Ezzel az is valószínűvé vált, hogy egy napon lesz a 2024-es önkormányzati és EP-választás.
Kedden 140 igen, 36 nem szavazattal megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, melyet Kocsis Máté nyújtott be a parlamentnek egy hónappal ezelőtt.
A módosítás értelmébena megyéket a kormány vármegyékké nevezik át, míg kevéssel korábban, a „2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról” nevű törvényjavaslat elfogadásakor dőlt el, hogy a kormánymegbízottakat ezentúl főispánoknak kell hívni.
A mostani módosítás azt is lehetővé teszi, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezzék meg az önkormányzati és az EP-választásokat. A fideszes képviselők a vita során elsősorban spórolási szándékkal magyarázták a változás szükségességét, míg az ellenzéki képviselők azzal érveltek, hogy a kormány ismét politikai érdekei miatt módosítja az Alaptörvényt: mivel az európai parlamenti képviselőkről csak listán, az önkormányzatokról pedig vegyes rendszerben szavazunk, az ellenzéki pártok az első esetben külön indulhatnak, a településeken viszont az együttműködésben érdekeltek.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
Egy jóval rövidebb verzióról szólnak a legújabb híresztelések.
A főpolgármester rövidesen kifut az időből.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
Az új Digitális Polgári Kör jogászok, politológusok, történészek és közélet iránt érdeklődő polgárok részvételével működik majd.
Petschnig Mária Zita után Lengyel László is borította a bilit.
Egyre nagyobb az érdeklődés a Digitális Polgári Körök iránt, Kecskeméten is telt ház várja a miniszterelnököt.
