Ruszin-Szendi a Honvédség jövőjéről: csökken az adminisztráció, nő a harcoló beosztások száma

Csökkenti az adminisztrációt  és a bürokráciát a Magyar Honvédségen belül Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka. A vezérkari főnök minderről a Spirit FM Katonadolog című műsorában beszélgetett Novák Andrással. Szóba kerültek az átszervezések, és azok céljai is.

A beszélgetésről az atv.hu közölt részleteket.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: most, hogy a Covid nem ró akkora terhet a katonákra, mint korábban és a déli határ védelmét is megerősítették a honvédségen kívül eső egységekkel, így a lehető legtöbb katonát vissza tudja küldeni a gyakorlótérre. Kifejtette: a katonák bevethetőségét minél magasabb szintre szeretné emelni. Ehhez a harceljárásokban is változtatniuk kell, és ezt be kell gyakorolni. Ennek a gyorsításához a struktúrába is bele kell nyúlnia.

„Megduplázzuk a lövészászlóaljok számát, ami az alapvető harcászati adottság minden haderőben. Ezt úgy tudom elérni, hogy az adminisztrációt, a bürokráciát és ezeket a pozíciókat csökkentjük. Ezért a Magyar Honvédség parancsnoksága is átalakul. Létszámában, pozícióban maga a parancsnokság, az kétharmadára csökken. A közép és felső szinten lévő parancsnokságok száma ugyan megnő, de a benne lévő pozíciók száma százas nagyságrenddel csökken. Ez adja meg a feltételét annak, hogy harcoló beosztásokat hozzunk létre” – fejtette ki bővebben a parancsnok.

Kiderült: az öt új lövész zászlóalj január 1-jével kezdi meg működését, továbbá átalakították a készenléti készültségi szolgálatokat is. Ez azt jelenti, hogy több katona van kijelölve és rövidebb idő alatt tudnak elindulni az egyes feladatokra.

Szóba került Svédország és Finnország NATO-csatlakozása is. A főparancsnok szerint az észak-atlanti szövetség erősebb lesz a skandináv államok belépésével.

„Európai sokkal monoblokkabb lesz. Ez az ő politikai döntésük volt eddig, hogy nem csatlakoztak a NATO-hoz. Rájöttek arra, hogy együtt erősebbek tudunk lenni, és ezzel nyilván a NATO katonai képessége is emelkedni fog, hiszen nem két olyan ország csatlakozott, akinek nincsen semmilyen, vagy nem olyan a kultúrája, nincs benne demokrácia, hanem ezeket az értékeket ők mind képviselik” – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás