„Vagy a mérés adott pillanatában csúszott félre valami, vagy a dolog statisztikai, matematikai okokkal magyarázható; vagy ez annak az időszaknak a folyománya, ami a mérés lezárulta, tehát március 26. és a választás napja, április 3. között eltelt úgynevezett „utolsó hét effektus”. Az a szakmai kihívás, hogy kivizsgáljuk, hogy a három ok közül melyiknek és mekkora szerepe van abban, hogy ez a különbség létrejött. Ezekkel kell szembenézni, és ezeket vállalni kell” – szögezte le Závecz Tibor.
Ember Zoltán ugyanakkor őszintén bevallotta, hogy
három-négy nappal a választások előtt ott voltak előtte a -14 meg -18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok.
„Mégis azt mondtam, hogy 6-8 % közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem. Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot, csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6-7%-os várakozást. De ha rám tettek volna egy hazugságvizsgálót, akkor az nem jelzett volna. Többé nem szabad ebbe a hibába esni” – szabadkozott az Iránytű Intézet vezetője. Ember szerint eluralkodott egy nagyon káros légkör Magyarországon. Ha egy közvélemény-kutató gyengébb adatot közöl akár nyilvánosan, akár csupán a megrendelők felé, akkor nyomás nehezedik rá, és az adatait azonnal kétségbe vonják. Hann Endre egyetértőleg emlékeztetett, hogy Márki-Zay Péter azzal támadta meg őt, hogy Orbán kottájából játszik. ( A közös miniszterelnök-jelölt így nyilatkozott március végén a Medián-felmérésről: „Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és hogy mikor és hol jelenik meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja.”)
A Medián-vezető ezután bevallotta, hogy volt, hogy ő is öncenzúrát gyakorolt, annak ellenére, hogy „rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet”.