Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A többpárti választások bojkottja nem igazán szokott kifizetődni.
„A többpárti választások bojkottja nem igazán szokott kifizetődni. Két évvel ezelőtt a szerb ellenzék jelentős része nem vett részt a parlamenti választásokon és ezzel önként lemondott a parlamenti mandátumokról, tisztségekről, a kormánypártok pedig csaknem 100 %-os többségbe kerültek a 250 tagú parlamentben.
Az április 3-i elnök-és parlamenti választások előtt hosszú hónapokig tartó tárgyalásokra került sor, részben az Európai Parlament egyes képviselőinek a közvetítésével. Az ellenzéknek sikerült némi változtatásokat elérni a választási törvényben,de a Vučić - rendszer alapjaiban nem változott: megmaradt a kormánypárti médiatúlsúly, az SNS hatalmi párt beépülése a mindennapokba.
Ennek ellenére az ellenzék részt vett a választásokon és most is vereséget szenvedett, Aleksandar Vučić és pártja hatalmon maradt. Mégis volt értelme vállalni a megmérettetést.
Az SNS nemcsak a bő kétharmados többségét nem tudta megtartani a szkupstinában, de még a feles többségét is elvesztette - a koalíciós partnerek szükségesek a törvényhozási többséghez. A szerb haladók csaknem 400 ezer szavazatot vesztettek a két évvel ezelőtti majdnem kétmillióból.
Az éjfél körül véget ért alakuló ülés is mutatta az ellenzék növekvő erejét: a hét parlamenti alelnökből három ellenzéki lett (erről előzetes megállapodás született), vagyis az SNS is érzékeli a megváltozott politikai erőviszonyokat. Persze, ez a nyugati demokráciákban is így szokás, de Szerbia nem fejlett demokrácia: ahol előfordulhat, hogy a választások napja után csak majdnem négy hónappal bír megalakulni a parlament, ott nyilvánvalóan fundamentális probléma kell, hogy legyen a választási törvénnyel és a választási eljárással.”
Nyitókép: Facebook