A probléma a hitelek magas aránya a saját tőkéhez képest, ezen kell javítani

„Korábban elmondta, a tőkebevonásra készülő cégek legnagyobb problémája, hogy nem tudnak tőkét és tapasztalt munkaerőt szerezni. Mi tehát a megoldás?
A stabil tulajdonosi háttér és a megfelelő képzettségű, motivált munkaerő békeidőben is a jól működő vállalkozás kulcsa. A tulajdonosok és a munkavállalók is abban érdekeltek, hogy a vállalat hosszú távon is sikeres legyen. Mindenki olyan cégbe fektet szívesen, ott akar dolgozni, ahol biztosítottak ennek a feltételei. Ahhoz, hogy egy cég minőségi munkaerőt és tőkét tudjon magához vonzani, alapvető tényező a biztos piaci helyzet és jövedelemtermelő képesség. Egy veszteséges, egyik napról a másikra tengődőben ugyanolyan rossz dolgozni, mint tulajdonosnak lenni. A dinamikus fejlődéshez elengedhetetlen a vállalat által megtermelt hozzáadott érték. Ez biztosítja, hogy van pénz bérekre, és – legalábbis idővel – lesz profit osztalékra. Professzionális befektetőként a Széchenyi Alapok számára különösen fontos a cégérték növekedése, hiszen mi előbb vagy utóbb kiszállunk az addigra már jelentősen megerősödött, sokszoros értékű társaságból. Ez csak komoly értékteremtésre képes vállalkozásoknál lehetséges, mi ilyeneket keresünk, ehhez pedig elengedhetetlen a céget és a munkavállalókat is hatékonyan vezetni tudó menedzsment, akiknek hozzáértésére a befektetők és a dolgozók is biztosan számíthatnak. A megoldás tehát a társaság vezetésének és üzleti modelljének hatékonysága. Kis ország lévén az exportpiac – különösen manapság – kiemelt fontosságú.

Az állami tulajdonú MFB-csoporthoz tartozó Hiventures eszközölte a folyósítások felét a hazai kockázati-tőkepiacon 2017 és 2020 között, majd ez a szám a pandémia alatt tovább nőtt. Mostanra több mint 22 milliárd forintra emelkedett az általa kezelt vállalati tőkebefektetések összege. Mekkora szerepe van a Hiventuresnek a magyar gazdaság versenyképességében?
A magyar gazdaság versenyképességének számtalan aspektusa van, amelynek egy fontos, de nem meghatározó szereplője a Hiventures. Rajta kívül számos, nem állami tulajdonú alapkezelő is dolgozik, fektet be a piacon nagyon sikeresen, ahogy mi is például, hiszen az elmúlt három évben a Széchenyi Alapok 68 milliárd forintot helyezett ki.És persze nem csak ez a két alapkezelő van a piacon. Az említett időszakban például nagyon sikeres volt a Lead Ventures és a GB Partners is, hogy másokat ne is említsek. De függőségi viszonyról a gazdaság vonatozásában egyikőnk kapcsán sem beszélhetünk. Arról viszont már annál inkább, hogy a kockázati-tőkepiac jelentősen megerősödött, a termékportfóliók kiszélesedtek, továbbá a kockázati tőkealapok mellett a magántőkealapok is megjelentek. A Széchenyi Alapok célja, hogy tőkét biztosítson az arra alkalmas hazai kötődésű vállalatok számára. A vállalatok fejlesztésén keresztül garantálható ugyanis a magyar gazdaság fejlődése és stabilitása. Fontos, hogy a lehető legszélesebb körnek biztosítunk finanszírozást. Itt gondolok elsősorban a nagy hozzáadott értékű vállalkozásokra, hagyományos iparágú, de akár diszruptív kkv-kre, pénzintézetekre és nagyvállalatokra, vagy érettebb életfázisú startupokra is. Emellett segíteni próbáljuk a korai startupokat is, ugyan nem közvetlenül, hanem inkubátorokon és akcelerátorokon keresztül. A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából kiemelt fontosságú a még tavaly indult együttműködésünk az Óbudai Egyetemmel az ott létrejövő szellemi alkotások üzleti hasznosítása érdekében. Azt szeretnénk lemásolni, ami annak idején lehetővé tette a Szilícium-völgy felemelkedését Amerikában.

Nemrég egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar gazdaság váratlanul sodródott válságba, nem kellett volna így történnie. Ön szerint miként készülhetett volna fel a nehéz időkre a kormány?
Véleményem szerint a kormány az eddigiekben mindkét válságot a lehetőségeinkhez képest tökéletesen kezelte. A gondolattal arra utaltam, hogy mindkét válságban az egész világ rogyott térdre, sőt a mostaniban úgy tűnik, Európa padlót is fog.
És mindkét válságnak volt olyan előzménye, amely alapján a vezető hatalmak ezek bekövetkeztét előre láthatták volna. Gondolok itt a 2005 környéki madárinfluenzás-pandémia felkészülési terveire a WHO-nál vagy a krími előzményekre. És így jogosan merül fel a kérdés, hogy valóban előre látták-e? De ha nem, miért nem? Viszont ha igen, úgy látták-e azt is előre, hogy az első esetben összeomlanak a szállítói láncok és a világ félig működésképtelenné válik, míg a másodikban Európa eddigi egyik legsúlyosabb energiaválsága robban ki. És ennek kapcsán jegyeztem meg a hallgatóságban ülő vállalatvezető társaimnak, hogy rajtunk is óriási a felelősség abban, hogy miképp tudjuk túlélni ezt a mostani – egyelőre még mélyülő – válságot. Mi a befektéseinknél most a korábbinál is nagyobb súlyt fektetünk arra, hogy a cég pénzügyi működése ne legyen túlságosan kifeszített. Tehát legyen mindig elegendő tartaléka, hogy egy válságot is túl tudjon vészelni, sőt próbáljon a válságban olyan lehetőségeket találni, amelyeket ki tud használni – és ezek kihasználásában mi, a Széchenyi Alapok is tudunk segíteni. Hosszú távon gondolkodunk, nem ijedünk meg az első viharfelhők láttán, és a tartós, stabil megoldásokban vagyunk érdekeltek.”

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt