Igazi politikai szélkakasnak számít Kertváros és Alsórákos ellenzéki politikusa, aki szerint „strukturális baj van a magyar nyugdíjrendszerrel, az első az az, hogy kevés a bevándorló”.
Finoman szólva sem makulátlan jelölt nyerte a tavalyi ellenzéki előválasztást Budapest XVI. kerületében (azaz a 13. egyéni választókerületben): az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, az Új Kezdet, Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), a Magyarországi Régiókért Egyesület (Marég) által támogatott Vajda Zoltán 42,6 százalékot kapott, míg a DK-s Nemes Gábor – aki mögé felsorakozott még a Jobbik és a Liberálisok is – 26,2-t. Harmadik lett a momentumos Hollai Gábor (24,6 százalék), míg a rendszerváltás idején nagy politikai karriert befutott Palotás Jánosnak (Új Világ Néppárt, LMP) immár végképp leáldozott a csillaga, hiszen utolsó lett mindössze 6,6 százalékkal.
(Fotó: Vajda Zoltán és Márki-Zay Péter/Facebook)
Vajda – aki 2019-ben összellenzéki jelöltként lett önkormányzati képviselő a XVI. kerületben – igazi politikai szélkakas: az Együttben kezdte (e párt színeiben tépkedett plakátokat 2017-ben), majd függetlennek mondta magát, aztán Márki-Zay Péter mozgalmához, az MMM-hez csatlakozott, de végül MSZP frakcióját választotta, vagyis a szocialisták padsoraiba ülne be az Országgyűlésben, amennyiben győzne.
Kertváros és Alsórákos jelenlegi ellenzéki képviselőjelöltje már 2018-ban – amikor szintén indult a parlamenti választáson, ahol csaknem 40 százalékot ért el, de kevesebb mint két százalékponttal megelőzte őt a fideszes Szatmáry Kristóf – botrányos ügy részese lett. Feljelentést tett ellene ugyanis egy XVI. kerületi lakos, miután
A hamisítás gyanújába keveredett pártok és jelöltek között ott volt Vajda Zoltán is, akiről a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy el sem érte volna a lakossági ajánlások minimális, ötszázas mennyiségét a kampányában, ha nem nyújt be olyan íveket, amelyeken ismeretlenek hamisították az aláírásokat. Hozzátették: „Tárgyi oldalról nézve a választás rendje elleni bűncselekmény elkövetése megállapítható.” Bár az ügyben a politikust gyanúsítottként hallgatták ki, a tavaly őszi baloldali előválasztási vita után Vajda Zoltán újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, „természetesen nincsen ilyen ügy, nincsen ügyészségi papír”.
Márki-Zay Péteren és Gyurcsány Ferencen kívül talán Vajda Zoltán tette a legdöbbenetesebb kijelentést a mostani kampányban. Egy konferencián azt mondta: „Strukturális baj van a magyar nyugdíjrendszerrel, az első az az, hogy kevés a bevándorló.” S van még Vajda-féle bon-mot bőven. 2018 januárjában a Hír Tv-ben azt nyilatkozta, személyes ambíciója levadászni Szatmáry Kristófot, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselőjét, 2020-ban pedig a Facebook-oldalán arra szólított fel, hogy kezdjék el listázni azokat a kerületben, akik az „embertelen, fasiszta elnyomó rendszerű” Fidesz-kormány támogatói.
Az otromba kijelentéseknél sokkal komolyabb támadási felületet biztosít Vajda Zoltán azzal, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt vezető beosztású tisztségviselő volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, illetve a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnál. Akárcsak a többi prominens, ő sem tett gyakorlatilag semmi kézzel foghatót a devizahitelesek tragédiájának megakadályozásáért vagy legalább a kárenyhítésért. Ellenfelei úgy fogalmaznak: vezető beosztású tisztségviselőként ugyancsak a devizahiteleseken „nyerészkedett”, hiszen jelentős fizetést vett fel azért, hogy
2010-ben a balliberálisok kikerültek a hatalomból, így Vajda is elveszítette jól fizető állásait, ezért az uniós pénzekre nyergelt át. Cégével, a Fest Hetek Kft.-vel angol nyelvi képzésre pályázott 2012-ben: a tíz hónapos projektre 3 millió 384 ezer 592 forintot kaptak. Az egészet az teszi gyanússá, hogy az angolt felsőfokon beszélő, az egyetemen angolul tanító baloldali jelölt neve információink szerint ugyanúgy szerepel a tanórák jelenléti ívein, mint azoké, akik cége révén akarták megtanulni a nyelvet.
Sokan szemére vetik azt is, hogy miközben harcos bírálója a kormány családtámogatási rendszerének, annak ő maga is haszonélvezője: a vagyonnyilatkozata alapján évi 20-22 millió forintot kereső Vajda Zoltán ugyanis igénybe vette a csokot (a maximumot, 10 millió forintot) és a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását, holott rászorulónak igazán nem nevezhető.
S nem tesz jót a korrupció ellen harcot hirdető Vajdának az sem, hogy
Az Albán utca 21. alatti sashalmi házról van szó, amelyet még a Gyurcsány-kormány adott el a helyi szocialistáknak 19,2 millió forintért, akik az ingatlant 20 millióért felújították. Később a kerületi MSZP-székházat maga a kerületi elnök, Csizmazia Ferenc és a testvéri vették meg, de már csak 16 millió forintot fizettek a 917 négyzetméteres kertvárosi telken álló, mintegy kétszáz négyzetméteres épületért. Ez ügyben költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt született nemrég feljelentés.
(Nyitókép:Vajda Zoltán és Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a képviselőjelölt kampányújságját olvassa/Facebook )
A DK csupán egyetlen, de nem elhanyagolható körülményről „felejtett el” tájékoztatást adni, arról, hogy a viszonylagos sikerük azzal magyarázható, hogy a választáson nem indult a Tisza Párt.
De nem javaslom, hogy bárki ebből akarja kiolvasni, hogyan állnak a pártok 2025 elején és mi lesz majd 2026 tavaszán az országos választáson.
Mohácsy István szerint a Fidelitas aktív jelenléte nélkülözhetetlen volt Csibi Krisztina Tolna02-es kampányának kiemelkedő sikerében.
Kiszelly Zoltán szerint az eredmény azt bizonyítja, hogy a Fidesz szavazói aktívak, a voksukkal is támogatják a kormány politikáját, a Mi Hazánk pedig jól döntött, hogy országosan ismert politikust állított ringbe.
Az ellenzéki pártok és sajtójuk által hetek óta épített narratíva, miszerint előrehozott választást kell tartani, mert a kormányoldal mögül elfogyott a támogatás, végérvényesen kifulladt.
Tolna 02 megcsinálta! – írta Csibi Krisztina a közösségi oldalán.
A DK csupán egyetlen, de nem elhanyagolható körülményről „felejtett el” tájékoztatást adni, arról, hogy a viszonylagos sikerük azzal magyarázható, hogy a választáson nem indult a Tisza Párt.
De nem javaslom, hogy bárki ebből akarja kiolvasni, hogyan állnak a pártok 2025 elején és mi lesz majd 2026 tavaszán az országos választáson.
