Körbebetonozás, fecskeirtás, óriási szálloda a nemzeti park közepén? Válaszokat adunk a Fertő tavi beruházással kapcsolatos összes kínos kérdésre.
Körbe lesz-e betonozva a Világörökség részét képező Fertő tó?
Ez a legfontosabb kérdés, amivel kapcsolatban a baloldali média nem hajlandó közölni az egyébként cseppet sem bonyolult valóságot. NEM. Sem körbebetonozva, sem lebetonozva nem lesz a Fertő tó. Az alábbi térképen sárgával jelölt területet érinti a beruházás:
Aki a számok nyelvét jobban érti: a beruházás két kilométer hosszú partszakaszon 0,52 négyzetkilométert érint. Összehasonlításul: a Fertő területe 285 négyzetkilométer, a partvonalat a lehető legközelebb követő bicikliút hossza 125 kilométer; a tó magyarországi területének hét, teljes területének 1,8 ezrelékéről beszélünk. És ez még mindig csak a teljes beruházási terület, ennek azonban az elsöprő többségén nem betontemető épül majd, hanem zöldfelület; valódi építkezés,
beton csak a Fertő magyarországi területének 453 milliomod részére kerül majd.
De még ezeket a mikroszkopikus lebetonozott részeket is érdemes közelebbről górcső alá venni, mert a most lebetonozandó területek között megtalálható például az üdülőtelep világörökségi helyszínnek nehezen nevezhető murvás parkolója, ahol a lebetonozás kifejezetten környezeti haszonnal jár majd – ugyanis nem folyik majd mindenféle mocsok, szemét és olaj a murváról a tóba.
De ez Natura 2000-es védett terület egy nemzeti park közepén! Ide semmit nem szabad építeni, nem?
Dehogynem. Vessünk egy pillantást az alábbi zónatérképre:
A nemzeti parkok területe nem monolit tömb – nem is lehet az, hiszen számos nemzeti park magában foglal településeket is, amelyek definíció szerint be vannak építve. A Fertő-Hanság Nemzeti Park, akárcsak az összes többi, övezetekre oszlik. Vannak természeti övezetei – ilyen például a világ második legnagyobb egybefüggő nádasa, a hatezer hektáros Fertő tavi nádas. Ezeken a területeken nemhogy építkezni nem lehet, de embernek belépni sem. Aztán vannak természetkímélő hasznosítási övezetei, amelyeket minimális mértékben lehet hasznosítani, és ahova legalább a nemzeti park dolgozói, illetve kutatók beléphetnek. És vannak szolgáltató övezetei: a parkon belüli összes település, illetve a természeti értékkel nem bíró,ember által használható, beépíthető területek. Az ausztriai Fertő-part összes strandja ilyen területen található, a magyarországi parton pedig összesen egy ilyen szakasz van – az a két kilométer hosszú fertőrákosi terület, ahol eddig a lepukkant vízitelep működött, amelynek helyén most a Fertő tavi beruházás megvalósul. A szakasz környezetvédelmi besorolása tehát épp ugyanaz, mint az összes osztrák strandé: a nemzeti park beépíthető szolgáltató övezete.
Ezért is nehéz értelmezni azt, amikor a térség jobbikos képviselőjelöltje, Brenner Koloman úgy fogalmaz: a fertőrákosi „gigaberuházás” helyett inkább Balfot és Hegykőt kellene bevonni a partmenti turizmusba. Ezekről a településekről ugyanis fizikai lehetetlenség úgy strandot nyitni, hogy az ne a legszigorúbban védett természeti övezetet tarolja le. Ez csak Fertőrákosról lehetséges.
Hogy micsoda? A Fertő tavi beruházásnak pozitív hatása lesz a környezetre?!
Így van – a tavat szennyező murvás parkoló felszámolásán túl például az is jótékony hatást gyakorol majd a tóra, hogy
az ide épülő szálloda, apartmanházak, egyéb létesítmények tisztességesen be lesznek a kötve a város csatornahálózatába. Mikor Kocsis-Cake Olivio párbeszédes exképviselő és Jakál Adrienn, a Párbeszéd soproni önkormányzati képviselője bejárták a Fertő tavi beruházás területét, kifogásolták, hogy eltűnik egy „gyönyörű” nádszegélyes móló – miközben ennek felszámolása is konkrét környezeti haszonnal jár, ugyanis a móló áramlási problémát okozott, iszaplerakódást idézett elő a strandon. Sőt: már a beruházás alatt (!) tapasztalható volt, hogy visszajöttek a területre onnan korábban hiányzó madárfajok, és a beruházás következtében létrejövő új vízi élőhelyekre olyan madarak is beköltöztek, amelyek eddig hírből sem ismert a fertőrákosi strand: a gulipán és a kis lile.
Tönkremegy a tó élővilága nádasostul, fecskéstül, denevérestül?
Nem. A fecskék a beruházás alatt is kiemelt védelmet élveztek, külön erre a célra kialakított műfészkekbe fészkelhettek, mikor a fészkeiknek eddig otthont adó cölöpházakat lebontották – a műfészkeket egyébként már jóval a cölöpházak bontása előtt felállították, és a beruházás elkészülte után is megmaradnak majd. (De a fecske egyébként találékony madár, ezt a beruházással párhuzamosan folyó biomonitoring is megmutatta: amelyik fecskének nem tetszett a műfészek, az talált magának fészkelési lehetőséget Fertőrákoson.) A beruházás területén nincs védett hínár, így ezt sem fogják a strandolók károsítani. Egyetlen dolog fogja valamelyest növelni a tó ezen területére nehezedő környezeti nyomást: az, hogy az eddiginél több hajó fog közlekedni errefelé – igaz, eddig is jártak erre hajók, és sem eddig, sem ezután nem mentek a védett területek közelébe sem, de a hajózásra alkalmas területen valóban több hajó fog közlekedni.
De hiszen fontos nemzetközi szervezetek ellenzik a beruházást.
Dehogyis. Az UNESCO Világörökséggel kapcsolatos tanácsadó szervezete, a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsával egybehangzó véleményében nyilvánította ki, hogy a lebontott cölöpházak semmiféle világörökségi értéket nem képviselnek, ráadásul a hatályos jogszabályoknak sem felelnek meg. A vízi élőhelyek védelmét szabályozó Ramsari Egyezmény Nemzeti Bizottsága is egyértelműen támogatólag fogalmazott a beruházással kapcsolatban: a terület ökoszisztémájában változás nem következett be és nem is várható, a tervezett átalakításoknak nincs természetvédelmi szempontból jelentős káros hatásuk, sőt, a csatornák kotrása kifejezett elősegítni a nádasok vízellátását, a beruházás pedig olyan területre koncentrálódik, amelyen már évtizedekkel a Fertő ramsari védelem alá vétele előtt működött egy vízitelep.
A beruházást egyedül a Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmában tevékenykedő, Brenner Kolomannak kampányoló soproni ősszocialista Major Gyula és az ő Fertő Tó Barátai Egyesülete ellenzi – illetve velük közösen felvonulva a Greenpeace.
Akkor mit csinál a tónál a Greenpeace?
Őszinték leszünk: nem tudjuk, mert a tevékenységük környezetvédelmi szempontból nehezen értelmezhető – és néha egyenesen illegális is. Komoly hírnévre tett szert a Greenpeace tavaly júniusi fecskefészek-felszabadítási akciója, melynek keretében az aktivisták „védett fecskéket mentettek” – miközben valójában csak leszaggatták a madárvédő hálókat a lebontandó cölöpházakról. A védőhálók nem véletlenül kerültek oda, hanem azért, hogy a fecskék ne a munkagépek közé fészkeljenek, hanem ornitológus vezetésével máshol kialakított műfészkekben – ebbe a környezetvédelmileg tökéletesen rendben lévő, egy fecskét sem veszélyeztető folyamatba rondítottak bele az önjelölt „környezetvédők”. A koronavírus-járvány idején volt arra is példa, hogy a Greenpeace aktivistái behatoltak a nyilvánosság elől lezárt építési területre, majd a hatóságok megérkezésekor nem mertek kimenni, inkább Ausztria felé távoztak – ahol aztán az osztrák rendőrség fogadta őket, érdeklődve, hogy hallottak-e már a koronavírus miatti beutazási korlátozásokról, és nem óhajtanák-e őket betartani.
Greenpeace-akció a Fertő partján
Miért nem zavarják az osztrák beruházások azokat, akik a magyar beruházás ellen tiltakoznak?
Miközben Ausztria – a környezetvédelmi elvárásokat hol betartva, hol azokra fittyet hányva – évtizedek óta üzemeltet strandokat, kikötőket és vízi üdülőtelepeket a Fertő ausztriai partjain, Magyarországon a nagyközönség pedig jóformán egyáltalán nem tud hozzáférni a tó magyar oldalához. Ezen a helyzeten változtat majd a fertőrákosi beruházás, melynek ellenzői az osztrák projektekre egy szót sem szólnak. Padisák Judit biológus, limnoökológus, az MTA levelező tagja, a Fertő tavi beruházást ellenző egyik legnagyobb ívű írás szerzője szerint „a tó osztrák része egészen más történeti háttérrel bír: ott régóta vannak kisebb-nagyobb települések közvetlenül a víz mentén, a szántóföldek a legtöbb helyen a partig érnek, vagyis a tó környéke eleve olyan civilizált, mint nálunk a Balaton vidéke”. Azaz: az osztrákoknak szerinte azért szabad azt, amit nekünk nem szabad, mert ők már régebb óta csinálják.
De van erre más lehetséges magyarázat is – nem kizárt, hogy a magyarországi Greenpeace-t jó eséllyel épp e beruházás megtorpedózásának céljából elfoglalhatta az osztrák lobbi. Legalábbis erre utal írásában Szarka László geofizikus-mérnök, akadémikus.
***
Ismerkedjen meg hangoscikkeinkkel!
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Kiderült, hogy a paksi bővítés jelenleg a legnagyobb, építési engedéllyel rendelkező nukleáris projekt az egész Európai Unióban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
A beruházások munkahelyek tízezreit hozzák létre Magyarországon – húzta alá Szijjártó Péter külügyminiszter.
A hőmérséklet sok helyen még bőven 0 fok felett van, így egyelőre kevés helyen marad meg a hó.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
