Ne érne meg egy próbát a román nacionalistákkal való kiegyezés is?

Immár Simion is kapiskálja, hogy az egymásra való acsarkodás helyett egyesítenünk kellene erőinket.

Igazi politikai szélkakasnak számít Kertváros és Alsórákos ellenzéki politikusa, aki szerint „strukturális baj van a magyar nyugdíjrendszerrel, az első az az, hogy kevés a bevándorló”.
Finoman szólva sem makulátlan jelölt nyerte a tavalyi ellenzéki előválasztást Budapest XVI. kerületében (azaz a 13. egyéni választókerületben): az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, az Új Kezdet, Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), a Magyarországi Régiókért Egyesület (Marég) által támogatott Vajda Zoltán 42,6 százalékot kapott, míg a DK-s Nemes Gábor – aki mögé felsorakozott még a Jobbik és a Liberálisok is – 26,2-t. Harmadik lett a momentumos Hollai Gábor (24,6 százalék), míg a rendszerváltás idején nagy politikai karriert befutott Palotás Jánosnak (Új Világ Néppárt, LMP) immár végképp leáldozott a csillaga, hiszen utolsó lett mindössze 6,6 százalékkal.
(Fotó: Vajda Zoltán és Márki-Zay Péter/Facebook)
Vajda – aki 2019-ben összellenzéki jelöltként lett önkormányzati képviselő a XVI. kerületben – igazi politikai szélkakas: az Együttben kezdte (e párt színeiben tépkedett plakátokat 2017-ben), majd függetlennek mondta magát, aztán Márki-Zay Péter mozgalmához, az MMM-hez csatlakozott, de végül MSZP frakcióját választotta, vagyis a szocialisták padsoraiba ülne be az Országgyűlésben, amennyiben győzne.
Kertváros és Alsórákos jelenlegi ellenzéki képviselőjelöltje már 2018-ban – amikor szintén indult a parlamenti választáson, ahol csaknem 40 százalékot ért el, de kevesebb mint két százalékponttal megelőzte őt a fideszes Szatmáry Kristóf – botrányos ügy részese lett. Feljelentést tett ellene ugyanis egy XVI. kerületi lakos, miután
A hamisítás gyanújába keveredett pártok és jelöltek között ott volt Vajda Zoltán is, akiről a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy el sem érte volna a lakossági ajánlások minimális, ötszázas mennyiségét a kampányában, ha nem nyújt be olyan íveket, amelyeken ismeretlenek hamisították az aláírásokat. Hozzátették: „Tárgyi oldalról nézve a választás rendje elleni bűncselekmény elkövetése megállapítható.” Bár az ügyben a politikust gyanúsítottként hallgatták ki, a tavaly őszi baloldali előválasztási vita után Vajda Zoltán újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, „természetesen nincsen ilyen ügy, nincsen ügyészségi papír”.
Márki-Zay Péteren és Gyurcsány Ferencen kívül talán Vajda Zoltán tette a legdöbbenetesebb kijelentést a mostani kampányban. Egy konferencián azt mondta: „Strukturális baj van a magyar nyugdíjrendszerrel, az első az az, hogy kevés a bevándorló.” S van még Vajda-féle bon-mot bőven. 2018 januárjában a Hír Tv-ben azt nyilatkozta, személyes ambíciója levadászni Szatmáry Kristófot, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselőjét, 2020-ban pedig a Facebook-oldalán arra szólított fel, hogy kezdjék el listázni azokat a kerületben, akik az „embertelen, fasiszta elnyomó rendszerű” Fidesz-kormány támogatói.
Az otromba kijelentéseknél sokkal komolyabb támadási felületet biztosít Vajda Zoltán azzal, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt vezető beosztású tisztségviselő volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, illetve a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnál. Akárcsak a többi prominens, ő sem tett gyakorlatilag semmi kézzel foghatót a devizahitelesek tragédiájának megakadályozásáért vagy legalább a kárenyhítésért. Ellenfelei úgy fogalmaznak: vezető beosztású tisztségviselőként ugyancsak a devizahiteleseken „nyerészkedett”, hiszen jelentős fizetést vett fel azért, hogy
2010-ben a balliberálisok kikerültek a hatalomból, így Vajda is elveszítette jól fizető állásait, ezért az uniós pénzekre nyergelt át. Cégével, a Fest Hetek Kft.-vel angol nyelvi képzésre pályázott 2012-ben: a tíz hónapos projektre 3 millió 384 ezer 592 forintot kaptak. Az egészet az teszi gyanússá, hogy az angolt felsőfokon beszélő, az egyetemen angolul tanító baloldali jelölt neve információink szerint ugyanúgy szerepel a tanórák jelenléti ívein, mint azoké, akik cége révén akarták megtanulni a nyelvet.
Sokan szemére vetik azt is, hogy miközben harcos bírálója a kormány családtámogatási rendszerének, annak ő maga is haszonélvezője: a vagyonnyilatkozata alapján évi 20-22 millió forintot kereső Vajda Zoltán ugyanis igénybe vette a csokot (a maximumot, 10 millió forintot) és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását, holott rászorulónak igazán nem nevezhető.
S nem tesz jót a korrupció ellen harcot hirdető Vajdának az sem, hogy
Az Albán utca 21. alatti sashalmi házról van szó, amelyet még a Gyurcsány-kormány adott el a helyi szocialistáknak 19,2 millió forintért, akik az ingatlant 20 millióért felújították. Később a kerületi MSZP-székházat maga a kerületi elnök, Csizmazia Ferenc és a testvéri vették meg, de már csak 16 millió forintot fizettek a 917 négyzetméteres kertvárosi telken álló, mintegy kétszáz négyzetméteres épületért. Ez ügyben költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt született nemrég feljelentés.
(Nyitókép:Vajda Zoltán és Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a képviselőjelölt kampányújságját olvassa/Facebook )