Bár egyes zöldszervezetek és az ellenzék is támadja a fakitermelésre vonatkozó módosítást, még a szakértő is egyetért vele.
Nagy vihart kavart az elmúlt napokban a fakitermelés módosításáról szóló kormányrendelet, amelyben a a kormány az energia-vészhelyzet miatt enyhített a fakitermelés szabályain a tűzifa felhasználása érdekében. A döntés alapján a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozó korlátozásokat nem kell alkalmazni.
Egyes természetvédő szervezetek elkezdték kongatni a vészharangot, de az ellenzék is azonnal nekiesett a kormánynak, természetkárosítást emlegetve. Leginkább az LMP aktivizálta magát, a párt aláírásgyűjtési akciót is indított és tiltakozást szervez. A tiltakozók leginkább azt tartják aggályosnak, hogy a rendelet értelmében a legértékesebb állami erdőkben is lehetőség nyílik a tarvágásra és csökken a fakitermelésre vonatkozó tilalmi időszak.
Nagy István agrárminiszter múlt hét pénteken közleményben reagált az MTI-ben vádakra, világossá téve, hogy
Kifejtette: a háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki, és veszélyben van Európa gázellátása, ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek.
A kormány tűzifakiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa-kitermelés növelésére, ugyanis elsődleges a magyar háztartások ellátása, ezért könnyített szabályokat vezettek be úgy, hogy azok ne veszélyeztessék a fenntartható erdőgazdálkodást. Nagy István hozzátette: „a fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amennyi az igényeket ki tudja elégíteni.”
A miniszter kiemelte, hogy az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike, ezért elkötelezettek annak érdekében, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszú távon fenntartható legyen.
– nyomatékosította.
Kitért arra, hogy a tűzifa iránti kereslet 2021 óta emelkedik, a magyar erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget fenntartható módon lehet előállítani, az erdészeti jogszabályok pedig jól szabályozott módon teszik lehetővé, hogy erre a mennyiségre hosszú távon számíthassunk.
A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs az LMP-s Ungár Péter facebook-bejegyzésére reagálva visszatetszőnek nevezte, hogy baloldali médiumok és politikusok is egyaránt azt sugallják, hogy a rendelet egyet jelent azzal, hogy a magyar erdőket mind egy szálig ki fogják vágni, mert az energiaválság miatt megnövekedett igényt a kormány a magyar erdők rovására akarja enyhíteni. Ez az állítás hamis, hiszen nincs is ilyen összefüggés.
Kifejtette: épp az elmúlt 10 év kormányzati politikájának, azaz a rezsicsökkentésnek és a korszerűsítési programoknak köszönhetően drasztikusan lecsökkent a tűzifa iránti igény Magyarországon.
Ez pedig mára oda vezetett, hogy az erdők jelentős része úgynevezett »túltartott erdő«.
A megnövekedett kereslet pedig lehetőséget teremt, hogy a meglévő, túltartott erdőállomány minél nagyobb részét új, egészségesebb szerkezetű, életerős, őshonos fajokból álló, hosszú távon hasznosítható, tarvágás nélkül is megújítható erdőkre cseréljük.
„Tehát a baloldali álhírekkel ellentétben szó sincs a magyar erdők kivágásról. Épp ellenkezőleg, a rendelet azok megújítását célozza. Emellett a kormány azon dolgozik, hogy egyetlen magyar háztartás se szenvedjen hiányt energiában. Ma a háztartások közel negyede fűt fával, a kínálat növelése az helyzetükön is segít – írta Orbán Balázs.
Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában világossá tette:
A fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem tudjuk a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani. Amennyiben ilyen vészhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.
Az idén csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető.
Zámbó Péter leszögezte:
Ráadásul igen álságosak azután, hogy a baloldal hónapok óta arról beszél, hogy el kellene zárni a magyar lakosság előtt az orosz gázcsapokat, nem törődve azzal, hogy akkor mivel fűtsenek a családok.
„A magyar erdők folyamatosan növekednek, köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak, hogy hazánkban Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik” – tette hozzá.
A Jazzy rádiónak nyilatkozó Szeverényi Tamás, okleveles erdőmérnök reális, szakmailag helyes lépésnek nevezte a kormányrendeletet, amely könnyíti az erdőgazdálkodást.
– szögezte le az erdőmérnök. Mint mondta, az elmúlt években radikálisan lecsökkent a tűzifakereslet Magyarországon, ami most hirtelen megváltozott és most mindenki tűzifát keres. De az erdők elbírják a megnövekedett igényt, hiszen nagyon sok a túltartott erdő, amit már rég ki kellett volna termelni.
Hangsúlyozta azt is, hogy az erdőállományok 70 százaléka csak tarvágással újítható meg, ez a több évszázados erdőgazdálkodás eredménye, nem a jelenlegi rendelet következménye.
Az Országos Erdészeti Egyesület is reagált az eseményekre, közleményükben leszögezték: az erdésztársadalom nevében kijelentjük, hogy felelőtlen erdészeti beavatkozásoktól semmiképpen sem kell tartani.
Nyitókép: Fakitermelés a Pilisi Parkerdő Zrt. területén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
A brexitnépszavazás óta eltelt tíz év nem úgy alakult, ahogy sokan remélték. A brit elit soha nem bocsátotta meg a szavazóknak, hogy a kilépés mellett döntöttek, és az elmúlt évtized azzal telt, hogy a távozás gyakorlati lépéseit akadályozta.
