Jogerős: megsértette a keresztény közösséget a Népszava

Emlékezetes: Vejkey Imre KDNP-s parlamenti képviselő még tavaly nyert másodfokon pert a Népszava ellen, miután a bírósági indoklás szerint a lap a Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Az ítélet szerint a Népszavának négyszázezer forintot kell fizetnie Vejkey számára, továbbá a perköltséget is meg kell térítenie.

Pápai Gábor karikatúráját egyébként a Magyar Újságírók Országos Szövetsége karikaturistái korábban a legjobb képnek ítélték meg, ám Vejkey miatta személyiségi jogi pert indított. Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván,

Úgy érvelt, ha letakarja a szöveget és a kép többi részét, akkor az szerinte egy konvencionális Krisztus-ábrázolás. „Másodrendű állampolgárnak éreztem magam keresztényként” – fogalmazott ennek kapcsán a politikus, aki fellebbezett, a másodfokú határozat pedig már elmarasztalta a lapot.

Csakhogy azt követően a Népszava a Kúriához fordult, különleges jogorvoslati lehetőséggel élve, ám a legfőbb bírói fórum szerdán helyben hagyta a  másodfokú ítéletet – közölte lapunkkal Vejkey Imre, aki elégedett a döntéssel.

A kereszténydemokrata politikus egyébként a Mandineren megjelent publicisztikájában azt írta:

A hatályos magyar jog ugyanis kimondja, hogy a vallásgyalázás nem fér bele az emberi jogokba és nem fér bele a szólászabadságba sem. A hatályos jog fenti rendelkezései ellenére a Népszava – a jogerős ítélet megsemmisítésére irányuló kérelmével – a Kúriánál most mégis azt akarja elérni, hogy továbbra is büntetlenül gyalázhasson bennünket vagy bármely más vallási közösséget.” Mint kiderült, sikertelenül.

Pápai egyébként bocsánatot nem kért, de sajnálkozását fejezte ki amiatt, ha bárkinek is fájdalmat okozott, ő az egészet igazából  egy aznapra szóló kis poénnak szánta. A pert pedig úgy értelmezte, hogy „igazából már arról van szó, hogy a törvényhozó hatalom támad a a bírói hatalomra”. Problémásnak nevezte azt is, hogy egyházi vezetők állásfoglalásban ítélték el minden vallási jelkép meggyalázását. Kitért arra is, egyik vádlója sem „kérdezte meg, mit akartam azzal a rajzzal üzenni”.