érte.
Egyetlen szó sem jelent meg az elmúlt napok szakmai médiatörvény-bírálatairól az oly független és objektív Telexen – hívta fel a figyelmet a Média1, hangsúlyozva, hogy a tervezet tartalmának több részét kritizálta egy független médiajogász, habilitált egyetemi docens, továbbá a MÚOSZ elnöke is.
A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke már alig várja, hogy megtudja, mit tervez Magyar Péter.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
Az, hogy a Telex következetesen nem akarta leírni portálunk nevét, azzal függhet össze, hogy – a többi kormánypárti portállal egyetemben – már korábban sem számolt be Magyar Péter azon szándékáról, hogy államosítaná lapunkat és meghatározná, mi jelenhet meg nálunk.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
