Az államtitkár hangsúlyozta: senki nem kérheti olyan szankciók érvénybe léptetését, amelyek romba döntenék Magyarországot.
A józan ész győzelmét jelenti az orosz olajembargó ügyében hozott európai uniós döntés – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC brit közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában. A BBC politikai és közéleti műsorokra szakosodott négyes csatornájának keddi késő esti hírmagazinjában elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette:
és arra a felismerésre, hogy az energiát érintő szankciók esetében vannak korlátai annak, hogy mit lehet megtenni. Hozzátette: ez nem csupán Magyarországra, de több más EU-tagországra is vonatkozik. Az államtitkár szerint az Európai Unió szárazföldi országai – Magyarországon kívül Szlovákia és Csehország is – nagyon jelentős mértékben függnek az orosz szállításoktól, és egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy azonnali hatályú szankciókat léptethessenek érvénybe.
Úgy fogalmazott: az aranyszabály az, hogy nem szabad olyan szankciókat bevezetni, amelyek „nagyobb fájdalmat okoznak Európának, mint Oroszországnak”. Kovács Zoltán idézte Orbán Viktor miniszterelnök kijelentését, amely szerint az olajembargó azonnali bevezetése atombombáéhoz mérhető hatást gyakorolna a magyar gazdaságra, nem beszélve Magyarország lakosságáról. Az államtitkár hangsúlyozta: senki nem kérheti olyan szankciók érvénybe léptetését, amelyek romba döntenék Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar háztartásokat. Ez észszerűtlen és lehetetlen is lenne – tette hozzá. Arra a riporteri felvetésre, hogy senki nem beszélt az orosz olajszállítások egyik napról a másikra történő leállításáról, és mindig is arról volt szó, hogy lesz idő alternatív beszerzési források felkutatására, Kovács Zoltán azt mondta: Magyarország világossá tette, hogy ezt
„Ez egyszerű, kemény fizikai-gazdasági realitás” – fogalmazott az államtitkár.
Kijelentette: ne kérjenek a tagországoktól olyasmit, amit nem lehet azonnal vagy rövid távon végrehajtani, különösen úgy, hogy nincs garancia olyan intézkedésekre, amelyek enyhíthetnék Magyarország szinte egyoldalú függését. Az államtitkár szerint
arra, hogy „valami történhet a csővezetékekkel”. Zsarolással sem lehet azonban Magyarországot rászorítani nemzeti érdekei diktálta álláspontjának módosítására, ugyanúgy, ahogy nyugat-európai politikusok sem kötnének kompromisszumot saját nemzeti érdekeik rovására – mondta a kedd esti BBC-interjúban Kovács Zoltán.
Nyitókép: Facebook
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
Ezrével gyártották pénzért a migránsoknak a hamis papírokat arról, hogy családon belüli erőszak áldozatai, hogy gyorsítsák a menedékkérelmüket.
A Tisza Párt hónapok óta arra buzdította szavazóit, hogy ne engedjék idős hozzátartozóikat szavazni.
A jobb sorsra érdemes tudósítót megdöbbentette, mennyien elmentek a gyűlésre és mennyire támogatják Orbánt. Horváth K. József írása.
Egy olyan szigetet foglalnának el, amely nélkül az Iszlám Forradalmi Gárda háborúzási képességei jelentősen csökkenhetnek.
A német kancellár szerint Kijevnek területi engedményekkel kell számolnia.
A VEKE nem nézi jó szemmel, hogy egy fontos projekt – amit néhány napja Vitézy Dávid még be akart mutatni – máris „a messzi távolba vész”.
