Még az elemzők sem hitték el, hogy ekkora előnyben van a Fidesz

2022. április 06. 20:00

Nem mindenki gondolja úgy, hogy a háborúra adott válaszok döntötték el a választás kimenetelét – derült ki a Batthyány Lajos Alapítvány és a PROKON Egyesület vitafórumán, amelyen Horn Gábor, Hann Endre, Mráz Ágoston Sámuel és Lánczi Tamás értékelte a vasárnapi eredményeket. Arról is megoszlottak a vélemények, mennyire volt fontos a népszavazás.

2022. április 06. 20:00
null
Baranya Róbert
Baranya Róbert

Négy elemző értékelte szerda este a vasárnapi választási eredményeket a Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Egyesület, valamint a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium által szervezett vitafórumon, amelyet Klesch Dávid, a PROKON alapító elnöke moderált. A jelenlevőket Pózca István, a Batthyány Lajos Alapítvány programvezetője is köszöntötte. 

Az első kérdésre, hogy a közvélemény-kutatóknak miért nem sikerült megjósolni a végeredményt, Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke azt válaszolta, hogy a kutatások pillanatfelvételek, amelyeket nagy mértékben befolyásolhat egy hirtelen esemény. Szerinte inkább a folyamatokra kell koncentrálni, amelyek azt mutatták, hogy még 2021 őszén egy kis előnye tett szert az ellenzék, addigra ez január végére eltűnt, és a Fidesz vette át a vezetést.

Az ellenzéket is felülmérték

„Abban közmegegyezés volt, hogy a Fidesz lesz a győztes, csak a mértékben volt különbség. Ezek a kutatások ennyit tudnak” – jegyezte meg Horn, aki hangsúlyozta, a háború és a jóléti intézkedések voltak meghatározóak a választáson. A Republikon vezetője kitért arra az érdekes momentumra is, hogy tavasszal már az ellenzéki választók is a Fidesz győzelmét jósolták.

Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója szerint a legnagyobb probléma az volt, hogy 

nem merték kimondani, prognosztizálni a Fidesz kétharmados győzelmét.

Sőt, voltak, akik egyáltalán nem merték publikálni kutatási adataikat. Hann sajnálatosnak nevezte, hogy van egy elbizonytalanodás a szakmában. 

Mráz Ágoston Sámuel azzal kezdte, jó, hogy stabil kormánya lesz Magyarországnak. A Nézőpont Intézet igazgatója fontosnak tartotta elmondani, hogy közvéleménykutatók közül a Társadalomkutató felmérése volt a legpontosabb. A kutatási eredmények különbözősége ugyanakkor arra is visszavezethetőek, hogy a felmérések eltérő bázison készültek – jegyezte meg. A kormánypártokra vonatkozó adatok mellett Mráz szerint azon is el kell gondolkodni, miért mérték magasabbra az ellenzék támogatottságát a valóságosnál. 

A Nézőpont vezetője megismételte azt az álláspontját, hogy egy miniszterelnök-jelölti verseny volt a választás.

A választók arra a pofonegyszerű kérdésre válaszoltak, hogy ki legyen a miniszterelnök

– fogalmazott Mráz.

Horn: Nem Márki-Zay volt a fő probléma

Lánczi Tamás elemző, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója elmondta: ő nem hitte el a kutatások által mért Fidesz-előnyt, mert abból az a következtetést lehetett levonni, hogy baloldaliak is átszavaznak a kormánypártra. Ezért volt történelmi ez a választás. Ez még 2010-ben sem történt meg – hangsúlyozta, hozzátéve, 2010-hez képes is félmillió szavazót vesztett a baloldal.

A választók azt mondták: nem kérünk ebből a baloldalból.

Az ellenzéki vereségének okai kapcsán Horn Gábor azt mondta: nem Márki-Zay Péter volt a fő probléma. Kifejtette: fordulópont volt, hogy az előválasztás során a Jobbik és a DK a parlamenti helyek kétharmadában megállapodott, így nem derült ki, hogy Jakab Péter pártja rengeteg támogatót vesztett időközben. Ez torzította a rendszert. A másik fontos elem, hogy győzött a kívülről jövő Márki-Zay, akit a többiek viszont faképnél hagytak. A rendszer működésképtelenségét jelzi az is, hogy Márki Zay a végén egyedül állt a színpadon – hangsúlyozta Horn. Szerinte az ellenzék nem találta ki a választ a háborús helyzetre sem, a bizonytalan szavazók pedig Orbán Viktorban találták meg a megoldást erre a helyzetre.

Lánczi Tamás szerint azonban nem a háború kitörése volt a fordulópont, hanem a tavalyi október 23-ai ellenzéki nagygyűlés, „amelyen 1226 darab ember jelent meg”. Ott kezdett el nyilni az olló a két oldal között.

Aki a háborúra vezeti vissza az ellenzék vereségét, az csak az irháját akarja menteni

– fogalmazott Lánczi.

Eltitkolt kapcsolat Zelenszkijjel

Az elemző fontosnak tartotta azt is, hogy Márki-Zay a választás előtt egyeztetett az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkíjjel, de ezt nem hozta nyilvánosságra, csak később derült ki. Nem tudjuk, miről beszéltek, de a tényt is titokban tartotta. Miért nem hozták nyilvánosságra? – tette fel a kérdést Lánczi. 

Mráz szerint egyértemű, hogy Márki Zay alkalmatlan volt a kormányfői szerepre. De ha felelősöket keresünk, akkor meg kell említeni Jakab Pétert, vagy akár az LMP-s Kanász-Nagy Mátét is, aki mögött nem volt létező párt. De ott volt Gyurcsány Ferenc, a kampányhoz semmit hozzá nem tévő szocialisták és a Párbeszéd, amely lényegében soha nem volt párt.

Az összes ellenzéki pártot felelősség terheli a vereségért

– szögezte le Mráz. 

Hann nem értett egyet Lánczival, hogy a háború nem lett volna meghatározó kérdés. Lehet, hogy az olló valóban elkezdett korábban nyílni, de a döntő elem mégis csak a fegyveres konfliktusra adott válasz volt – mondta.

Vita a népszavazásról

A népszavazás értékelése kapcsán Lánczi elmondta: mindenképpen siker a kormány számára, hogy több, mint három millióan értettek együtt az ő álláspontjukkal. Ez nagyon erős felhatalmazást ad a kormánynak – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezzel szemben az ellenzéki obstrukció nem hatott. Az ellenzéknek ki kellene alakítania végre egy valid álláspontot – mondta Lánczi.

Mráz Ágoston azt hangsúlyozta, hogy még nem ismerjük a végeredményt, így lehet, hogy ezek a számok emelkednek. Az eredménynek szerinte az európai térben lesz jelentősége. Horn Gábor viszont úgy vélte, a kérdésekre nem lehetett jó választ adni, ezért érthető az ellenzéki obstrukció, amely egy abszolút elfogadott politikai eszköz.

Horn bukásnak nevezte a népszavazást, mondván, érvénytelen volt.

Szerinte finoman szólva sem egységes a magyar társadalom ezekben a kérdésekben.

Mráz vitatkozott Horn álláspontjával, hagsúlyozva, hogy aki igennel szavazott, az is részt vett a referendumon. Lánczi Tamás ugyanakkor egy amerikai kutatást idézett, amely szerint a fiatalok egyre nagyobb mértékben vallják magukat az LMBTQ-közösség részének, ami azt mutatja, hogy ez egy valós probléma. 

Nyitókép: Horn Gábor, Hann Endre, Klesch Dávid, Mráz Ágoston Sámuel és Lánczi Tamás a vitaesten. (Fotó: Ficsor Márton/Mandiner)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 196 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kegyes urunk KaroIus
2022. április 07. 10:32
Az összes ingyenélő elemző elmehet egy gyárba, a szalagra. Mást úgysem lehet rájuk bízni.
ben2
2022. április 07. 09:13
Ezt a "megbukott a népszavazás, mert nincs jogi kényszerítő ereje" demagógiát még Gyurcsány vezette be, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazást nem tudják megnyerni, így menekülőútként bevetették, hogy ha közjogilag nem kötelező érvényű az állampolgárok világosan kifejezésre juttatott akarata, akkor az politikailag is ignorálható. Aztán csodálkoznak, hogy a külhoni magyarok 90%-a a Fideszre szavaz. Talán mert az állampolgárok egyértelműen kifejezésre juttatott akaratát mégsem lehet politikailag ignorálni? Amíg tehát az ellenzék a számukra kényelmetlen népszavazási indítványokra csak hatalomtechnikai, obstrukciós válaszokat képes adni világosan felvállalt politikai álláspont helyett, addig ne csodálkozzanak, ha az állampolgárok sem veszik őket komolyan. Ezek a viták ugyanis pont arról szólnak, hogy adott egy kormányzati koncepció, amivel nem a magyar társadalom egy meghatározó szegmense, hanem a médiában felülreprezentált nyugati balliberális kisebbség vitatkozik, az ellenzék pedig nem a magyar társadalom kormányellenes rétegeinek álláspontját próbálja képviselni a kérdésben, hanem a nyugati balliberális kisebbség ideológiáját igyekszik lenyomni a saját választói torkán. Így Orbánéknak újra és újra lehetőségük nyílik éket verni az ellenzéki politikai elit és a szavazóik közé, rámutatva a táradalom döntő többségének véleménye és a nyugati balliberális divathullámok támogatottsága között húzódó mély szakadékra. Ez a népszavazás is erről szólt és ha az ellenzék még mindig nem érti meg, hogy a tisztán politikai kérdésekre nem lehet szavazat matekozással és hatalomtechnikai ügyeskedéssel választ adni, akkor a 2026-os kétharmad is garantált.
benedek77
2022. április 07. 08:43
A közvéleménykutatóknál nagyobb kóklereket max a magyar fociedzők között lehetne találni:) Minden negyedik évben elmondják, miért nem sikerült megtippelni a végeredményt, mindezt irdatlan pénzekért. Gyanítom ezek is csak amolyan elvtársi kifizetőhelyek.
urga
2022. április 07. 08:38
"Még az elemzők sem hitték el, hogy ekkora előnyben van a Fidesz" Mert sokan nem merik bevallani, hogy a Fideszt támogatják... Egy családapa képzeletbeli coming outja egy multinál: "Kedves kollégáim, barátaim! Egy nagyon személyes vallomással tartozom Nektek. A magánéletem normális esetben nem tartozik senkire, de nem bírom már ezt a légkört, amelyben évek óta lenézik, kinevetik és megvetően beszélnek a hozzám hasonlókról. Aminek következtében másodrendű állampolgárnak érzem magam és nem lehetek nyíltan önmagam. Ami évek óta hallgatásra kényszerít. Tudom, hogy sokakat megbotránkoztat majd a kiállásom, és sok barátomat elvesztem majd. Tudom, hogy sokan nem tudják elképzelni, hogy úgy is lehet érezni, ahogy én érzek. Mégis, ki kell most állnom, és el kell mondjam mindenki előtt: jobboldali vagyok, és a Fideszre szavaztam."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!