Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Milyen bocsánatkérés az, melyben a Népszava egyik nap a sajnálkozását fejezi ki a kereszténygyalázó karikatúra miatt, másnap már újra a torkunknak ugrik, kifogásolva a jogerős ítéletet?
A szerző a KDNP parlamenti képviselője, az igazságügyi bizottság elnöke
A Népszava lesöpörtetné a keresztény közösség védelmét kimondó jogerős ítéletet, hogy a jövőben is büntetlenül lehessen gyalázni a keresztény közösséget vagy bármely más vallási közösséget!
Amennyiben a Kúria a Népszava kérelmére megsemmisítené a jogerős ítéletet, az azt jelentené, hogy a bíróság szabad utat adna a vallásgyalázásnak. Ne legyen kétségünk: egy ilyen ítélet „olaj lenne a tűzre”! Az ellenünk irányuló provokációk bátorítást kapnának. Bátorítást a vallási közösségeket megillető jogok eltiprására.
Ne feledjük, a Népszava a blaszfémikus karikatúrával nemcsak erkölcsi normákat sértett meg, hanem hazánk Alaptörvényét és a Polgári Törvénykönyvet is! A hatályos magyar jog ugyanis kimondja, hogy a vallásgyalázás nem fér bele az emberi jogokba és nem fér bele a szólászabadságba sem. A hatályos jog fenti rendelkezései ellenére a Népszava – a jogerős ítélet megsemmisítésére irányuló kérelmével – a Kúriánál most mégis azt akarja elérni, hogy továbbra is büntetlenül gyalázhasson bennünket vagy bármely más vallási közösséget.
Mit jelent mindez a jövőre nézve?
Azt jelenti, hogy a Népszava nem tanult semmit, a megfeszített Jézus Krisztust és a keresztény közösséget gyalázó úgynevezett karikatúra peréből. Azt jelenti, hogy
Azt jelenti, hogy a Népszava semmibe veszi továbbá több tízezer petíciót aláíró honfitársunk nyilatkozatát is. Vagyis mindez azt jelenti, hogy a Népszava le akar söpörni mindent, ami a további vallásgyalázása útjában áll.
A Népszava szerint a keresztény közösség védelmét kimondó másodfokú ítélet „téves”. Nekik az az elsőfokú ítélet tetszik, melyben a keresztény közösségünk nem kapta meg az őt megillető jogok védelmét, ők ezt jogfosztó ítéletet akarják most „visszasírni” a Kúrián! Nekik az az elsőfokú tárgyalás és ítélet tetszik, melyben engem felperesként meg sem hallgattak, melyben az érdemi tárgyalás egy percig sem tartott, de jött egyből a félórás ítélethirdetés!
Nekik az az ítélet tetszik, melyben a bírónő kimondta: ha a karikatúrából Jézus Krisztus kivételével letakar minden mást, akkor ez csak egy konvencionális Jézus-ábrázolás! Mit akarok hát? Nekik az az ítélet tetszik, mely szerint a megfeszített Jézus Krisztus kigúnyolása csak egy „jópofa vicc”! Ők, most is így gondolják!
Ezért felmerül a kérdés, milyen bocsánatkérés az, melyben a Népszava egyik nap a sajnálkozását fejezi ki a kereszténygyalázó karikatúra miatt, másnap már újra a torkunknak ugrik, kifogásolva a jogerős ítéletet. Ez nem bocsánatkérés! Felmerül az is, miért provokálják keresztény közösségünket? Miért gondolják azt, hogy az a sajtószabadság, ha hitünkben és vallási jelképeinkben meggyaláznak vagy kigúnyolnak bennünket?
Vegyék már észre: amit önök „sajtószabadság” címen művelnek, az része a keresztényüldözésnek!
Önök Jézus Krisztust helyezték céltáblájuk középpontjába, és ahogyan szellemi jogelődjeik égre irányzott lövésekkel jelezték, hogy kivégezték Istent, Önök ezt most a „fekete humor” mérgezett nyilával tették. Vajon mit tartalmaz még az ötéves tervük?
Mi úgy látjuk, önök a mi megaláztatásunk révén kapnak kitüntetést! Így lett a blaszfémikus gúnyrajz az „év legjobb karikatúrája”. Az önök narratívája számunkra, a kommunista rémuralomban elszenvedett sérelmeket eleveníti fel. Azt az időszakot, amikor a kommunisták még attól sem riadtak vissza, hogy II. János Pál pápát likvidáltassák, mert kimondta az Igazságot.
Mi ez az Igazság, ami napjainkban is érvényes?
Az Igazság az, hogy az ellenünk felsorakozott sötét erők célja nem más, mint lerombolni a társadalom hagyományos keresztény erkölcsi felfogását, démonizálni a keresztény világot, annak érdekében, hogy felépítsék a maguk által humánusnak mondott istentelen új világot, mely felhagy mindazzal, amit mi értéknek tekintünk. Ez ellen fogalmazzuk meg mi az értékeinket. Ezzel szemben küzdünk, az emberek lelki megvakítása ellen. Nem nézzük ölbe tett kézzel a világ hanyatló sorsát, hanem emlékeztetjük az embereket arra, hogy valaha volt egy szebb világ! Egy szebb világ, melyben a jót jónak mondták és követendőnek, a rosszat pedig rossznak és elutasítandónak!
Meg kell vívnunk ezeket a csatákat, ez a mi történelmi feladatunk és kötelezettségünk, ki kell mondanunk, hogy nem fér bele az emberi jogokba és a szólásszabadságba a vallásgyalázás! Ki kell mondanunk, hogy fejezzék be hitünk semmibevételét, minden keresztény és minden jóérzésű ember provokálását!