Nem tetszik az ellenzéknek a parlamenti posztok kétharmad-egyharmados elosztása, mert amíg eddig az egységüket hangsúlyozták, most már hat külön pártként akarnak érvényesülni a parlamentben. Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője lapunknak értékelte a kialakult helyzetet, rámutatva, hogy a kormányoldal javaslata racionális, az ellenzéki pártok között pedig a bizottsági tagsággal, valamint a tisztségek viselésével járó tiszteletdíjak miatt alakulhatnak ki feszültségek. Az egyeztetések szerdán folytatódnak.
„Nincs konkrét szabály a bizottsági helyek elosztására vonatkozóan, az egyeztetés pusztán szokásjogi alapokon áll. Minden országgyűlési képviselő számára biztosítani kell ugyan, hogy részt vehessen a bizottsági munkában, de ebből nem következik, hogy bármely parlamenti tisztség betöltésére jogosult lenne” – nyilatkozta lapunknak Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője, a bizottsági posztok kapcsán kialakult vitáról.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, a hétfői első egyeztetés után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közölte:
Tájékoztatása szerint tíz bizottságot kormánypárti, míg ötöt (a nemzetbiztonsági, a fenntartható fejlődés, a költségvetési, a népjóléti és a vállalkozásfejlesztési bizottságot) ellenzéki elnök vezetne majd. A bizottsági alelnökök aránya is változatlan marad, húszat tölthet be ellenzéki, míg negyvenet kormánypárti politikus. Emellett az ellenzék hét parlamenti jegyzői helyet is kap.
„Így érvényesül a választói akarat, az pedig nem fogadható el, hogy a magukat egységesnek mondó, »Gyurcsány-lista tagjai« most kitalálják, hogy már hat pártként lépnek fel” – jelentette ki. A frakcióvezető beszélt arról is, hogy az alelnöki, bizottsági elnöki és bizottsági helyekről az ellenzéki pártoknak maguk között kell megegyezniük a listás eredmény figyelembevételével.
Kocsis Máté az egyeztetés után közölte azt is, hogy a DK képviselői többször jelezték, az elhangzottakról még egyeztetniük kell. Így a felek ma ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
Párkányi Eszter szerint
a helyek elosztására: az Országgyűlés hat alelnöki helyéből kettőt, a tizenöt parlamenti bizottság elnöki posztjaiból ötöt, a hatvan bizottsági alelnöki tisztségből húszat tölthet be ellenzéki politikus. Ezeken a pozíciókon kell osztoznia a két ellenzéki lista, tehát a Mi Hazánk és a baloldali összefogás képviselőinek.
Az elemző hangsúlyozta: „A racionális javaslat ellenére azért nem sikerült megállapodni a parlamenti tisztségekről, mert a baloldal nem tud dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy hogyan kell a közös ellenzéki listán bejutott pártokra tekinteni. Azzal érvelnek, hogy mivel hat frakciót alakítanak, ezt kellene a bizottsági helyek szétosztásánál figyelembe venni.”
Ez az álláspont már csak azért is visszás, mert
és a bukás után is kijelentették, hogy együtt folytatják – emlékeztetett Párkányi Eszter.
A tárgyalások viszont nem ezt bizonyítják, az elemző szerint a bizottsági tagsággal és parlamenti tisztségek viselésével járó tiszteletdíjak miatt lehetnek feszültségek az ellenzéki pártok között. Párkányi Eszter egyetértett Kocsis Mátéval, véleménye szerint tekintettel arra, hogy közvélemény-kutatások alapján az összefogás egyes pártjai be sem jutottak volna az Országgyűlésbe, a közös listát kellene alapul venni a tisztségek betöltése során.
Nyitókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2022. március 10-én (Fotó:MTI/Máthé Zoltán)
A 2004. decemberi szégyenteljes népszavazás folytatása, hogy a DK a határon túli magyaroktól sajnálja a támogatást – emelte ki az Országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor.
Sokszor befolyásolta egy-egy jelentős októberi esemény az amerikai elnökválasztás végkimenetelét: az idei év is is hozott meglepetéseket!
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a latin-amerikai régióban is sok olyan szövetséges van, aki ugyanúgy gondolkodik a világról, mint a magyar kormány.
„Magyar szempontból nem nehéz eldöntenünk, hogy melyik jelölt győzelme jelentene jobb hírt hazánknak” – mutatnak rá a szakértők.
Frappáns választ adott a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője.
Hát újra megkérdeznek bennünket. Ugye milyen nagyszerű demokráciában élünk?
Az amerikai média nem tudja megbocsájtani Melania Trumpnak, hogy az elmúlt kilenc évben egyszer sem panaszkodott a férjére.
„Teljes jogi anarchiához vezette Donald Tusk és hatalmi gépezete Lengyelországot” – jelentette ki Rosonczy-Kovács Mihály a vasarnap.hu-nak.
