A nemzeti konzultáció egyértelmű üzenetet küldhet Brüsszelnek a kormánypárti politikus szerint.
Hollik István kiemelte: a kormánypártok kötelezettségnek tartják a nemzeti konzultációt, hiszen kormányzásuk elején megígérték, hogy a Magyarország jövőjét hosszú távon érintő ügyekben ki fogják kérni az emberek véleményét. Ez így volt a Covid kezelése és a migráció ügyében is, most pedig „itt van ez a szankciós rendszer”, amely egyértelműen tönkreteszi az európai gazdaságot – mondta.
– fogalmazott a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Szerinte a brüsszeli elit „egy buborékban ül”, nem veszi észre vagy nem akarja tudomásul venni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók „fordítva sültek el”, nem hajlandó tudomásul venni, hogy az energiaárak az egekben vannak, és hogy az emberek az utcán tüntetnek a kifizethetetlen rezsiárak miatt. Ha több millió ember egyértelműen kifejezi a véleményét, az hatásos lehet – vélekedett, hozzátéve, hogy egy demokráciában az emberek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Reményét fejezte ki, hogy ezt a demokratikus alapszabályt „még nem felejtették el Brüsszelben sem”.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a konzultációban a legfontosabbak az energiaszankciókra vonatkozó kérdések. Felidézte: bár korábban az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy az energia területére a szankciókat nem fogják kiterjeszteni, a nyáron az európai vezetők döntő többsége megváltoztatta ezt a véleményét. Szerinte ezek az intézkedések nemcsak „nekünk fájnak, ez mindenkinek fáj”. Arra hívta fel a figyelmet: a gázársapka javaslatának pusztán csak a napirendre vétele a gáz tőzsdei árának azonnali, 10 százalékos emelkedését hozta magával.
Hollik István hangsúlyozta: a magyar embereket védi a rezsicsökkentés, de ennek 1500 milliárd forintos többletköltségét a magyar költségvetésnek kell viselnie. Azért kell megszüntetni a szankciókat, hogy az energia ára visszamenjen egy olyan tartományba, amely nem veszélyezteti az európai gazdaságot és annak versenyképességét.
Arra is kitért: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Paks 2 fel tudjon épülni, mert ha Magyarország függetleníteni tudja magát a nemzetközi energiaellátástól, legalább a villamos áram tekintetében, az hihetetlen nagy versenyelőnyt jelent a magyar gazdaság és nagy biztonságot a magyar emberek számára. Elképesztő felelőtlenségnek nevezte, hogy a magyar baloldal egyrészt támogatja a szankciókat, ugyanakkor követeli a Paks 2 beruházás felfüggesztését.
A turizmussal kapcsolatban felvetette: az orosz állampolgárok Európába utazásának tiltása egyedül az európai turisztikai szektornak okoz kárt, és ez is jól mutatja, hogy miért rossz a szankciós rendszer. Hollik István úgy vélte: ha a lehető leghamarabb elkezdődnének a béketárgyalások, az az egész világnak megkönnyebbülés lenne, hiszen nem vesztené életét több ember, az energiaárak azonnal visszazuhannának, és ez radikálisan csökkentené az inflációt is, amitől egész Európa szenved.
(MTI)
Itt vannak a nemzeti konzultáció kérdései
Péntektől érkeznek a postaládákba a konzultációs kérdőívek. Bővebben...
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Illetve dehogy lesz, ez teljesen más, ez valódi lakossági részvétel lesz a propaganda helyett.
Röhögjön a Népszava inkább azokon a kormányfőkön, akik lehazudják a csillagokat is az égről a saját lakosságuk előtt. Horváth K. József írása.
A magyarok egyértelműen elutasítják a baloldali megszorításokat és a brüsszeli háborús terveket.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Jön a sorsdöntő EU-csúcs, rákapcsoltak az ukránok.
Kettős mérce a köbön: a 24.hu szerint a magyarokat „hidegen hagyta” a Nemzeti Konzultáció, holott rekordmennyiségű, 1,6 millió ív érkezett vissza. Bezzeg amikor a Tisza Párt harmadannyi embert sem tudott megszólítani, akkor élő közvetítéssel ünnepeltek – most viszont mélyen hallgatnak arról, hogy Magyar Péter a saját konzultációja kapcsán még a konkrét számokat sem merte közölni.
Egy középkori sír feltárása után a kutatócsoport tagjai életüket vesztik, az egyetlen túlélő pedig egy olyan hajsza közepén találja magát, amelynek a szálai Aba Sámuel korától napjainkig vezetnek. Gyarmati-Paor Zoltánnal, az Arc/vonal című regény alkotójával beszélgettünk.
