Orbán: A baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát

Interjút adott az Origónak Orbán Viktor. A miniszterelnök rögtön az elején elmondta, hogy furcsa választás lesz a vasárnapi,  mert menet közben változott meg a választás tétje.

1999-es párhuzamok

„Amikor a kampány megkezdődött, az előválasztást megindították az ellenfeleink, akkor világossá vált, hogy a választás tétje az, visszajön-e, ami 2010 előtt volt, visszajön-e a bukott múlt, vagy pedig mehetünk tovább. Az akkor még kampányszlogennek szánt »piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy nem hátra« nagyon is érvényes mondat volt. Akkor ez nem lakodalmas viccelődés volt, hanem valódi politikai értelemmel bírt. (...) A kampány kellős közepén azonban a szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre. Az véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt, mérete és súlya nem hasonlítható össze a mostani háborúval” – elemezte a miniszterelnök.

Orbán az elmúlt négy év értékélésére vonatkozó kérdésre elmondta, „sosem volt könnyű négy évünk”. „A Jóisten úgy szerkesztette meg a magyar politikát, hogy amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig mi. Lehet, hogy ezen a rejtett módon akarja Magyarországot megsegíteni a Jóisten. 1998 és 2002 között egy - ma már elfelejtett – súlyos pénzügyi válságot éltünk át. Ott nagyon jól kellett manőverezni. 2010 után egymást érték a csapások az árvizeken keresztül a vörösiszap-tragédián át egészen a migrációs válságig” – emlékeztetett Orbán. Szóba került a 2018-2022 közötti ciklust meghatározó koronavírus-járvány is, ammit Orbán úgy értékelt, hogy „egyetlen olyan pillanata sem volt a pandémiának, amikor ne tartottuk volna ellenőrzésünk alatt az eseményeket”.

„A kórházaink mindig működtek, gyógyszer mindig volt, vakcina a kifejlesztésétől kezdve minden pillanatban rendelkezésre állt. Nem engedtem semmilyen teret az erről szóló politikai vitáknak, beszereztünk minden oltóanyagot, hogy azonnal elérhető legyen a magyarok számára. Hősiesen és jól küzdöttek az orvosaink, az ápolónőink, és az államigazgatás is átállt erre a félháborús állapotra, amivel egy ilyen járvány jár” – támaszotta alá a miniszterelnök, aki a jelenlegi háborús helyzetről elmondta: a magyar álláspont – miszerint ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie – jelenleg a többségi vélemény is. Arra is emlékeztetett:  stratégiai alternatívák versengtek egymással. „Korábban, szinte természetes módon, 95 százalékban egybeestek a vélemények, hogy adott helyzetben mit kell tenni. Hogyan kell reagálni, amikor ledőltek az ikertornyok New Yorkban, vagy mi legyen Irakkal. Még a szerb-albán-bosnyák háború idején is, 1999-ben, amikor a NATO bombázta Szerbiát, lényegében stratégiai alternatívák nélküli taktikai megbeszéléseket folytattunk. Később élesedett a helyzet, amikor az amerikaiak azt kérték tőlünk, hogy Magyarország nyissa meg a déli határán a frontot, ezt mi visszautasítottuk, és ez volt az első stratégiai konfliktusunk a NATO-n belül. Csak hát régen volt, és ma már senki nem emlékszik rá” – idézte fel. A baloldalról szólva Orbán elmondta, hogy 

„Ha a baloldal nyerne a vasárnapi választáson, akkor azonnal megkezdődnének a fegyverszállítások Ukrajnába. Magyarország területén átengednék az összes halált okozó fegyvert, sőt Magyarország is az éppen nem használt, de harci értékkel rendelkező fegyvereit rögtön Ukrajna rendelkezésére bocsátaná. Magyarország csatlakozna ahhoz a csoporthoz, amely a NATO beavatkozását sürgeti ebben a konfliktusban. Ezért mondom, hogy a választás tétje most béke vagy háború. A baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát” – szögezte le a kormányfő, aki kérdésre azt is megerősítette: a megszorítás a a baloldali eszköztár része, és „mi is szoktunk válságot kezelni, de sohasem alkalmaztunk megszorítást”.

Ha a jobboldal nyer, nincs megszorítás

„Ha a baloldal nyerne vasárnap, akkor lenne megszorítás, ha pedig a jobboldal nyer, akkor nem lesz megszorítás. Nem hiszem, hogy a velem való levelezgetés segítene itt a legtöbbet. A baloldal miniszterelnök-jelöltje jobban tenné, ha Gyurcsány Ferenccel beszélne, mert ők szoktak megszorítást csinálni” – tette hozzá.

Szóba került a gyermekvédelmi népszavazás is. Miért is kell szavazni, ha a kérdést ellenzők szerint a nemátalakító műtétek nem jelentenek veszélyt?  „A rókát ne engedjük be a tyúkólba! Ennek a genderőrületnek az a természete, hogy először nem lehet a képviselőit komolyan venni. A róka is egy olyan kedves állat, ő a kis Vuk, hát csak ott sündörög. A genderkérdések esetében is hasonló a helyzet” – érvelt Orbán. „Itt nem egy múló divatról van szó, hanem jól megszervezett erők dolgoznak azon, hogy bizonyos életfelfogásokat népszerűsítsenek. Ezek erős nyugat-európai emberi jogi csoportok, az összes Soros-féle szervezet megtalálható közöttük, és végül kialakul mögöttük egy nagyon erős érdekérvényesítő tevékenység. És akkor kiderül, hogy Vuk ugyan aranyos, de megnő, és amikor megnő, bizony megeszi a tyúkot” – folytatta a hasonlatot Orbán.

„Aki külföldi segítséget vesz igénybe, annak előbb-utóbb meg kell fizetnie az árát. Ez az ár pedig a szuverenitás bizonyos mértékű feladása lesz egy-egy konkrét ügyben. Mint A tanú című filmben: „egyszer majd kérni fogunk magától valamit”. A baloldal problémája orvosolhatatlan. Vagy át kellene állniuk a magyarok oldalára, és legalább egy részét el kellene fogadniuk a magyarok többségi életfelfogásának, vagy pedig le kell mondaniuk arról, hogy többséget szerezzenek. De ők egyiket sem akarják, azt gondolják, hogy mindezt külföldi erőforrásokkal áthidalják” – mondta Orbán.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher