Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Harmadszorra is újrakezdődött a bíróságon az MSZP egykori elnökhelyettesének büntetőpere, aki összesen 267 millió forint tisztázatlan hátterű vagyont titkolt el. Az elsőfokú eljárás hat évvel ezelőtt kezdődött.
Újra, immár harmadszorra futott kedden neki a Fővárosi Törvényszék az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor büntetőperének. Az egykori szocialista országgyűlési képviselő és államtitkár ellen még 2016-ban emelt vádat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat nyolc rendbeli felhasználásának vétsége, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt.
A ügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra.
Simon ellen még 2014-ben indult nyomozás, miután a választások előtt kiderült, hogy 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin nagy összegű devizát helyezett el.
amely után elmulasztotta befizetni az adót és a járulékokat, amely több mint 120 millió forintra rúgott.
Később a vádirat szerint Simon és vádlott-társa különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készíttettek, amelynek felhasználásával különböző bankfiókokban újabb számlákat nyitottak és azon jelentősebb pénzösszegeket helyeztek el.
Itt jött a képbe a furcsa körülmények között elhunyt kalandor, Welsz Tamás, aki 2014-ben egy rendőrautó hátsó ülésén lett öngyilkos, miközben az ügyészségre szállították volna kihallgatásra. Welsz hagyatékában megtalálták az ominózus útlevelet, amellyel a vád szerint a képviselő vádlott-társa újabb negyven millió forintot helyezett el egy budapesti pénzintézetben. (Simon társa ellene indult eljárás egyébként már véget ért, a bíróság megrovásban részesítette a férfit).
Simon – aki a 128 millió forintot adót és járulékot az ellene indult eljárás kezdetén megtérítette – végig tagadta a vádakat.
A pénz tanácsadói, vállalkozói tevékenységéből keletkezett. A volt politikus azt is visszautasította, hogy pártpénzeket parkoltatott volna a külföldi számlákon. Elmondása 2014-ben kereste meg ő Welsz Tamás, aki arra figyelmeztettei, hogy nagy bajban van, nyomozás indul ellene és le fogják tartóztatni. Ő azonban tud rajta segíteni és legalizálni a pénzt.
Simon megijedt és elfogadta a Welsz segítségét, akinek minden szükséges dokumentumot átadott. A politikus egy idő után azonban gyanút fogott, visszavonta Welsztől a megbízást, ám az átadott iratokat nem kapta vissza.
A 2016-ban elindult bírósági eljárás rettentő nehezen haladt a különböző szakértői vélemények és a külföldi jogsegélykérelmek miatt, és évek után sem jutott el az ítélethirdetésig. 2020-ban pedig bíróváltás miatt újra kellette kezdeni az egészet. Bár volt remény arra, hogy egy évvel később végre megszülethet az első fokú ítélet, egy jogsegélykérelem újra megakasztotta az eljárást.
Most pedig a bírói tanács változása miatt harmadszorra is újrakezdődött a per,
A mai tárgyalás ennek megfelelően az eljárásban eddig történtek ismertetésével zajlott, a következő tárgyaláson pedig a bíróság tervei szerint érdemben folytatódhat a per.
Nyitókép: Simon Gábor büntetőperének első tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. szeptember 21-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán