Nem mindenki gondolja úgy, hogy a háborúra adott válaszok döntötték el a választás kimenetelét – derült ki a Batthyány Lajos Alapítvány és a PROKON Egyesület vitafórumán, amelyen Horn Gábor, Hann Endre, Mráz Ágoston Sámuel és Lánczi Tamás értékelte a vasárnapi eredményeket. Arról is megoszlottak a vélemények, mennyire volt fontos a népszavazás.
Négy elemző értékelte szerda este a vasárnapi választási eredményeket a Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Egyesület, valamint a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium által szervezett vitafórumon, amelyet Klesch Dávid, a PROKON alapító elnöke moderált. A jelenlevőket Pózca István, a Batthyány Lajos Alapítvány programvezetője is köszöntötte.
Az első kérdésre, hogy a közvélemény-kutatóknak miért nem sikerült megjósolni a végeredményt, Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke azt válaszolta, hogy a kutatások pillanatfelvételek, amelyeket nagy mértékben befolyásolhat egy hirtelen esemény. Szerinte inkább a folyamatokra kell koncentrálni, amelyek azt mutatták, hogy még 2021 őszén egy kis előnye tett szert az ellenzék, addigra ez január végére eltűnt, és a Fidesz vette át a vezetést.
„Abban közmegegyezés volt, hogy a Fidesz lesz a győztes, csak a mértékben volt különbség. Ezek a kutatások ennyit tudnak” – jegyezte meg Horn, aki hangsúlyozta, a háború és a jóléti intézkedések voltak meghatározóak a választáson. A Republikon vezetője kitért arra az érdekes momentumra is, hogy tavasszal már az ellenzéki választók is a Fidesz győzelmét jósolták.
Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója szerint a legnagyobb probléma az volt, hogy
Sőt, voltak, akik egyáltalán nem merték publikálni kutatási adataikat. Hann sajnálatosnak nevezte, hogy van egy elbizonytalanodás a szakmában.
Mráz Ágoston Sámuel azzal kezdte, jó, hogy stabil kormánya lesz Magyarországnak. A Nézőpont Intézet igazgatója fontosnak tartotta elmondani, hogy közvéleménykutatók közül a Társadalomkutató felmérése volt a legpontosabb. A kutatási eredmények különbözősége ugyanakkor arra is visszavezethetőek, hogy a felmérések eltérő bázison készültek – jegyezte meg. A kormánypártokra vonatkozó adatok mellett Mráz szerint azon is el kell gondolkodni, miért mérték magasabbra az ellenzék támogatottságát a valóságosnál.
A Nézőpont vezetője megismételte azt az álláspontját, hogy egy miniszterelnök-jelölti verseny volt a választás.
– fogalmazott Mráz.
Lánczi Tamás elemző, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója elmondta: ő nem hitte el a kutatások által mért Fidesz-előnyt, mert abból az a következtetést lehetett levonni, hogy baloldaliak is átszavaznak a kormánypártra. Ezért volt történelmi ez a választás. Ez még 2010-ben sem történt meg – hangsúlyozta, hozzátéve, 2010-hez képes is félmillió szavazót vesztett a baloldal.
Az ellenzéki vereségének okai kapcsán Horn Gábor azt mondta: nem Márki-Zay Péter volt a fő probléma. Kifejtette: fordulópont volt, hogy az előválasztás során a Jobbik és a DK a parlamenti helyek kétharmadában megállapodott, így nem derült ki, hogy Jakab Péter pártja rengeteg támogatót vesztett időközben. Ez torzította a rendszert. A másik fontos elem, hogy győzött a kívülről jövő Márki-Zay, akit a többiek viszont faképnél hagytak. A rendszer működésképtelenségét jelzi az is, hogy Márki Zay a végén egyedül állt a színpadon – hangsúlyozta Horn. Szerinte az ellenzék nem találta ki a választ a háborús helyzetre sem, a bizonytalan szavazók pedig Orbán Viktorban találták meg a megoldást erre a helyzetre.
Lánczi Tamás szerint azonban nem a háború kitörése volt a fordulópont, hanem a tavalyi október 23-ai ellenzéki nagygyűlés, „amelyen 1226 darab ember jelent meg”. Ott kezdett el nyilni az olló a két oldal között.
– fogalmazott Lánczi.
Az elemző fontosnak tartotta azt is, hogy Márki-Zay a választás előtt egyeztetett az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkíjjel, de ezt nem hozta nyilvánosságra, csak később derült ki. Nem tudjuk, miről beszéltek, de a tényt is titokban tartotta. Miért nem hozták nyilvánosságra? – tette fel a kérdést Lánczi.
Mráz szerint egyértemű, hogy Márki Zay alkalmatlan volt a kormányfői szerepre. De ha felelősöket keresünk, akkor meg kell említeni Jakab Pétert, vagy akár az LMP-s Kanász-Nagy Mátét is, aki mögött nem volt létező párt. De ott volt Gyurcsány Ferenc, a kampányhoz semmit hozzá nem tévő szocialisták és a Párbeszéd, amely lényegében soha nem volt párt.
– szögezte le Mráz.
Hann nem értett egyet Lánczival, hogy a háború nem lett volna meghatározó kérdés. Lehet, hogy az olló valóban elkezdett korábban nyílni, de a döntő elem mégis csak a fegyveres konfliktusra adott válasz volt – mondta.
A népszavazás értékelése kapcsán Lánczi elmondta: mindenképpen siker a kormány számára, hogy több, mint három millióan értettek együtt az ő álláspontjukkal. Ez nagyon erős felhatalmazást ad a kormánynak – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezzel szemben az ellenzéki obstrukció nem hatott. Az ellenzéknek ki kellene alakítania végre egy valid álláspontot – mondta Lánczi.
Mráz Ágoston azt hangsúlyozta, hogy még nem ismerjük a végeredményt, így lehet, hogy ezek a számok emelkednek. Az eredménynek szerinte az európai térben lesz jelentősége. Horn Gábor viszont úgy vélte, a kérdésekre nem lehetett jó választ adni, ezért érthető az ellenzéki obstrukció, amely egy abszolút elfogadott politikai eszköz.
Szerinte finoman szólva sem egységes a magyar társadalom ezekben a kérdésekben.
Mráz vitatkozott Horn álláspontjával, hagsúlyozva, hogy aki igennel szavazott, az is részt vett a referendumon. Lánczi Tamás ugyanakkor egy amerikai kutatást idézett, amely szerint a fiatalok egyre nagyobb mértékben vallják magukat az LMBTQ-közösség részének, ami azt mutatja, hogy ez egy valós probléma.
Nyitókép: Horn Gábor, Hann Endre, Klesch Dávid, Mráz Ágoston Sámuel és Lánczi Tamás a vitaesten. (Fotó: Ficsor Márton/Mandiner)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
De azok a folyamatok, amelyeket működésünk során feltártunk, nem fognak eltűnni.
Az arcunkba röhögnek és azt várják, hogy ne tegyünk fel kérdést – mutatott rá a szakértő a Medián legutóbbi felmérésére reagálva.
Az amerikai alelnök szerint ráadásul több szinten is.
Az is kiderült, mit tettek Magyar Péterék, ami ezt eredményezte.
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Az sem rejtették véka alá: mennyire valószínű, hogy végső eredményt lehet majd hirdetni vasárnap este.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
Zelenszkij szerint a fehéroroszok Ukrajna elleni „lehetséges agresszió kiterjesztését" akarják.
