Kilábalás nem lesz, a Jobbik bukásából is Gyurcsány profitál – elemzők a Mandinernek

Kulcsfontosságú napok állnak a párt előtt – mondta pár napja az ATV-ben Z. Kárpát Dániel, az egyre több botránytól hangos Jobbik alelnöke. Szerinte konszolidálódhat a helyzet, de ezzel együtt „reformok tömegére” van szükség a pártban. A hírek ezzel szemben Jakab Péter pártelnök esetleges lemondatásáról, nem erőszakról, kitessékelt bizalmi emberekről és a vezető jobbkezének bukásáról szólnak. Az általunk megkérdezett elemzők szerint azonban Jakabék már nem tudnak megállni a lejtőn.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az elmúlt napok eseményeit értékelve a Mandiner kérdésére elmondta: a Jobbikon belüli harcok nem a megújulásról, az irányvonalról vagy ideológiáról szólnak, hanem személyes vitákról, egyszerűen arról, hogy

Az elemző kifejtette: a jelenlegi szabályozás alapján a pártok a kampányfinanszírozás mellett parlamenti képviselőcsoportjuk és a pártalapítványaik révén tudnak támogatáshoz jutni. Ez a pártfinanszírozás küszöbön álló reformja után is nagyjából egymilliárd forintot jelent a Jobbiknak évente.

A Jobbik egyértelműen Gyurcsányék felé tart

Mráz szerint a Jobbik legfeljebb virtuálisan működő párt lesz a jövőben, bár már most is az, hiszen a Nézőpont Intézet felmérései szerint is csak 3-4 százalékos támogatottságot tudnak felmutatni, ami azt is jelent, hogy önállóan indulva az országgyűlési választáson nem jutnának be a parlamentbe. A tendencia pedig lefelé mutat, a Jobbik túléléséről szóló küzdelem már eldőlt.

Mráz szerint ebből a szempontból ugyanakkor fontos ez a 3-4 százalékos támogatottság is, hiszen bár a párt önállósága megszűnt, de még nem jelentéktelenedtek el teljesen. Ezért a pár százalékért cserébe valamilyen pozíciót vagy anyagit támogatást fognak nekik ajánlani, de ez Mráz szerint csak 2024-es EP választás után várható. Az eddigi nyilatkozatok szerint ugyanis ezen önállóan mérettetik meg magukat az ellenzéki pártok, így kiderül majd, hogy kiket kell egyáltalán számításba venni és kiket nem a 2026-os ellenzék indulási modelljének kialakításakor.

„Jelenleg két integrációs törekvés látszik az ellenzéki oldalon, az egyik a DK-é a másik a Momentumé, a Jobbik pedig egyértelműen az előbbi felé tart” – mondta Mráz Ágoston. Ezt többek között abból is le lehet szűrni, hogy az utóbbi időben a párt vezetőitől Gyurcsány-ellenes nyilatkozatok egyáltalán nem hangzanak el. Végeredményben tehát ebből a folyamatból megint a DK profitál majd.

A kérdésre, hogy Jakab leváltása még segíthet-e valamit a helyzeten, az elemző határozott nemmel válaszolt. Azzal ugyanis, hogy a pártelnök megkötötte az egyezséget Gyurcsány Ferenccel, miközben megjelent a Gyurcsány ellenes, radikális Mi Hazánk Mozgalom, megszűnt a valódi politikai piac a Jobbik számára.

„Az elmúlt két év fejleményei pedig bebizonyították, hogy Jakab Péter semmilyen stratégiai érzéke nincsen” – hangsúlyozta Mráz Ágoston. Ő volt az, aki kezdetben azt hangoztatta, hogy Gyurcsány Ferenccel nem szabad együttműködni, majd mégis megtette, pedig valóban nem kellette volna.

– szögezte le Mráz. 

Újabb pártszakadás következhet

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a Jobbikot sújtó 2018-as pártszakadás után egy újabb pártszakadás rémét vetítik előre a legújabb fejlemények, de legalábbis kizárások, kilépések lehetőségét mindenképpen. A belső pártviszály tovább apasztja a Jobbik tekintélyét és vélhetően ezzel együtt a választói támogatottságát. „A belső hatalmi harcok nyilvánosságra kerülése bizony nem a népszerűség-növelés legbiztosabb eszköze” – jegyezte meg az elemző.

Nagy Attila Tibor szerint

mert az elnökségben vagy frakcióban sincs olyan tehetséges, karakteres, jól kommunikáló politikus, akitől érdemben várható lenne a párt állapotának a javítása.

„Ez azt is jelenti, hogy Jakab Péter elnök esetleges leváltása sem igazán javítana a helyzeten, de az ő pártelnöki pozícióban való maradása sem” – mondta Nagy Attila Tibor. Hozzátette: a párt politikusai közötti emberi viszonyok elromlása már évek óta tart, és ezt a folyamatot jól jelzik az elmúlt években zajlott kilépések és kizárások. A szexbotrány, a Jobbik elnökhelyettese, Potocskáné Kőrösi Anita és a Jobbik elnöke közötti konfliktus is jelzi, hogy valami nagyon megromlott emberileg is a pártban. A konfliktusok immár az elnökség, az országgyűlési képviselőcsoport és a választmány munkáját is mérgezik.

Mindazonáltal Nagy Attila Tibor szerint még korai a párt teljes széteséséről beszélni, akár az is elképzelhető, hogy néhány politikus kizárásával, kilépésével elül a mostani belső viszály. Ha mégsem, és a párt jelentéktelenné válik, akkor az eddigi szavazók – mivel egyértelműen ellenzéki beállítódásúak és tudomásul vették a néppártosodást – aligha mennének át a Fidesz támogatói közé.

Tartós lehet az ellenzéki oldalon a DK vezető szerepe

A Vona Gábor korábbi pártelnök által 2017-18-ban favorizált úgynevezett. „új pólus” egyik tagjaként az LMP lehetne elvileg képes ezen szavazók megszólítására, de az ökopárt ehhez jelenleg nagyon gyenge – mondta Nagy Attila Tibor. Hozzátette: a Momentum – mint olyan párt, amelyik nem kompromittálta magát a 2002 és 2010 közötti kormányzás idején – elvileg szintén szóba jöhetne a jobbikos szavazók megszólítása folyamatában, már csak azért is, mert ők saját bevallásuk szerint elvetik az ideológiai játszmákat, nem is vallják magukat liberálisoknak.

Márpedig ez sem azt vetíti előre, hogy a Momentum a Jobbik szavazóival tudná erősíteni magát. Amennyiben a Jobbik lejtmenete tovább tart és a Momentum sem tud majd fejlődni, akkor a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció nemcsak a parlamenti matematika,  de a közvélemény-kutatások szerint is tartósan az ellenzék vezető ereje maradhat.

Fotó: Jakab Péter/Facebook