Interjút adott a hvg-nek Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere. A beszélgetésben szó esett a külföldi segítségről, a EU-s tagjelöltségről, a legutóbbi magyar-ukrán csörtékről és az ukrán társadalom helyzetéről is.
Jó a humanitárius segítség, de...
A külügyminiszter arra a kérdésre, hogy mennyire elégedett az országának nyújtott nyugati segítséggel, úgy felelt, hogy az „minden várakozást felülmúlt”, és nagyra értékelik. Rögtön hozzátette: „De a háború olyan méreteket ölt, hogy a hatalmas segítség sem elég. Ez azonban nem a mi vagy a partnereink hibája. Az az Oroszország a bűnös, amely a február 24-én indított háborúban teljes hadigépezetét mozgósította Ukrajna ellen. Csak egy példa arra, mennyire súlyos a helyzet: a jelenleg a fő hadszíntérnek számító Szeverodonyeck térségében az orosz hadseregnek tizenötször annyi ágyúja van, mint az ukránnak. Ennyi is elég annak megértéséhez, hogy több fegyverre van szükségünk” – szögezte le az elején Kuleba, aki további szankcókat is sürgetett.
„Nem késlekedhetünk, az újabb szankciós csomag részeként még inkább el kell vágni Oroszországot a globális pénzügyi folyamatoktól, még több bankot felvenni a tiltólistákra és tovább korlátozni a pénzügyi tranzakciókat. Azt szeretnénk, ha a hetedik csomagban tovább szűkítenék az orosz árucikkek exportját, és bővítenék a szankciókkal sújtott személyek listáját. Arra az oligarchák mellett fel kell venni az állami vállalatok vezetőit, különösen azokat, akik a hadsereg megrendeléseit elégítik ki. És be kell zárni az eddigi büntetőintézkedések hatékonyságát csökkentő kiskapukat” – sorolta elvárásait.
Ezután kérdeztek rá, hogy mit a véleménye a magyar álláspontról, amit három részre osztott.
A humaniárius segítségnyújtás tekintetében megint megragadta az alkalmat, hogy megköszönje mindazt a magyar kormánynak, amit ezen a téren eddig tett. „Látjuk, hogy Magyarország elkötelezett az Ukrajnának és az ukrajnai menekülteknek adandó humanitárius segítség folytatása mellett” – szögezte le.
Elviselhetetlen az élet
„A második elem az energetikai és személyes szankcióké, illetve a közvetlenül Ukrajnának szánt, valamint a Magyarországon keresztül eljuttatandó fegyverek ügye. Ezen a téren véleménykülönbség van közöttünk, de Magyarország az EU tagja, nem pedig Ukrajna” – folytatta. „De nem értjük, milyen érvek szólnak a mellett, hogy védelembe vegyék, s kivonják a személyek elleni uniós szankciók alól Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét.
„Ennek semmi köze a vallásszabadsághoz, Kirill ugyanis szemet huny az orosz agresszió és az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények fölött”
Bízunk abban, hogy Magyarország a kompenzációkért cserébe felülvizsgálja az energiaszállításokkal kapcsolatos szankciók ügyében elfoglalt álláspontját. A harmadik kérdéskör az állami vezetőktől érkező sértő nyilatkozatok ügye. Ezeket mi kategorikusan visszautasítjuk, úgy véljük, ezek a megnyilvánulások semmilyen körülmények között nem elfogadhatóak. Vannak vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni, ezek közé tartoznak a személyeknek címzett sértések. Amit például Kövér László parlamenti elnök mondott néhány nappal ezelőtt, az teljes mértékben elfogadhatatlan a nemzetek közötti kommunikációban” – zárta ezt a témát Kuleba, aki mintha elfeledkezett volna arról, hogy az ukrán elnök szokta vérig sérteni még a vele szövetséges országok vezetőit is. A külügyminiszter azt is reméli, hogy hazánk nem változtatja meg az álláspontját,
és a június végi EU-csúcson támogatni fogja, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölti státust.