Már most sokan kapkodják a fejüket, hogyan lett ilyen drága a kiló kenyér, ám a szakértők szerint nem kizárt, hogy a dupláját is ki kell fizetnünk érte.
Nagyon kell az embernek vakarnia a fejét, ha azon gondolkodik, mikor volt utoljára olyan, hogy Magyarországnak importálnia kellett búzát, azonban idén ez is megtörtént. Ez mindenek előtt a brutális nyári aszállyal magyarázható, amely miatt a korábban megtermelt búza töredékét sikerült a gazdáknak begyűjteniük.
A magyar kormány még márciusban rendelt el exporttilalmat a hazai gabonára, holott akkor még a rendkívüli aszályról nem is lehetett sejteni. Nagy István agrárminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború rendkívüli helyzetet teremtett az európai és a magyar élelmiszer-gazdaságban, hiszen Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója.
A gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentősen nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is – fogalmazott akkor a tárcavezető.
A háború sújtotta országban keletkező hiány pedig a világ összes piacára begyűrűzött, az egekbe növelve az árakat. Az sem segített ezen, hogy sokáig nem hagyhatták el az orosz blokád alá került Odessza kikötőjét a gabonát szállító teherhajók és a mai napig nem állt vissza a háborút megelőző szállítási ütem.
A szakértők szerint az elmúlt években, évtizedben egy nagyon szerencsés időszakot éltünk meg, ugyanis olcsó volt az energia, az Európai Unió jelentős jövedelem-támogatást biztosított és az egész kontinensen élelmiszerbőség volt, ezt borították fel a külső tényezők.
Ráadásul az Agrárszektor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva azt írta, hogy a mezőgazdasági termelői árak szintje 40,3%-kal, a mezőgazdasági ráfordítások árszintje pedig 40,6%-kal nőtt 2022 első fél évében az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A növényi termékek termelői ára 44,2%-kal, az élő állatok és állati termékek ára 31,5%-kal emelkedett a 2021. első félévi szinthez képest. A mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt anyagok körében a műtrágyaárak átlagosan valamivel több mint a háromszorosára emelkedtek, azonban a növényvédő szerek árai is megnőttek 16,7%-kal, az állatgyógyászati készítmények pedig 10,4%-kal lettek drágábbak, de a takarmányok árában is jelentős drágulást lehetett tapasztalni, itt az árak 38,9%-kal emelkedtek. A vizsgált anyagok közül a vetőmagok ára 18,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
Tatár Antallal, a Tatár Pékség ügyvezetőjével a párizsi SIAL élelmiszeripari kiállításon beszélgettünk a témában, aki a magas gabonáarak fő okának elsősorban az aszályt emelte ki, ami azonban nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát sújtotta az idén. Úgy fogalmazott, hogy az ukrán és az orosz gabona nagyon meghatározó mennyiségben van jelen a világpiacon, ezért bárminemű konfliktus a térségben egyből kihat az árakra.
A kenyér, kifli, zsemle és bárminemű pékáru, melyekben nagyon magasa száz kilóra vetített lisztmennyiség, rendkívül érzékeny a gabonaár és az energiaárak emelkedésére”
– jelentette ki.
Tatár Antal kiemelte, mára a gazdák olyan helyzetben vannak, hogy nem szorulnak rá arra, hogy bármi áron, egyből az aratás után eladják a termékeiket. Állítása szerint sokszor előfordul, hogy a mezőgazdászok nem hajlandóak a párizsi tőzsdeindex MATIF-árán eladni a gabonát a malmoknak.
Bár semmi garancia nincs arra, hogy a következő év nem lesz ennyire aszályos, Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője a Mandinernek elmondta, hogy a tapasztalat azt mutatja, nincs kétszer egymás után ennyire aszályos év, mint az idei.
A szakértő szerint három évet foglal magába a háború okozta hatás, állítása szerint a februárban kirobbant háború következtében a tavalyi évben begyűjtött gabona egy része a lezárt kikötők miatt az ukrán silókban maradt.
A háború az idei évi mezőgazdasági munkákra logikusan hatással volt, így a megtermelt gabonamennyiség nagyjából 50 millió tonnára csökkent
– közölte, majd azzal folytatta, hogy a jövő évre is hatással lesz az, hogy idén sok területen elmaradt az őszi vetés.
Ondré Péter szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben csökkenjenek a gabonatermékek árai, sőt, további emelkedésre számít a piacon.
Az sem kizárt, hogy jóval ezer forint fölé fog menni a fehér kenyér kilós ára”
– fogalmazott a Mandinernek az Agrármarketing Centrum vezetője.
Az Agrárszektor szerint egész Európára jellemző a mezőgazdaságban tapasztalható drágulás, ugyanis a termelés 2021 második negyedéve és 2022 második negyedéve között a mezőgazdaságban jelenleg fogyasztott áruk és szolgáltatások, azaz a beruházáshoz nem kapcsolódó inputok átlagára 36%-kal ugrott meg az ugyanazon típusú inputok esetében.
Drasztikus drágulás volt a műtrágyák és a talajjavító szerek esetében, melyeknek 116 százalékkal nőtt az áruk, továbbá az energia és a kenőanyagok is többe kerülnek, mint korábban, utóbbinál 61 százalékos az árnövekedés.
A lap szerint különösen nagy, 68%-os áremelkedés volt tapasztalható a gabonaféléknél, de az olajos magvak és olajos gyümölcsök árai is 59%-kal nőttek meg, a tojás előállítása pedig 45%-kal drágult meg.
Nyitókép: Mandiner illusztráció
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
