Kedves Novák Katalin, akar még egy kicsit belém rúgni?

”Drága Novák Katalin!

Találkoztunk már egyszer, tavaly egy rendezvényen, talán még kezet is fogtunk. Csinos volt és kedves, még játszott is a gyerekekkel, s akkor úgy éreztem, hogy annyi minden mögött Ön is egy ember, egy nő… Még sok helyen meg is védtem.

De a nagy Brazíliában olyat mondott, ami után hosszan kutattam, hogy biztos csak egy kiragadott mondat a szövegkörnyezetből, láttunk már ilyet… Szóval álljon itt a mondat, ami mélységesen felháborított, elkeserített, sírásra késztetett, aztán belekapaszkodtam az öblös boros poharamba… jó támaszt nyújtott. Álljon itt ez a mondat: »…el kellett érni, hogy ne azok járjanak jól anyagilag, akik nem vállalnak gyermeket…«.

Egyedülálló, gyermektelen, nem versenysúlyú, 32 négyzetméteren élő, munkamániás, ma már 47 éves nő vagyok. Akar még egy kicsit belém rúgni? Van még felület vagy már nincs, mert porig aláztam magam, s most már tudjuk, hogy Önök még azt gondolják, hogy nyerészkedtem azon, hogy lesz-e gyerekem. Hát nem. Így alakult, így történt.

Nekem már nem lesz gyerekem. Március 15-én lettem 45 éves. S aztán elkezdődött. Elkezdődött, egy gangos belvárosi ház harmadik emeletén, harminckétegészhattized négyzetméteren, kb. fél héttől hétig besütő napfénnyel, a tavasszal, a számítógépemmel, heti egy barátnős, bevásárlós nappal, egyedül. Baszki, önmagammal.”

Nyitóképen: Kovács Nikolett. Fotó: YouTube.