Orbán Viktor: Magunkat legalább mentsük meg, ha már a világot nem lehet
Ma tartják a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülését.
„Politikánk középpontjában a közösségek segítése, a családok támogatása, a vidék felemelése és a nemzetegyesítés áll” – vallja Somogy 2. számú egyéni választókerületének kormánypárti képviselője. Szászfalvi László a választások után bizakodóan állt a belpolitikai konszolidáció kérdéséhez, azonban egy idő után rájött, hogy az ellenzék ott folytatja, ahol abbahagyta. Az interjúban szó esik az egyházi törvényről, nemzetpolitikáról és hitről , valamint a Dráva-medence jövőjéről.
Történelmi győzelmet aratott a jobboldal az országgyűlési választásokon. Az ellenzéki összefogás Budapesten kívül mindössze kettő egyéni választókerületben tudott mandátumot szerezni. Minek tudja be ezt a sikert: a Fidesz-KDNP teljesített ennyire jól vagy a baloldal teljesített alul?
A Fidesz-KDNP hosszú évek óta koherens politikát folytat. A nemzeti érdekek védelme, a gazdaság erősítése, a családok, a közösségek és a vállalkozások segítése, a vidék felemelése és a nemzetegyesítés áll a politikánk középpontjában. Ennek látható és kézzelfogható eredményeit és gyümölcseit a magyar emberek és családok megtapasztalták. Ráadásul mindezeket az eredményeket a legnehezebb helyzetekben, válságok közepette értük el. Egységesek, fegyelmezettek voltunk a kampányban is és – a Covid-járvány ellenére – az emberekkel való kapcsolatunkat megőriztük, sőt tovább tudtuk erősíteni. Az orosz-ukrán háború kitörése után pedig egyértelmű és világos álláspontot foglaltunk el, amelyet azóta is következetesen képviselünk:
Egyben tudtuk tartani a támogatóinkat, a mozgósításunk nagyszerűen sikerült. A baloldali ellenzék pontosan ennek az ellenkezőjét „teljesítette”, élén a miniszterelnök-jelöltjükkel. A magyar emberek egyértelműen Orbán Viktor miniszterelnök úrban és a kormánypártokban bíznak meg.
Lát rá esélyt, hogy a jövőben konszolidálódnak a belpolitikai viszonyok, és a két politikai oldal között létrejjöjön egyfajta konstruktív együttműködés a nemzeti érdekek mentén?
Április 3-a után néhány napon keresztül még volt bennem egy kis bizakodás ezt illetően. Ekkora Fidesz-KDNP győzelem után, amikor jóval több mint 3 millió ember egységesen sorakozott fel a nemzeti-konzervatív-keresztény politikánk mögött, joggal reménykedhettem, hogy a baloldal végre megpróbál magába nézni. Levonja a konzekvenciákat és egy teljesen új, konstruktív ellenzéki szerepet próbál betölteni az Országgyűlésben és azon kívül is. De ezek a remények nagyon gyorsan szertefoszlottak. A baloldali ellenzék ott folytatja, ahol a választás előtt abbahagyta. Lelkük rajta, ez a politika csak őket fogja tovább gyengíteni.
Államtitkárként jelentős szerepet vállalt a 2010-es kormányváltást követően az új egyházi törvény kidolgozásában. Voltak körülötte bonyodalmak.
Az új, általunk koordinált egyházi törvény tervezete a kormány döntéséig eljutott. Miután a kormány elfogadta, támogatta, az Országgyűlés elé a beterjesztése is megtörtént. A parlamenti vita megkezdődött, ugyanakkor módosító indítványokkal jelentős változáson ment keresztül a javaslat. De annak szellemisége és alapkoncepciója nem változott.
Amikor bármelyik változatot durva kritika érte vagy éri, egyértelmű, hogy szakmailag alultájékozott, politikai és provokatív véleménnyel van dolgunk. Arról nem is beszélve, hogy ha valóban mélységében megvizsgálná az EU az egyházak státuszát szabályozó törvényeket, kiderülne, hogy a magyarországi szabályozás nagyon is európai tradíciókon alapuló. Hiába közepesen szigorú, a szó legnemesebb értelmében liberális szabályozás.
A törvénnyel kapcsolatban több jogi vita is zajlott, itthon és nemzetközi szinten egyaránt, valamint igen heves politikai konfliktus tárgyává is vált.
Az volt a célunk, hogy megszüntessük az úgynevezett bizniszegyházakat, teremtsünk rendet és kiszámíthatóságot ezen a területen. Továbbá: az új Alaptörvény fundamentumán állva az állam és egyházak minőségi együttműködésének korszakát nyissuk meg, valamint az egyházak közcélú tevékenységének teremtsük meg a stabilitását, s ezek meg is valósultak. Az általunk előkészített törvényjavaslattal kapcsolatban a népszámlálási adatokat figyelembe véve vizsgáltuk, hogy mennyire fedi le a magyar vallási közösségeket. Nos, az eredmény több mint 95 százalék volt. Úgy gondolom, a felsorolt tények kielégítő választ adnak a vitákban felvetett kérdésekre.
Az elmúlt években számtalan támadás érte a történelmi egyházakat. A DK_s Vadai Ágnes odáig ment, hogy 2021-ben javaslatot nyújtott be a gyónási titkok eltörlésével kapcsolatban. Mit gondol, ez a fajta baloldali attitűd puszta hangulatkeltés, vagy a másik oldal valóban így gondolkodik az egyházakról?
Ez komoly jelzés volt arra nézve, hogy a kommunisták semmit nem változtak. Ahogy a közmondás fogalmaz: „Kutyából nem lesz szalonna.” Sokkal többről van szó, mint puszta hangulatkeltésről.
Hol van az általuk képviselt politikából a baloldal által rengeteget emlegetett liberalizmus, tolerancia, demokrata gondolkodás és a rajtunk folyamatosan számon kért jogállamiság? Sehol. Egy nagy hazugság. Egész egyszerűen gyűlölik az egyházakat, a hívő embereket és az általunk képviselt kereszténydemokrata alapokon nyugvó értékeket, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek számunkra. Ezzel a fajta gyűlöletpolitikával nincs lehetőség még a dialógusra sem.
Az egyházpolitika mellett a nemzetpolitika területén is régóta tevékenykedik. Mit gondol, hol tart most a nemzetegyesítés programja, mik a legfontosabb kihívások a közeljövőben?
Valóban, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke vagyok hosszabb idő óta. 2010 után óriási változások történtek a nemzetpolitika területén: elfogadtuk a nemzeti összetartozás és a kettős állampolgárság törvényét, majd az Alaptörvényt, amely új alapokra helyezte ezt a létfontosságú területet is. De természetesen az Alaptörvény által teremtett jogi keretet meg kellett tölteni tartalommal. Elindult a kedvezményes honosítás folyamata, az identitás megőrzését szolgáló számtalan program és pályázati lehetőség, a nemzeti jelentőségű intézmények kiszámítható támogatási rendszere, a külhoni egyházaink segítése és támogatása, valamint az oktatási-nevelési rendszer stabil működtetése. Újabb diaszpóra- és diákprogramok, valamint óriási gazdaságfejlesztési programok indultak el. Mindezek azt jelentik, hogy
Egyre tudatosabban éljük meg mind az anyaországban, mind a Kárpát-medencei külhoni közösségeinkben, valamint a nyugati diaszpórában a „Szabó Dezsői” gondolatot: „Minden magyar felelős minden magyarért!” Így építhetünk egy erős, hittel és reménységgel, önbizalommal és egymás iránti szolidaritással élő nemzetet, amelynek tartása van és jövője lesz.
Apropó határon túli magyarok! A szomszédunkban dúló háború árnyékában, a Magyarország ellen hergelő nyugati médiumok miatt az ukrán nacionalizmus célkeresztjébe kerülhetnek a kárpátaljai magyarok. Mekkora veszélyt lát ebben?
Rendkívül szomorú a kialakult helyzet. A kárpátaljai magyar közösség már az elmúlt években is rendkívüli jogsértések alanya volt. A mostani háború katasztrofális körülményei között pedig olyan politikai támadások érik, amelyek teljes mértékben elfogadhatatlanok. Ráadásul a választási kampány időszakában a baloldal rájátszott ezekre a nacionalista hangokra, amikor a politikusaik megnyilvánulásaikkal mintegy célkeresztet rajzoltak a kárpátaljai magyar közösség homlokára. Ezzel gyakorlatilag hátba támadták az egyébként is rendkívül nehéz helyzetben lévő nemzetrészünket.
valamint a háború elől menekülők megsegítése érdekében, tekintet nélkül az adott menekült nemzetiségére. Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre napjainkban. Milyen jó és fontos gesztus lehetne, ha a baloldal ezekben a létfontosságú ügyekben a kormány mellett sorakozna fel, és egységesen léphetnénk fel minden nemzetközi fórumon. Ám sajnos a baloldali pártok és képviselőik láthatólag még a megsemmisítő erejű választási vereség ellenére sem hajlandóak kiállni a nemzeti ügyek mellett, sőt hazájukat minden fórumon lejáratják, és külföldi érdekek mentén politizálnak!
Visszatérve a választási eredményre: 1998-óta minden egyes alkalommal megnyerte a voksolást abban az egyéni választókörzetben, amelyikben indult. Minek tudja be a sikert?
Talán a hitelesség. A hetedik képviselői ciklusomat kezdtem meg most. Mindig egyéni választókerületben tüntettek ki a somogyi emberek bizalmukkal, amelyet ezúton is köszönök nekik. Igyekeztem ezt a bizalmat a munkámmal meghálálni, a választókerületemben megvalósuló fejlesztésekért sokat harcoltam. 24 év nagyon hosszú idő, különféle időszakokban és kihívások közepette kellett helytállni. Fent és lent, örömben és kudarcok idején. Mert félre ne értsük: hét választási győzelem ellenére is sok kudarc éri az embert, hiszen nem lehet mindig mindent azonnal megoldani. De mint ahogy a győzelmeket, úgy
Hitelesnek maradni és küldetésként, a közösség szolgálataként felfogni a képviselői munkát – még akkor is, ha olykor ocsmány hazugságokat, méltatlan támadásokat és gyűlöletet kap az ember – talán ez a titok, amely kisugárzik valamennyire és az emberek ezt megérzik.
Szászfalvi László református lelkész, országgyűlési képviselő. 1979-ben érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. 1987-ben szerzett diplomát a Budapesti Református Teológiai Akadémián. 1990-ben polgármesterré választották, majd több cikluson át, összesen 17 évig volt a város első embere. 1998 óta országgyűlési képviselő. 2010-2012 között egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelő államtitkár. A KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának egyik frakcióvezető- helyettese. Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke. Nős, felesége református lelkész. Három gyermekük van.
A térség jövője a turizmus és az ökoturizmus, az elmúlt években számos, ehhez kapcsolódó beruházás zárult le.
A választókerületem (Dél-Somogy és Belső-Somogy) egyik kitörési pontja a turizmus. Az elmúlt évek során már sok olyan programot sikerült megvalósítani és elindítani, melyek jól szolgálják ezt a jövőképet. Elsősorban a turisztikai szolgáltatásokat, infrastruktúrát, valamint a turisztikai attrakciókat és a térség turizmusának marketingjét kell fejlesztenünk. Tehát gyakorlatilag mindent. Kerékpárutak építése, meglévő szálláshelyek felújítása, új szálláshelyek létrehozása, valamint fürdők fejlesztése már részben megvalósult, részben folyamatban van.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az előző időszak sok erőfeszítései és sikerei mellett még nagyon sok feladat áll előttünk annak érdekében, hogy céljainkat elérjük. Bízom abban, hogy a háborús helyzet belátható időn belül elmúlik és minden energiánkat ezeknek a céloknak a megvalósítására fordíthatjuk.
Ha jól tudom, kifejezetten a szívén viseli a Dráva-medence fejlesztésének ügyét. Vannak ezzel kapcsolatban konkrét tervek, amelyeket az előttünk álló ciklusban meg szeretne valósítani?
A választókerületem nyugati határa gyakorlatilag Somogy megye horvátországi határa, meghatározóan a Dráva folyó. Csodálatos, vadregényes táj, gazdag növény- és állatvilággal, csenddel és szépséggel. A Dráva-medencét természetesen szeretnénk megvédeni és megőrizni, hiszen Európa utolsó, még természetes eredetiségében lévő folyómedre. Ezzel együtt lehetőség lenne olyan ökoturisztikai projektek megvalósítására, melyek a térség számára egyértelmű fejlődést jelenthetnének.
Az idevezető infrastruktúra és a kerékpárutak továbbfejlesztése, a horvát partnereinkkel való együttműködések megerősítése, a lehetséges szolgáltatások kialakítása, a marketing további erősítése, az uniós és az Interreg pályázatok kihasználása mind-mind nagy feladatunk. De úgy gondolom, hogy jó tervezéssel, partnereinkkel, szakemberekkel, a Nemzeti Park vezetésével, önkormányzatokkal és az érintett vállalkozásokkal való szoros együttműködéssel nagy álmunk valóra váltható lesz. Magyarország egy csodálatos táját megismertethetjük az idelátogató vendégeinkkel, ahol feltöltődhetnek, kikapcsolódhatnak és boldog napokat, heteket tölthetnek nálunk.
Képviselői munkája mellett református lelkészként is tevékenykedik. Hogyan tudja összeegyeztetni a kettőt?
Már hosszú idő óta a feleségem helyettesít engem szolgálati területünkön, de nagy örömmel végzek igei szolgálatokat, hiszen ezt a lehetőséget megkaptam, valamint igyekszem segíteni mindenben, amiben csak tudok. Egyébként mindkét minőségemben az embereket, közösségeket szolgálom. Ez volt mindig az elhivatásom és ez ma is. Sok energiát kíván, jó időbeosztást, de úgy gondolom, hogy folyamatos munkával, hétközben és hétvégén egyaránt, sikeresen lehet összeegyeztetni e két területet.
melyek hitem szerint megőrzik és megtartják az egyéni és közösségi élétünket. Tartalmat, értelmet és méltóságot adnak számunkra. Ezen túlmenően pártpolitikát soha nem vittem a lelkészi szolgálataimba, az egyházi közösségi életünkbe, de a nemzeti sorskérdéseink, létünk alapkérdései, dilemmai és az arra adott bibliai válaszok mindig is meghatározták gondolataimat, szavaimat és cselekedeteimet. Ezt megfelelő alázattal, de kellő méltósággal és határozottsággal képviselni, azt hiszem ez jelenti munkám lényegét és értelmét.
Olvastam valahol, hogy gyermekkori példaképe Albert Schweitzer volt. Miért? Ez még ma is aktuális?
Gyermekkoromban egy romantikus hőst láttam benne, szüleim sokat meséltek róla és magam is sok könyvet olvastam a munkásságáról, az életéről. De Albert Schweitzer élete ma is példát ad számomra. S ezt a példát már nem pusztán egy naiv lelkesedés láttatja velem, hanem az ésszerű belátás is. Mégpedig az, hogy
Azt meg lehet élni a világban, „bele” lehet élni a világba. Sőt hit által lehet „küldetéses”, elkötelezett életet élni az elesettekért, a közösségeinkért, az emberekért, a nemzetünkért – az anyaországban és a külhonban egyaránt. Albert Schweitzer személye volt az, aki különösen megragadott. Ez máig tartó élmény és példa számomra. Őbenne éreztem meg azt, hogy a hit, a kereszténység az egy erő! Egyéni, személyes életünkben és közösségi létünkben egyaránt. Hogy az az erő, küldetés, szolgálat, amelyet a szüleim gyermekkoromban lokálisan megéltek előttem, az globálisan is működik. Mindenhol, minden időszakban és minden körülmény között. Ezért mindig korszerű és mindig aktuális.
Nyitófotó: Novkov Visuals