Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

A Fidesz frakcióvezetője beszélt az EP-választás és az önkormányzati választás közös időpontjáról.

„Nem látok benne problémát, többször indultam önkormányzati választáson, háromszor nyerni is tudtam a választók akaratából, és nem zavart volna, ha ez egy napon lett volna az EP-választással” – nyilatkozta InfoRádió Aréna című műsorában azzal kapcsolatban, hogy 2024-ben egy napon szervezhetik az EP és az önkormányzati választásokat, erről a Magyar Nemzet tudósít. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője elárulta, az a legitimációs kérdés vetődik fel, hogy kell-e korlátozni a még hivatalban lévő, de választást veszített polgármesterek hatalmát.
„Nincs szükség 2024-ben a még hivatalban lévő, de választást veszített polgármesterek hatalmának a korlátozására, és egy ilyen lépés vélhetően alkotmányellenes is lenne” – mondta Kocsis Máté. Hozzátették: a Fidesz frakcióvezetője elárulta, még a mostani parlamenti ülésszakban, július 19-én dönt az Országgyűlés arról az általa előterjesztett alaptörvény-módosításról, amely szerint 2024-től májusban egy napon rendezhetik az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A kormánypárti politikus hozzátette, az ötlet nem új, korábban napirendre került. Mint kifejtette, ez más országokban is bevett gyakorlat, és

„Nem látok benne problémát, többször indultam önkormányzati választáson, háromszor nyerni is tudtam a választók akaratából, és nem zavart volna, ha ez egy napon lett volna az EP-választással” – mondta. A javaslat beterjesztőjének ismertetése szerint a jelenleg mandátummal rendelkező polgármesterek és önkormányzati képviselők 2024-ban a májusi választás után még október elsejéig hivatalban maradnak, akkor is, ha megbízatásukat nem sikerül megtartaniuk. Kocsis Máté szerint az a legitimációs kérdés vetődik fel, hogy kell-e korlátozni a még hivatalban lévő, de választást veszített polgármesterek hatalmát, de úgy véli erre nincs szükség.
„Aki öt évig vezetett egy települést, nem hiszem, hogy nekiáll szórni a pénzt.
Aki ezt teszi, annak amúgy is büntetőjogi következménye lehet, és akkor joggal váltották le a választók. A mandátum lejárta előtt a polgármester vagy a testület jogkörének a korlátozása alkotmányellenes lenne” – mondta a frakcióvezető. Hozzátette, ha ebben mégis van tennivaló, akkor van még két év ezt tisztázni ezt az önkormányzati érdekképviseletekkel, amelyek, ha kell, tehetnek majd javaslatot. Kocsis Máté szerint az alaptörvény-módosítás minden kérdést tisztázni fog, de ha szükségesek lesznek még részletszabályok, azokat célszerű lesz legkésőbb az őszi ülésszakban elfogadni. Az viszont szerinte egyértelműen következik majd az Alaptörvény új szabályaiból, hogy a következő önkormányzati választás nyerteseinek a mandátuma négy és fél évre szól majd, hiszen csak 2024. október 1-jétől lépnek majd hatalomba, és 2029 májusáig tart majd a megbízatásuk. Utána viszont már visszaáll az ötéves ciklus.
Fotó: Mandiner/Ficsor Márton