A választás tétje az, hogy Magyarország belesodródik-e a háborúba – Orbán Viktor a Hír Tv-nek

Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este a Hír TV Napi Aktuális Extra című műsorának vendége volt. Az első téma a háborús helyzet volt. A miniszterelnök szerint egyértelmű, melyik oldal mit gondol arról, hogy az országnak milyen szerepet kell vállalnia az orosz-ukrán konfliktusban.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországon a nemzeti oldal úgy fogalmaz, hogy ez egy orosz-ukrán háború, mi pedig a magyarok vagyunk,

Nem tudunk segíteni senkin úgy, hogy közben tönkretesszük saját magunkat. Például bevonódunk egy háborúba, amely nem a mi háborúnk, amiben semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk” – fogalmazott Orbán. Szerinte a nemzeti oldal álláspontja világos: „a béke oldalán maradunk. Nem szállítunk fegyvert, nem küldünk katonákat, és nem engedünk át Magyarország területén fegyvereket sem Ukrajnába”.

De nemcsak a kormánypárt, hanem az ellenzék hozzáállása a kérdéshez is világos, a miniszterelnök szerint. Orbán arról beszélt, hogy a baloldal világossá tette, „hogy ők ebben a konfliktusban részt vesznek. Tehát ők nem egy olyan konfliktust látnak, amely két másik nép közötti háború, hanem valami olyan konfliktust, amihez nekik is közvetlen közük van, és szerintük az lenne a helyes, ha Magyarország bevonódna ebbe a konfliktusba. Ha lehet, akkor NATO keretekben katonát küldene, átengedné a fegyverszállítmányokat, sőt fegyvereket is küldene.”  A harmadik álláspont a nyugati szövetségé, a NATO álláspontja – folytatta Orbán. Az észak-atlanti szövetség „azt mondja, hogy persze minden tagállam független, majd a nemzeti kormányok eldöntik, hogy mit csinálnak. Az a kérdés, hogy van-e olyasmi, amit közösen fogunk csinálni, amelyben minden NATO tagállam részt vesz. És erre az a válaszuk, hogy nem, nem lesz ilyen akció, a NATO, mint a nemzeteket összefogó szövetség nem küld katonát és nem küld fegyvert”.

Baloldali ismerethiány

Orbán szerint a baloldalon van ismerethiány,

A miniszterelnök úgy látja, „az a tudás, hogy hogyan működnek a nemzetközi szervezetek, például a NATO, hát arról most kevés fogalom van, hiszen nem ők képviselik Magyarországot a NATO-ban, hanem a nemzeti oldal”.

A NATO-ban folyó vitákról

„A NATO-ban vannak olyanok, akik folyamatosan a magyar állásponttal szemben szeretnék a NATO-t beletolni ebbe a konfliktusba. És a magyar baloldal, úgy látom, hogy azokkal van inkább együttműködésben, ezek jelentős országok egyébként. Jelentős országoknak akar megfelelni, akik inkább befele tolnák a NATO-t ebbe a konfliktusba. Tehát nem tudom megnyugtatni a magyar közvéleményt abból a szempontból, hogy a NATO álláspontja egyszer s mindenkorra megváltoztathatatlan” – mondta.

A kormányfő hozzátette: nem akar illúziókat kelteni a nézők fejében, a helyzet nehéz, kockázatos. „Ennek a választásnak tétje a háború. Mert hogyha a baloldal nyerne a magyar választáson, akkor megnőne azon NATO országoknak a száma, akik a NATO-t is magát, meg Magyarországot is beletolnák ebbe a konfliktusba. Tehát ha békét akarunk, akkor azt Magyarországon és a NATO-ban is csak a nemzeti oldalt tudja képviselni” – jelentette ki Orbán.

Szóba került Gyurcsány Ferenc is, aki nemrég azt mondta, hogy

„Hát lelki alkat szempontjából ez emlékeztet a tinédzser koromra, amikor az ember még indián regényeket olvas, és folyamatosan úgy olvas, hogy valakivel van, vagy a fehérekkel, vagy az indiánokkal. De a politika az nem ez a világ. Tehát a politikában felnőtt érett lelki alkatú embereknek van csak helye, aki nem azonosul a konfliktus egyik vagy másik szereplőjével, hanem tisztázza, hogy kik vagyunk mi, és mi a viszonyunk ehhez a konfliktushoz. Ez nem egy kalandregény, ez vérre megy” – szúrt oda a volt miniszterelnöknek Orbán.

„Itt emberek halnak meg, országokat lőnek szét, gazdaságok omlanak össze. Tehát itt nem lehet beleképzelnünk magunkat valamelyik szereplő helyébe, hanem azt kell világosan megmondani, hogy ez itt Magyarország, mi vagyunk a magyarok, vannak világos érdekeink, van felelősségünk is, a bajbajutottakon mindig segíteni kell, segítünk is, erőnkön felül segítünk. Az egész európai segítségnyújtást ha áttekintem, népességarányosan mi fogadjuk be a legtöbb menekültet, mi látjuk el a legtöbb embert, a magyar népesség több mint 5%-át láttuk már el. Tehát mi nem pocsék, hanem nagyszerű nemzet vagyunk, amely erkölcsileg helyesen jár el. De nem tudunk úgy segíteni az ukránoknak, hogy szétlövetjük Magyarországot” – mondta.

A miniszterelnök kifejtette:

„Ráadásul nincs is felelősségünk ezért a háborúért, mert akik a háborúról döntöttek egyik vagy másik oldalon, velünk erről nem konzultáltak, minket nem vontak be, ez nem egy közös döntés részeként alakult ki, amely megalapozná Magyarország felelősségét. Tehát ezért jól kell világosan kell meghatározni, hogy mi a magyar emberek és Magyarország érdeke. És nekünk nincs annál több felelősségünk, mint aminek egyébként eddig is minden nap eleget tettünk, de annak eleget is fogunk tenni” – tette hozzá.

„Ez nem a mi háborúnk!”

Orbán Viktor kitért a háború történeti, kulturális alapjaira is, de leszögezte: „mi ebben a vitában sose vettünk részt”.

„Sose vettünk részt abban a vitában, hogy akkor a nagy szláv tenger tőlünk keletre hány államból áll valójában, az hány nemzet. Sose vettünk részt abban a vitában, hogy akkor ők milyen katonai biztonsági megállapodást kötnek egymásnak, ad-e Oroszország Ukrajnának biztonsági garanciát. Beléphet-e Ukrajna a NATO-ba vagy nem léphet be?

De viszont nekünk világos álláspontunk van, a magyar érdek, amely a béke mellett szól, az szerintem érdeke az ukránoknak is, meg az oroszoknak is. Tehát amikor mi a békét képviseljük, és azt mondjuk, hogy a további háborúskodás helyett tűzszünetre volna szükség” – mondta a miniszterelnök.

„Persze én is szeretném, hogyha Magyarországnak erőteljesebbek lennének a külkapcsolatai, mondjuk, lenne tengerünk, lennének tengeri kikötőink, és lehetőség lenne arra, hogy mondjuk óriási tankerekbe szállítsuk Magyarországra az energiát, olajat vagy gázt. De Magyarország nem ilyen helyzetben van, csöveken jön hozzánk az, amire szükségünk van, a csőnek van két vége, onnan indul, ide érkezik” – mondta Orbán az energetikai kérdésekre kitérve. Hozzátette: küzd az ellen az európai álláspont ellen, ami a szankciókat ki akarja terjeszteni a gázra, meg az olajra azért, mert ez Magyarország számára kezelhetetlenül súlyos következményekkel jár.

A miniszterelnök beszélt az orosz energiafüggésre adott „magyar válaszról” is. „A következő évtizedben úgy alakítjuk át a magyar energiatermelésnek a szerkezetét, hogy javarészben nukleáris forrásból származik majd, a másik része pedig napenergiából. És ez a kettő együtt kiteszi a mi energiaszükségletünknek több mint 90%-át. Ez egy belátható távolságban lévő időpont, ezen dolgozni kell, sok pénzbe is kerül, de lehetséges, meg lehet valósítani” – jelentette ki.

Hozzátette: mindig lesz valamennyi Oroszországból érkező energiaforrás, de nem az a célunk, hogy ne jöjjön semmi, hanem az a lényeg, hogy ne függjünk tőle, mindig legyen más, és ne legyünk kiszolgáltatva.

A választásról szólva Orbán elmondta, hogy

„Járom az országot, és beszélek az emberekkel, és azt kell mondanom, hogy ezt a bonyolult geopolitikai-gazdasági összefüggésrendszert, ami az orosz-ukrán háború és az ahhoz való magyar viszony, meg az amerikaiak abban játszott szerepe, ezt a magyar emberek kristálytisztán és világosan értik. Tehát nem kell megijednünk, ez nemcsak egy nagyszerű nép, amely segít a bajbajutottakon, okos nép a mienk, hát átlát a szitán, érti, hogy miről van szó, én nem tartok attól, hogy azért hozna rossz döntést a hétvégén a magyar nép, mert ne tudta volna, hogy mi a választás tétje, értik, tudják” – mondta a miniszterelnök, aki felhívta a figyelmet egy jövőbeli veszélyre is. „Ami bennünket illet. Bennünket az fenyeget, hogy miután a gabonára majd nőni fog, hiszen kiesik az orosz, meg az ukrán kapacitás, meg fog nőni a gabona ára, és ha jó árat kínálnak a gazdáknak, meg a magyarországi termelőknek, akkor valószínűleg azt el is fogják adni. És előállt az a helyzet, hogy kiszippantják magas áron a gabonakészleteinket a külföldiek Magyarországról, és akkor itt nem marad, és akkor nekünk kell még magasabb áron importálni, ha egyszerűen, ha egyáltalán hozzá tudunk majd jutni. Tehát ezért most ilyen vészfék mechanizmusokat kell beépítenünk, hogy ez a helyzet ne álljon elő. De

Gyurcsány-korszakba való visszatérés mellett már a háború is tét

A miniszterelnöknek azt is felvetették, hogy – nézői javaslatok alapján – nem kellene-e  többször hangsúlyozni a „nagyszerű eredményeket”.

„A kampány úgy kezdődött, hogy piros lett a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra. Így indult a kampány, hogy arról fog szólni az emberek döntése, arról fog szólni a parlamenti választás, hogy akkor Magyarország visszamenjen-e oda, ahol 2010 előtt voltunk, mondjuk a Gyurcsány-féle baloldali kormányzás időszakában, vagy őrizzük meg az eredményeinket, és folytassuk azt a munkát, amit elkezdtünk, azért 2010 előtt elvettek egy tizenharmadik havi nyugdíjat, elvették a tizenharmadik havi fizetéseket, ott devizacsapdába csalták az embereket, megszüntették a családtámogatási rendszernek azt a formáját, amit korábban megalkottunk, a lakástámogatásnak a korábbi rendszerét átalakították, annyi volt az átlagbér 2010 előtt, mint most a minimálbér, tehát én azt gondolom, hogy azt gondoltam, hogy arról kell majd az embereket meggyőznünk, hogy ne menjünk vissza oda, ahova egyszer voltunk, és rossz volt. Oda ne kívánkozzunk. Visszamenjünk. Ez volt a háborúig. És akkor

Orbán egy újabb, a kampányra vonatkozó kérdésre leszögezte: ez a választás nem lefutott meccs. „Ez egy nyílt küzdelem. A választásnak mindig van egy rejtélyes része. Ugyan a mérések elemeznek, de mégis csak arról van szó, hogy elmegy több millió ember, és egy adott ügyben, egy adott pillanatban véleményt mond. Ebben mindig van egy mérésekkel felderíthetetlen rejtélyes része. Mindegy, mit mutatnak a fölmérések” – mondta, hozzátéve hogy

„Második, hogy gondoskodjon arról, hogy ne csak ők menjen el, hanem a hasonszőrűek, ők úgy gondolkodnak, mint ő, akik hasonló érvek szerint mozognak. Őket vigye el, barátot, családtagot, munkatársat. És ha mindannyian elmegyünk, akkor meglesz az eredmény, de csak akkor” – tette hozzá.

Komoly ügy, magas részvétel

Szóba került a gyermekvédelmi népszavazás is, amelyről Orbán azt mondta,először ő is úgy vélte, hogy egy olyan kulturális jelenségről beszélünk, a családok szétszerkesztéséről, átszerkesztéséről, a nemváltó műtétek támogatásáról, a gyerekek elé tolt szexuális propagandáról, „amit a magyar emberek nem tekintenek komoly ügynek”.

„Ugyan nyugaton már komoly, de valahogy a mi józan eszünk, meg a természetes ellenálló képességünk miatt ez lassan nyert teret Közép-Európában. A többi ország is jól tartja magát, a horvátoktól föl egészen Lengyelországig. Tehát azt gondoltam, hogy majd el kell magyaráznunk az embereknek azt, hogy nézzétek, itt van egy kulturális jelenség, ami Nyugat-Európában szinte már korlátlanul rombol. És

Nyugat Európában, ha elküldöd a gyerekedet az iskolába, nem lehetsz abban biztos, hogy aznap nem valamilyen össze-vissza identitású politikai aktivista magyarázta el neki egyébként egy fogékony életkorban lévő gyermekednek, hogy tulajdonképpen nem is biztos, hogy te férfi vagy, meg lehetnél tulajdonképpen, ha fiú is vagy, lehetnél nő is, ez csak rajtad múlik, meg hasonló dolgok” – mondta Orbán.

„Én azt hittem, hogy nekem már újat nem nagyon tudnak mutatni a politikában. Ugye 16 évig voltunk ellenzékben, 16 évig kormányon, és volt vörösiszap, árvíz, még pénzügyi válság 1999-ben, amikor Jelcin helyett jött a Putyin, járvány” – sorolta a miniszterelnök.

Elmondta: azt gondolta, hogy legfeljebb majd ezek ismétlődnek, ha baj lesz. „De hogy lesz egy olyan helyzet, amikor mögöttünk egy világjárvány, mellettünk egy háború, előttünk egy teljesen bizonytalan, veszélyes európai helyzet, hát erre én sem számítottam, tehát

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher