Varga Judit „süketek párbeszédéhez” hasonlította a hetes cikk szerinti eljárás újabb meghallgatását

A magyar kormány új négyéves mandátumának kezdetén fontos az Európai Unióval való konstruktív párbeszéd fenntartása – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben hétfő délután, az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

A civil szervezetek ügye

Varga Judit az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: várhatóan júniusban hivatalos látogatást tervez Brüsszelbe, hogy tanácskozást folytasson Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztossal. Mint mondta, a látogatása során fel fogja hívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a magyar kormány már sok olyan uniós elvárásnak felelt meg amelyekről „a bizottság továbbra is úgy kommunikál, mintha nem történt volna meg”. Példaként említette a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, amit a kormány hatályon kívül helyezett, majd a bizottság elvárásaival összhangban lévő megoldást talált rá.

„A bizottságnak ezt az ügyet le kell zárni, a magyarok teljesítették, amit elvártak tőlük” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a törvény célja továbbra is „a civil szervezetként megjelölt, jelentős forrássokkal és a közéletre befolyással bíró szereplők” átláthatóságának biztosítása.

7-es cikk szerinti eljárás

Varga Judit a 7-es cikk szerinti eljárás részeként tartott hétfői meghallgatást Magyarország jogállamisági helyzetéréről a „süketek párbeszédéhez” hasonlította: véleménye szerint a folyamat „párhuzamos monológokból” áll, nem valódi párbeszédből, ami ugyancsak bizonyítja, hogy politikai eljárásról van szó, aminek semmi köze a jogállamisághoz. Mint mondta, a hétfői meghallgatás konklúziója annyi lett, hogy a téma továbbra is napirenden marad az Általános Ügyek Tanácsában.

„Nekünk továbbra sincs más dolgunk, mint hogy ebben az eljárásban megfeleljünk a magyar emberek bizalmának: választóink döntöttek, hogy milyen uniós politikát folytasson a kormány, hogy védje meg a határokat, családokat, nemzeti szuverenitást” – jelentette ki.

Jogállamiság

A jogállamisági mechanizmus Magyarország elleni megindításáról azt nyilatkozta, hogy a bizottság a magyar kormánytól egyelőre információkat kért, tévhit, hogy szankciókról, pénzmegvonásról van szó.

„Az az alapállás, hogy a folyamat végén olyan forrásokat vonnának meg Magyarországtól, amit egyelőre még rendelkezésünkre se bocsátottak” – tette hozzá. Kiemelte: a kormány folyamatos tárgyalásban áll a bizottsággal, „de megvannak azok a vörös vonalak, amiket a magyar választók húztak meg, többek között a gyermekvédelmi törvény és az magyar energiaellátás biztonsága, ezeket nem lehet átlépni”.

Európa jövője

A május elején lezárult, Európa jövőjéről szóló konferenciasorozattal kapcsolatban Varga Judit azt mondta, hogy az az európai emberek véleményéről kell, hogy szóljon. Mint említette, magyar részről több mint 2600 javaslat született, amelyekből az olvasható ki, hogy a magyarok a nemzetállami hatásköröket tiszteletben tartó Európához szeretnének visszatérni, ha kell, az uniós szerződések módosítása által.

„Lehet, hogy nem a föderalistáknak tetsző irány ez, de legitim álláspont. Az a javaslat pedig, ami az egyhangúság eltörlésére irányul, nem szolgálja a nemzetállamok és a kisebb tagállamok érdekeit” – fogalmazott.

Energiaárak

A miniszter arról is beszélt, hogy már az ukrajnai háború előtt is erősen megemelkedtek az energiaárak Európában, amelyhez az unió elhibázott szén-dioxid-kereskedelemi rendszere és klímapolitikája is hozzájárult. Mint mondta, a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alap pénzügyi elosztási mechanizmusa nem biztos, hogy a megfelelő módszer az energia terén létrejött kihívások kezelésére. Véleménye szerint az a déli országok számára kedvezett, most pedig a tengerrel nem rendelkező országok állnak szemben strukturális kihívásokkal az orosz energiát célzó szankciók miatt.

(MTI)

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq