A közösségi médiában megjelenő politikai hirdetés jellegű tartalmak is kampánytevékenységnek minősülnek április 3-ig, így ezekre is vonatkoznak az ilyenkor érvényes korlátozások – hívta fel figyelmünket az Állami Számvevőszék.
Bizonytalanság övezi a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetések körüli szabályokat a mostani kampányidőszakban, ezért lapunk megkereste az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), hogy segítsen tisztázni a helyzetet. A kérdés azért is aktuális, mert a politikusok, a képviselők, a jelöltek és a pártok is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a közösségi portálokon való jelenlétre, ami az áprilisi választások kapcsán pedig hatványozottan igaz.
Az ÁSZ ezzel kapcsolatban már tavaly év végén kiadott egy a honlapjáról letölthető Kézikönyvet, amelyben külön kitér erre a területre. Ebben felhívják a figyelmet, hogy a közösségi médiafelületeken megjelenő, politikai hirdetés jellegű tartalmak nem minősülnek a választási eljárási törvény (Ve.) szerinti politikai hirdetésnek, mivel annak megjelenési felülete csak sajtótermék vagy filmszínház lehet, a közösségi médiafelületek pedig nem tartoznak bele a törvényben meghatározott sajtótermék fogalmába.
Erre tekintettel a Ve. kampánytevékenységre vonatkozó előírásait a közösségi médiában a kampányidőszakban megjelenő tartalmak esetében is alkalmazni kell. A törvény szerint minden egyéni képviselő egymillió forintos állami támogatásra jogosult, azonban az összeget 2014 óta minden évben növelik a fogyasztói árindexszel, így ez jelenleg 1182896 forint.
A jelöltek lemondhatnak erről az összegről a jelölőszervezetük javára, amely szintén jogosult állami támogatásra, az általuk jelölt egyéni képviselők számának arányában. Ez jelöltenként 5 millió forint, illetve ennek a fogyasztói árindexszel növelt összege, ami jelenleg 5,9 millió forint.
Az ÁSZ azt ellenőrzi, hogy a jelölő szervezetek jelöltjeikkel együtt betartották-e az előírt, jelöltenkénti – a kampány költségeinek korlátját jelentő – 5 millió Ft összeghatárt, valamint, hogy a pártok, mint jelölő szervezetek, a törvényben meghatározott forrásokat vették-e igénybe a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására.
Az ÁSZ ugyanakkor csak a jelöltek és jelölőszervezetek által közzétett pénzügyi elszámolásokban rögzített adatokat és a közzétett elszámolásokat alátámasztó számviteli bizonylatokat értékelheti. Amelyek nem jelennek meg az elszámolásban, annak ellenőrzésére nem jogosult – írta a szervezet.
A ÁSZ lapunknak küldött válaszában kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a közösségi médiában megjelenő tartalmak kapcsán az egyéni jelölteket és jelölő szervezeteket fokozott felelősség terheli a választások tisztaságának megőrzéséért az 5 millió forintos keret betartása szempontjából.
(Fotó: Földházi Árpád/Mandiner)
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
Arra kíváncsiak, hogy milyen szerepe volt a TikToknak abban, hogy egy semmiből érkező jelölt 23%–ot szerzett.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Magyar Péter továbbra is egy személyben jelenti a Tisza Pártot. Ez pedig a már említett követőszámokon is meglátszik.
Miként lehet a pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket játékos formában a tanári hivatás, azon belül kiemelten a tehetségpszichológia szolgálatába állítani? Erre a kérdésre kíván választ adni egy magyar fejlesztésű szakmai beszélgetőkártya-sorozat.
A 200 méteres hátúszás olimpiai bajnoka a Duna Arénában 25 méteres medencében is megmutatta, ki az úr a háznál.
