A listás szavazatok kiosztása egy bonyolult mechanizmus a szakértők szerint.
A Political Capital három nappal a választás után tartott konferenciát, amelynek nyitóelőadását László Róbert tartotta – írta szerdai cikkében a 444.hu.
A választási szakértő nagyon sok újságírói kérdést kapott az elmúlt napokban, hogy akkor még hány szavazat hiányzik, hogy mikor számolják meg, hogyan, miképp. Tapasztalatai szerint ezt nagyon-nagyon kevesen rakták helyre fejben, és még őt is meglepte, amikor elkezdett utánaszámolni, hogy mennyi szavazatot nem számoltak meg még – hívta fel a figyelmet a portál.
Ennek az a legfőbb oka, hogy a választás.hu-n és nyomában az összes médiafelületen az látható, hogy a feldolgozottság 98,97 százalékos. Csakhogy ez nem arra vonatkozik, hogy a szavazatok ennyi százalékát számolták meg, hanem hogy
A külképviseleti és az átjelentkezéssel szavazók ebben mind nincsenek benne, ahogy az a 106 szavazókör sem, amelynek urnáiba ezeket a szavazólapokat bele fogják keverni. László legjobb tudomása szerint szombaton fogják ezeket a szavazatokat megszámolni.
A levélszavazatokról pedig egy NVI-s forrása azt mondta Lászlónak, hogy azokkal sem fognak szerdán végezni, inkább holnap vagy holnapután. Egyelőre 140 ezret számoltak meg, és a beérkezett levélcsomagoknak a száma az olyan 310 ezer jelen állás szerint, de ennél még több lesz. Tehát azokat a szavazatokat, amiket egyéni választókerületi központokban adtak le, vagy a külképviseletre az utolsó pillanatban beszállították, azok még nem érkeztek meg a választási irodához, vagy épp most érkeznek – derült ki a cikkből.
László Róbert előadásában kitért arra is, hogy összesen olyan 250-300 ezer átjelentkező lehet, akinek a szavazatait még nem számolták meg. „És bizony ez 500-600 ezer szavazatot jelent, hiszen nekik két szavazatuk van”.
A listás szavazatok elszámolásához még ennyi hiányzik. Ez lényegesen több, mint a szavazatok egy százaléka, ez olyan 8-9, talán 10 százaléka is lehet, pontosan nyilván nem tudjuk még, de ez a nagyságrend - mondta László Róbert. Tehát nem egy százalékot nem tudunk még, hanem körülbelül tíz százalékot, tette hozzá, és ezért úgy számol, hogy
– hangsúlyozzák a cikkben.
Ebben benne vannak a levélszavazatok is. Most tartanak 2,8 milliónál, további 200 ezer még szinte bizonyosan lesz a levélszavazatokból, és ebből a 250-300 ezer szavazóból is legalább 100 ezer a Fideszhez fog menni, valószínűleg több is – tette hozzá a szakértő.
„Mit jelent ez mandátumokban” – kérdezte végül László.
„Ez most lehet, hogy sokkolni fog sokakat, hogy
nem csökkenni fog az a 135-ös szám, amit most látunk a Fidesznél, hanem egészen biztosan növekedni fog.
Hogy a 137-et vagy a 138-at éri el, az sok tényezőn múlik, a listás szavazatok kiosztása az egy bonyolult mechanizmus.
Itt a véletlennek is nagy a szerepe, és azt se felejtsük el, hogy még Szatmáry Kristóf elveszítheti a budapesti 13-asban az egyéni mandátumát. Az viszont az ellentétes irányba hathat, mert abban a pillanatban, hogy ezt elveszíti, sokkal több vesztes töredékszavazat elkerül a listás elszámolásban a Fideszhez. Úgyhogy 137, 138 fideszes tűnik nekem valószínűnek. Lehet, hogy csak 136 lesz, de hogy több mint a mostani, az egészen bizonyos”
– mutatott rá előadásában a szakértő.
László Róbert előadása és a teljes konferencia alább tekinthető meg:
Nyitókép: Mandiner-grafika
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
