A Fidesz mindenhol javított, az ellenzék sehol sem – elemzés a választásról

Az áprilisi választási eredmény több érdekes részletére mutatott rá az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzése.

Tóth Erik, a Központ vezető elemzője elmondta: a 2022-es választáson a választásra jogosultak 70,21 százaléka jelent meg, míg 2018-ban 70,22 százalékuk, vagyis a részvételi adatok országosan szinte teljesen megegyeztek egymással. Ez összességében a harmadik legmagasabb részvételi hajlandóságot 1990 óta. Az országos adatokon túl 2018-hoz képest a 2022-es egyéni választókerületi részvételi adatok is minimális eltéréseket mutatnak. A legnagyobb eltérés a budapesti és a borsodi adatokban volt, míg a fővárosban öt százalékkal többen, Borsod-Abaúj-Zemplénben ugyanennyivel kevesebben voksoltak.

Az országos listás eredmények alapján Tóth Erik szerint valóban történelminek nevezhető a Fidesz-KDNP sikere, hiszen több mint 3 millióan szavaztak a kormánypártokra.

Sokan azt gondolták, hogy az MSZP-SZDSZ 1994-es 2,8 milliós szavazatszámát nem lehet megdönteni ám ezt megcáfolták a kormánypártok.

„Mindebből az következik, hogy nem létezik az úgynevezett »üvegpalfon« amit ne lehetne áttörni ” – mondta Tóth Erik

„Sőt, tizenkét év kormányzás után a jobboldal tábora tovább nőtt, nem volt kormány- és Orbán Viktor ellenes hangulat az országban, sőt és még baloldali szavazók is átszavaztak a Fideszre” – tette hozzá az elemző. 

Az egyéni körzetekben még javítottak is a kormánypárti jelöltek

A megyei adatok alapján is megállapítható, hogy: az Orbán Viktor által vezetett jobboldali szövetség mind a 19 megyében javítani tudott az országos listás szavazatarányán. Külön érdekesség, hogy ez leginkább a korábban „Jobbikos fellegvárakként” emlegetett megyékben sikerült a leginkább: Borsod, Heves, Nógrád.

Ezzel szemben az összefogás szavazataránya a megyékben leadott országos listás szavazatokat tekintve jelentősen romlott, mind a 19 területen.

Az egyéni választókerületekben 106-ból most 87-ben nyert a a Fidesz-KDNP. 2018-ban 91-ben, 2014-ben pedig 96-ban szereztek egyéni mandátumot. Amennyiben kizárólag a megnyert egyéni mandátumok számát vennénk számításba, még akár azt a téves következtetés is levonhatnánk, hogy gyengültek a kormánypártok az utóbbi 8 évben országosan. Pedig a részletes eredmények korántsem mérséklődő, hanem egyre növekvő jobboldali fölényt mutatnak – mutat rá az elemzés.

Ezt igazolja, hogy a 106 egyéni körzetben a szavazatok százalékos eloszlása alapján

A legnagyobb, megyei szintű erősödés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tapasztalható: az ottani 7 országos egyéni jelölt átlagosan 8,7 százalékkal javított 2018-as eredményén. Ahol a Fidesz-KDNP jelöltjei győzni tudtak egyéniben, ott átlagosan 17,9 százalékos előnyt szereztek a mögöttük második helyen végző ellenzéki összefogás jelöltjeivel szemben.

Ezzel szemben 2022-ben a 106 körzetben átlagosan 12,84 százaléknyi szavazót vesztett az ellenzék, amely 2018-hoz képest egyik egyéni körzetben sem tudott javítani a szavazatarányán.

A fővárosban is zárul az olló

Budapesten is sokkal komolyabb kormánypárti erősödést és ellenzéki visszaesést mutatnak az adatok, annak ellenére, hogy az ellenzék majdnem minden körzetet megnyert.

Amíg 2018-ban 556 960-an voksoltak valamelyik ellenzéki párt országos listájára a budapesti szavazókörökben, addig 2022-ben már csak 454 840-en,

Ezzel szemben a kormánypártok eredményei – ha csak kis mértékben is – de javulni tudtak. Négy évvel ezelőtt 377 864, legutóbb pedig 388 310 voksot szereztek (+2,69% erősödés). Az adatok szerint a 18 budapesti OEVK-ban 2018- hoz képest az ellenzéki jelöltek 10,40 százaléknyi szavazót veszítettek átlagosan.

Tóth Erik a Fidesz győzelmének hátterében több fontos tényezőt jelölt meg: egyrészt azt, hogy ez a választás egy miniszterelnök-jelölti verseny volt, amelyben Orbán Viktor egyértelmű győzelmét hozta. Az orosz-ukrán háborúra a kormányfő gyorsan reagált, békepárti üzenete pedig megerősítette, sőt tovább növelte népszerűségét. A hivatalban lévő kormányfő elítélte az orosz inváziót, kifejezte, hogy európai és védelmi egységre van szükség ebben a helyzetben, de ami a legfontosabb az az, hogy meghirdette a „stratégiai nyugalom” és a „béke és biztonság” politikáját.

Tóth Erik kiemelte, hogy a korábbiaktól eltérően

Külön említésre érdemes fejleménye volt a 2022-es választásnak az, hogy megdőlt az ellenzék összefogásáról szóló mítosz is: 2010-ben a kormánykritikus pártok külön indultak, 2014-ben és 2018-ban részben koordináltan, 2022-ben pedig teljesen összefogtak egymással, mégsem tudtak nyerni. 

Nyitókép: a Fidesz eredményvárója április 3-án. (Fotó:Mátrai Dávid/Mandiner)