Mi az európai érdek Klaus von Dohnanyi és Radosław Sikorski szerint? Hogy lett Arató András mérnökből Hide The Pain Harold, a mém? Kell-e nyelvvizsga egy diplomásnak? Mire számíthatnak a republikánusok a félidős választáson? Megjelent a Mandiner hetilap!
E heti címlapunkon a magyar származású korábbi szociáldemokrata politikus, Klaus von Dohnányi, valamint Radosław Sikorski volt külügyminiszter, EP-képviselő szerepel, akiket interjúinkban a háborúról, Európa jövőjéről és Orbán Viktor politikájáról is kérdeztünk.
„Moszkvát a nyugati politika évtizedek alatt Peking oldalára terelte” – hívja fel a figyelmet Von Dohnanyi, Radosław Sikorski pedig azt hangsúlyozza, „a szankciók fontosak ahhoz, hogy Putyinnak nehezebb legyen etetnie a hadigépezetét”.
„Nem a jobboldali országvezetés a hibás a szituációért. Azért a helyzetért, amely ugye nem fényes” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Joó István az előttünk álló kihívások kapcsán.
Közélet
Az Európai Unió átlépett egy határt, amikor kiterjesztette az Oroszország elleni szankciókat egyes energiahordozókra. Kinek fájnak jobban az intézkedések? Milyen következményei lehetnek az európai gazdaságra és azon belül Magyarországra? Elemzésünket Közélet rovatunkban olvashatják.
Élénk vitát váltott ki a kormány bejelentése, miszerint a jövőben nem kell nyelvtudást igazoló papír a diplomához. Kinek lehet előnyös az intézkedés? Mennyit ér manapság a nyelvvizsga egy fiatal számára? Hol kellene érdemben elvégezni az idegennyelv-oktatást? Körbejártuk a kérdéseket.
„Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor az embert meg kell fékezni” – írja publicisztikájában Lánczi András filozófus annak kapcsán, hogyan válik az ember egyre veszélyesebbé.
„Amerikában sosem volt még ilyen alacsony azok aránya, akik számottevő bizalommal viseltetnek az újságok, illetve a televíziós hírek iránt” – írja a Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy az amerikai sajtó hogyan tudósított a dallasi miniszterelnöki beszédről.
Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója Orbán Viktor beszédének jelentőségéről, az amerikai-magyar jobboldal szövetségéről ír véleménycikkében.
Külhon & Külföld
Több mint egy évtizednyi aktatologatás és előkészület után végre tényleg felújítják Krasznahorka büszke várát. Nem is akárhogyan: a történelmi hitelesség megőrzése, sőt visszaállítása mellett 21. századi múzeumként funkcionál majd az ősi erősség. Orosz Örs értékmentő aktivistával beszélgettünk.
Miközben Európa döntő többsége az Ukrajna iránt érzett szolidaritás és a gázszámlája felett érzett fájdalom között őrlődik, Észtország, Lettország és Litvánia az orosz birodalom árnyékában, kitettségük teljes tudatában készül minden eshetőségre, héjaként fellépve az ukrajnai konfliktus kapcsán is – a részletekről Külföld rovatunkban olvashatnak.
Összeállításunkból kiderül, hogy ki milyen esélyekkel indul az amerikai november 8-i félidős kongresszusi választáson, és a múlt heti, a magyar miniszterelnök részvételével zajlott CPAC-ről is olvashatnak.
„A technológia egykori országában alig működik már valami. Cserébe „haladás” van – az ideológiai konformitás felé” – írja Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője publicisztikájában.
Makronóm
Az Európai Unió vezetése egyre irreálisabb ötletekkel áll elő. A folyamat nem most kezdődött, legalább három évtizedre nyúlik vissza, és részben a birodalomépítési törekvéseknek, részben az új ideológiák megjelenésének tudható be – a témában Lóránt Károly közgazdász írását olvashatják.
Sport
Sport rovatunkban a világbajnok Kopasz Bálinttal beszélgettünk, és Hüttner Csaba szövetségi kapitánnyal értékeltük a kanadai Halifaxben lezajlott kajak-kenu világbajnokságot.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely kivételesen egy számítógépes játékot ajánl sorozatában, amelyben a játékosoknak a klímaváltozás, az élelmiszerhiány és a tömeges migráció kihívásai között kell navigálnia.
„Ne bénítsanak le bennünket a gazdasági világválság, a háború, a világjárvány rémisztő fenyegetései. Ne veszítsük el a reményt!” – írja Korzenszky Richárd atya jegyzetében.
Történelem kisrovatunkban a Horty idején zajlott keresztény kurzuscsatákról olvashatnak.
Már tizenegyedik éve néz szembe velünk Arató András nyugdíjas villamosmérnök a közösségi médiában és az internet egyéb bugyraiban – mémekről. Kevesen tudják, de a Hide the Pain Haroldként elhíresült Arató ma az egyik legismertebb magyar világszerte. Sikerét elsősorban a sajátos arckifejezésének köszönheti, no meg annak, hogy befogta a szelet: nemcsak elfogadta, de él is a lehetőséggel, hogy globális mém lett belőle – interjúnkat Élet rovatunkban olvashatják.
A rovatban Jász Attila: Felhőfoszlányok a hajnali fűben című kötetét ajánljuk, a tárcát Leimeiszter Barnabás írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Czotter András szólít fel természetes vizeink sürgető védelmére.
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Nem mindennapi jelenetek.
