Dűlőre jutni: merre tart a magyar borvilág?

Írta: Sámson Gergely; nyitofotó: Borkonferencia Fb

Tizedik alkalommal rendezték meg a minap a magyar Borkonferenciát, a hazai borvilág fontos eseményét – a helyszín a budapesti New York Palota volt. Nem véletlen a mottóválasztás: „Jussunk dűlőre”, hiszen sok témában kellene dűlőre jutnunk – fogalmazott Rókusfalvy Pál, a rendezvény moderátora – a klímaváltozástól az alkoholos italok bor rovására történő térnyeréséig. Ez az az esemény, ahol minden évben kihirdetik azt az ötvenes listát, amelyből a szakma választja ki a Borászok Borászát. A díj nyertesét ugyanebben a teremben, április 29-én hirdetik ki. 

A konferenciát dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár nyitotta meg, aki előadásában összefoglalta az elmúlt tíz év fontos eredményeit. Ilyen az olcsó import folyóborok visszaszorítása gyakorlatilag nullára, illetve a hegyközségi rendszer átalakítása, az ágazati stratégia kidolgozása, az ültetvények megújítása, szerkezetátalakítása vagy a borászatok technológiai fejlesztése.

A jövőről szólva: a 2023-tól megváltozó uniós agrárpolitikai támogatás rendszerében

A program kerekasztal-beszélgetésekkel és előadásokkal folytatódott. Egy boros konferencia nem telhet kóstolás nélkül: három-három olyan fehér- és kékszőlő-fajtát jártunk körbe, amelyek fontosak a hazai termelés szempontjából, és amelyekre építhetünk a nemzetközi piacon is. A borokat a készítőik mutatták be, az adott szőlőfajtának szentelt rövid „védőbeszéddel” egybekötve.

*

Az első kerekasztal témája az edukáció volt, a szakma ismert szereplőivel: Dr. Mészáros Gabriella, a Borkollégium társalapítója, a hazai borismereti oktatás kilencvenes évek óta meghatározó alakja; Furják Andrea, a Borsuli vezetője; Horkay András, a Central European Wine Institute alapítója és vezetője; s Czinki Tamás, hazánk első (és máig egyetlen) master sommelier-je.

 – húzta alá Mészáros Gabriella a borfogyasztók edukációjának fontosságát. Legyen szó műkedvelőkről vagy szakmabeliekről, szerinte a kulcs az összehasonlítás, a tanulás pedig élethosszig tart. Horkay András azt szeretné elérni, hogy a borvilág szereplői ne csak a saját borvidéküket ismerjék, hanem a borokat hazai és nemzetközi kontextusba tudják helyezni, a mindennapi borfogyasztás pedig az alapvető kultúránk részévé váljon. Nem cél a hazai alkoholfogyasztás mennyiségi növelése, azonban kívánatos lenne a más típusú italok fogyasztását minőségi borra konvertálni.

Konszenzus volt a beszélgetőtársak között, hogy a korai huszonéves generáció egyre nyitottabb a minőségi borok irányába, bár itt még hosszú munka vár a szakmára. Az edukáció témája később is előkerült, amikor a gasztronómia szereplőit képviselő Niszkács Anna és Salfai-Kovács Gergely (Onyx), illetve Tónya István (Borkonyha) osztotta meg gondolatait. A csúcséttermeknek a bor is fontos eleme, az edukáció és a folyamatos kísérletezés pedig a mindennapi munkájuk része.
 
A klímaváltozásról Dr. Hans Reiner Schultz, a Geisenheimi Egyetem elnöke és Dr. Lukácsy György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem adjunktusa tartott előadást. Schultz európai kontextusba helyezve mutatta be Magyarország hőmérsékleti és csapadékviszonyainak várható változásait, és ezeknek hatásait. Lukácsy a drámai változások és a kapcsolódó nehézségek – mint például a korai fakadás és a velejáró fagykár – megemlítése mellett felhívta a közönség figyelmét, hogy

sőt, a megváltozó feltételek bizonyos lehetőségeket is hordoznak magukban.

Hogy ezekkel tudunk-e élni, a termelőkön, és különösen is a kutatóintézeteken múlik. Mivel az utóbbi években az organikus szőlőtermesztés egyre fontosabbá válik, a konferencia szervezői külön blokkot szenteltek a témának. Az ország három különböző borvidékéről három teljesen eltérő karakterű bortermelő – Bukolyi Marcell (Eger), Gere Attila (Villány) és Major Levente (Mátra) — osztotta meg gondolatait és tapasztalatait. Bukolyi Marcell hangsúlyozta: „Tíz év múlva a közönség nem fog tízezer forintot kifizetni egy gyomirtóval, felszívódó növényvédőszerrel kezelt szőlőből készült borért.”

Az organikus szemlélet már a legfelső szegmensben is megjelenik, és egyre világosabb, hogy bizonyos piacokon a bio minősítés már nem valami plusz, hanem az alap.

*

A borturizmusra összpontosító marketing kerekasztal résztvevői voltak: az Egyesült Királyságban élő O’Connor Lilla bormarketing specialista, a Wines of Hungary UK és a Furmint Február UK társalapítója, Bolyki János egri borász, a Németországban élő Dr. Szolnoki Gergely, a Geisenheimi Egyetem professzora, és az ismert kultúraszervező üzletember, Gerendai Károly, aki többek között a Vinum Praemium Alapítvány kurátora.

Elég a bor a borturizmushoz? – dobta be a kérdést Rókusfalvy. Egyetértés volt abban, hogy

Szolnoki szerint a legtöbben nem primer, hanem szekunder borturisták, vagyis nem kizárólag a bor miatt keresik fel a borászatokat. A természet, a kirándulás, a sport, a gasztronómia mind felmerül az igények között. Magyarország szépséghibája a vízfejűsége, a turizmus szempontjából is: kevés turista repül ide kifejezetten a bor miatt – folytatta a gondolatmenetet Szolnoki, majd hozzátette, az alapok viszont tökéletesen le vannak téve.

Gerendai Károly, bár alkoholt nem fogyaszt, elkötelezett híve a fogyasztói kultúra fejlesztésének. Kiemelte a belföldi borturizmus jelentőségét: úgy látja, sok magyar kel útra az ország borvidékeit meglátogatni, az ő igényeikhez pedig a kínálat is kezd felnőni. Hozzátette: ahhoz, hogy valaki a világ más tájairól a bor miatt utazzon ide, van még hova fejlődni. A bor, a szállás és az étkezés alapelvárások. A kérdés, hogy mi az a plusz, amit hozzá tudunk tenni, mi lesz az az élmény, amely miatt minket választanak. Szeretjük azt mondani, hogy milyen rosszul állunk a világhoz képest – folytatta Gerendai –, de szerinte ez nincs teljesen így. Rögtön rávilágított, hogy több borvidékünk kínál akár többnapos élményt a tűrhető szálláson és a jó éttermen túl mind az épített örökséggel, mind a természeti értékekkel. Hogy ezt honnan fogják tudni, és miért fognak minket választani, az megint egy külön kérdés – zárta gondolatmenetét az üzletember.

O'Connor szerint, bár pozitív visszajelzéseket szokott kapni, és az Egyesült Királyságban az embereket érdekli a magyar bor, még nem jut el hozzájuk elég információ. Szeretik, értékelik a borokat, de

Ide jellemzően hangos turisták jönnek fapados járattal, más céllal. Szolnoki hozzátette: Németországban a borturisták között a külföldiek aránya öt-hét százalék – nem sok. Különösen is az utóbbi években fektettek nagyobb hangsúlyt a hazai vagy regionális turizmusra, és ez jót tett az ágazatnak. Gerendai megjegyezte, mielőtt arról beszélnénk, mennyire ismert a magyar bor, tegyük fel a kérdést: mennyire ismert Magyarország? Beszélhetünk a Nobel-díjasainkról vagy a sportolóinkról, de a vendégek nem miattuk fognak idelátogatni. Az országot kell megismertetnünk, és ennek egyik módja, hogy elmondjuk, többek között az izgalmas borkínálat miatt is érdemes idejönni.

***

Fehérek...

Három borász három fehérboron keresztül mutatott be egy-egy fehérszőlő-fajtát a rendezvényen:

Irsai Olivér
Frittmann Péter – Frittmann Borászat, Kunság

A csabagyöngye és a pozsonyi fehér keresztezése, Kocsis Pál nemesítése közel száz éve van velünk. Ma már világszerte megtalálható, csemegeszőlőként is termesztik. Termőterülete Magyarországon 2300 hektár.

amely az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Frittman Irsai Olivér 2021
Illatban üde gyümölcsösség, parfümösség: őszibarck, fehér virágok. Alacsony alkohol, ropogós savak, zöldalma. Egy jó hétköznapi fehérbor, akár ebéd mellé is. Kezdő borfogyasztók kapudrogja.

Olaszrizling
Kovács Tamás – Szent Donát Kúria, Csopak

Az olaszrizling olyan fajta, amely összeköti a régió országait. Viszont a termőterületek adottságai között jelentős különbségeket találunk, gondoljunk csak a ropogós osztrák Welschrieslingre, vagy a telt horvát graševinára.

A Csopaki Kódex célja, hogy Csopak önálló, zárt borvidék legyen, és az innen származó olaszrizling egyet jelentsen a magas minőséggel. Két minőségi kategória a hegybor és a dűlős bor – előbbi több, utóbbi egyetlen dűlő termése. A savasság érdekében legfeljebb egy kis furmint házasítása megengedett, azonos termőhelyről.

Szent Donát Csopaki Olaszrizling hegybor 2019
Illatban visszafogott mezei virágok és zöldfűszerek. Melengető alkoholérzet, friss savak, érett körte, zöld mandula, krémesség és enyhe fanyarság a végén, ami határozottan jól áll neki.

Furmint
Bodó Judit – Bott Pince, Tokaj

A furmint kóstolását siettetni nem lehet, jelenlétet igényel. „Mindenkit óva intek attól, hogy az első randira furmintot vigyen” – fogalmaz Bodó Judit, hiszen szerinte ez a fajta mélyebb megismerést igényel. Szerinte

Felelősségünk ezen borok elhelyezése a tudatunkban, hiszen az identitásunk részei. A furmint kulcs lehet számunkra a múlt és a jövő között.

Bott Pince Csontos Furmint 2008, Tokaj
Illatban érett trópusi gyümölcsök, aszalt kajszi, narancshéj, tölgy, vanília. Meleg korty, krémes textúra, sós ásványosság, némi maradékcukor. Ízben is érett gyümölcsök, csonthéjasok: ananász, kajszi, mandula. Barátságos karakter, hosszú lecsengés. Beszélgetős bor, a rétegei kibontásához idő kell.

...és vörösök!

Kékfrankos — Bott Frigyes, Muzsla / Garam Mente, Szlovákia

„Missziónk a Kékfrankos, a Kárpát-medence legnagyobb kitörési lehetősége a világ felé. Északi, hűvösebb, meszes területeken számunkra hasonlót jelent, mint a burgundiaknak a pinot noir” – kezdi Bott Frigyes a fajta bemutatását. Számára az organikus szőlőművelés már alap, ezt a nemzetközi piac is egyre jobban értékeli. Az adalékanyag-mentes borkészítés — a natúrbor — ma már a legfelső szegmensben is terjed. A nemzetközi figyelmet különleges, egyedi fajtákkal lehet felkelteni. És hogyan tudunk egy fajtát a külföldi piacok felé prémiumként kommunikálni? Az eltarthatósággal. Álljunk mögé büszkén, mert a világ csak akkor fogja elfogadni, ha mi is hiszünk benne.

Bott Frigyes Faricka Kékfrankos 2019

Mély, lilás rubin szín, intenzív meggyes, marcipános, karamelles és tölgyfás illatjegyek. Ízben is telt, élénk, rengeteg gyümölccsel, a fahordó fűszereivel és melegségével. Játékos, mégis komplex, natúr, de kristálytiszta.

Kadarka — Ifj. Heimann Zoltán, Szekszárd

„Lelkesedést és kíváncsiságot ébreszteni: aki még nem járt Szekszárdon, jusson el ide. A magyar bor ne olcsó legyen, hanem egyedi” – vezeti fel a családi borászat kadarkáját az ifjabb Heimann Zoltán. Szerinte, amikor egy márka krízisben van, „az élmény magjára” kell koncentrálnunk ahhoz, hogy újra sikeressé tehessük.

A borászat a Pécsi Kutatóintézet által nemesített kadarka klónokkal dolgozik, spontán erjesztve, derítés és szűrés nélkül.

Heimann és Fiai Kadarka 2021

Világos téglavörös, pinot noirt idéző szín, meleg, érett piros gyümölcsös illatok finom fűszerességgel. Megkóstolva, a hangulat folytatódik: gyógyfüves, gazos jegyek a meggy, csipkebogyó és feketebors mellett. Légies kinézete ellenére fajsúlyos, rétegzett és izgalmas bor.

Cabernet Franc — Malatinszky Csaba, Villány

„A cabernet franc Magyarországon több mint száz éve jelen van, bár korábban nem állt a figyelem középpontjában.” Malatinszky Csaba szemei előtt Bordeaux-i példák lebegtek, ahova még sommelier-ként látogatott először. Itt ragadta meg

ahogy fogalmaz. Hiszen a harmónia és az elegancia túlzásoktól mentes. Villányban a cabernet franc kihívást és inspirációt jelentett számára, ezért vágott bele. A bor, amit kóstolunk, minősített bio, de nem erre hegyezi ki a mondanivalóját. Ráadásul első évjárattól kezdve derítés és szűrés nélkül dolgozik, kíméletes feldolgozással. Számára ezek eszközök ahhoz, hogy a bor finom legyen. 

Malatinszky Cabernet Franc 2012

Érett és mély, szinte fekete szín, húsos illat, közel tízéves kora ellenére még mindig tele van gyümölccsel. Mellette bőrösség, gomba, avar és egyéb palackérett jegyek. Sok, érett és jól integrált tannin a kakaóporos, étcsokis fajtából. Érett, túlérett és aszalt fekete gyümölcsök, meggylikőr, karamell, kávé, whisky. Eközben még mindig élő anyag, határozott savakkal, magas, de nem túlzó alkohollal. Egész estés bor.