Szerdától már pályázatokat is lehet benyújtani – derült ki Magyar Levente sajtótájékoztatójából.
Szerdától benyújthatók a magyar kormány bosznia-hercegovinai gazdaságfejlesztési programjának első pályázatai – jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese kedden a boszniai Gradiskában.
A politikus kiemelte: az utóbbi évtizedekben Európa „abba az elkényelmesítő tudatba ringatta magát, hogy a 20. századi konfliktusoknak vége van”, ez az elmélet pedig az idei év elején megdőlt, amikor kitört az ukrajnai háború. „Ez rávilágít arra a tényre, hogy Európának más olyan térségei is vannak, amelyek hordoznak sebeket a múltból, amely sebek bármikor, bármilyen formában feltépődhetnek” – húzta alá.
és ezt szem előtt tartva elkezdett egy építkezést és kapcsolatépítést azokkal az országokkal, „amelyeknek a biztonsági helyzete alapvető kihatással van Magyarország helyzetére”. Így Bosznia-Hercegovinával, azon belül pedig kiemelten a többségében szerbek lakta országrésszel, a boszniai Szerb Köztársasággal alakult ki szoros együttműködése Budapestnek. Mindezek után a magyar kormány úgy döntött, eleget tesz a Banja Luka-i megkeresésnek, és a határon túli magyar térségekéhez hasonló gazdaságfejlesztési programot indít a térségben – magyarázta Magyar Levente.
A miniszterhelyettes közölte, a benyújtott pályázati jelentkezéseket a következő néhány hétben elbírálják, az elkövetkezendő hónapokban pedig ki is fizetik a támogatási összegeket, amelyekből a boszniai gazdálkodók tudnak „mezőgazdasági műveléshez szükséges eszközöket vásárolni Magyarországról". Magyar Levente egyben rámutatott, hogy ez a program így nemcsak a boszniai gazdaságot és a termelőket segíti,
hanem „hozzájárul az egész régió prosperitásához, és ezáltal a stabilitásához”.
„Ez egyben magyar exportösztönzési program is, mert minden gép, amelyet itt támogatással megvesznek majd a helyi gazdák, Magyarországon készül. Ez alapfeltétele a programnak. Ily módon a magyar gazdaságot is segítjük egy olyan kritikus időszakban, amely az orosz-ukrán konfliktus miatt előállt, és egész Európát rendkívül nehéz helyzetbe helyezi” – állapította meg.
Magyar Levente végül leszögezte: a magyar kormány hisz abban, hogy „Közép-Európa csak úgy lehet erős, ha az azt alkotó országok és entitások erősek”. Hozzáfűzte: „ha Bosznia-Hercegovina stabil és biztonságos, akkor ez Magyarországra is kihat, és így tud Közép-Európa egységesen fejlődni a következő években, amint lezárul a mindannyiunkat fenyegető háború keleten”.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
