MIÉP, Kisgazdapárt, Munkáspárt, Liberálisok: ezeknek a pártoknak most sem volt esélyük a parlamentbe jutásra a választáson, pedig van közöttük rendszerváltó erő is. Például az önmagát felszámoló FKgP még rendszerváltó párt volt, a Csurka István vezette MIÉP egy-egy gyűlésén anno több tízezren voltak jelen.
Az április 3-i országgyűlési választáson összesen 44 jelölőszervezet vetette nyilvántartásba magát, de ebből – a korábbi választásokhoz hasonlóan – nem mindenki jutott el odáig, hogy jelölteket vagy listát tudjon állítani. Bár a szigorításoknak köszönhetően a kamu- vagy bizniszpártok száma jócskán megcsappant, idén is akadt számos olyan formáció, amelynél nehezen megfejthető, miért vágott bele a politizálásba.
Ugyanakkor vannak szebb napokat is megélt pártok, amelyek ismét felbukkantak a választási folyamatban.
Pedig négy éve még 57 egyén jelölttel futottak neki a választásnak, igaz, rájuk összesen is csak 6897 szavazat érkezett, míg országos listájukra 8712, ami a listás szavazatok 0,15 százalékát jelentette. 2014-ben 2054 szavazatot kaptak egyéni jelöltjeik, ekkor a Kisgazdapárttal együtt indultak.
Érdekes egyébként, hogy a MIÉP megalakulása után, 1994-ben sem érte el a bejutási küszöböt. Bár négy évvel később még épp sikerült nekik, 2002-ben megint lecsúsztak a parlamenti képviseletről. 2006-ban is csak 2,2 százalékos eredményre futotta erejükből, annak ellenére, hogy újra összefogtak a Kisgazdákkal és a nemrég alakult Jobbikkal. Aztán 2010-ben és '14-ben elenyésző számú szavazatot kaptak egyéni jelöltjeik.
Nem sokkal jártak be szerencsésebb utat a már említett Kisgazdák se.
Pedig 1990-ben még kormánypárt volt, 44 képviselővel. Utoljára egyébként az első Orbán-kormány idején volt jelen a parlamentben az elmúlt évtizedekben a belső harcoktól szétrobbanó, totálisan eljelentéktelenedő párt.
A Kisgazdákkal ellentétben a Thürmer Gyula vezette Munkáspártnak – bár rendre, így most is elindult a választásokon – egyszer sem sikerült 1990 óta bejutnia a parlamentbe és ez most sem változott. A párt – amely ezúttal Szanyi Tibor pártjával, az ISZOMM-al együtt próbálkozott – egyéni jelöltjeire az április 3-i választáson összesen 8678 szavazat érkezett. A pártra egyébként 1998-ban szavaztak a legtöbben, ekkor az első fordulóban 183 ezren voksot gyűjtöttek be. Igaz, ezzel sem rúgtak labdába.
Indult a választáson a 2013-ban a Fodor Gábor által alapított Magyar Liberális Párt is, amely végül mindössze egyetlen jelöltet tudott indítani Győr-Moson-Sopron megye 3. körzetében, de a jelölt csupán 152 szavazatot kapott. Fodor 2014-ben a baloldali összefogás részeként mandátumhoz jutott a parlamentben, ahogy 2018-ban a párt későbbi elnöke, az immár DK-s Bősz Anett is. Most viszont már nem lesznek jelen a törvényhozásban.
Voltak még kisebb pártok, amelyek egy-egy képviselőt el tudtak indítani, így a IMA - A Mi Pártunk, a Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete, a Polgári Válasz Mozgalom vagy a Zöldek Pártja, de ők nem értek el értékelhető eredményeket.
A nyitóképen: Csurka István beszédet mond a MIÉP 2003. március 15-i nagygyűlésén a Hősök terén. (Fotó: MTI/Földi Imre)
A brit kormány és a Munkáspárt új mesterségesintelligencia-stratégiája komoly aggodalmakat kelt a kreatívszektorban. Neves írók, köztük Richard Osman és Kate Mosse hevesen tiltakoznak a művészeti alkotások engedély nélküli felhasználása ellen. A készülő szabályozás alapjaiban változtathatja meg a szerzői jogok védelmének rendszerét Nagy-Britanniában.
A britek szerint a szuverenista politikus a legmegbízhatóbb.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A baloldali kormány számára ez nem prioritás.
A Reform UK szétfeszíti a brit kétpártrendszert.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Nem ússzák meg a főszereplők.
Úgy tűnik, azonnal komoly döntéseket hoz az amerikai elnök. Meglépte, amit sokan nem hittek.
