Szuromi Benedek írása
A felsőoktatási intézmények finn minta alapján történő struktúraváltása 2014-ben fogalmazódott meg a kormányzat részéről, majd az utóbbi években több egyetem is alapítványi fenntartásba került. A modellváltó egyetemek saját kuratóriummal rendelkeznek, stratégiai terveik alapján fejlődhetnek, amihez ugyanakkor az anyagi hátteret az állam biztosítja. Ettől függetlenül a modellváltás a politikai csatározások közé került, a baloldal jobboldali térfoglalást kiáltott, míg a kormány nemzetstratégiai célként hivatkozik a folyamatra. Az új egyetemi struktúra alakítóiként értékelték és értelmezték a beszélgető partnerek a modellváltást, amelyet Murai László, a HÖOK elnöke moderált.
„Soha ennyi támogatás nem áramlott a felsőoktatásba” – fogalmazott Stumpf István. Elmondta, az elmúlt egy évben több mint 700 hallgatóval találkozott, de beszélgetett az intézmények vezetőivel is, s mindezek alapján arra jutott, hogy konszolidálódott a helyzet az egyetemeken. Sőt, sikertörténetként kezelik a modellváltást.
Míg korábban a teljesítmény visszatartásának kultúrája alakult ki, mára a teljesítmény került a fókuszba”
– mondta a kormánybiztos. Ehhez szerinte mentalitásváltoztatás is szükséges. Úgy folytatta, „huszonhét államilag fenntartott intézményből, 21 döntött úgy, hogy a modellváltás útjára lép. Tudjuk azt, hogy 63 felsőoktatási intézmény van Magyarországon, ezek közül 24 egyházi fenntartású, 12 magánintézmény”. Megjegyezte, az is látszik, hogy az ELTE és a műszaki egyetem is gondolkozik azon, hogy miről maradt le.
Nem csupán a finanszírozás oldaláról közelítette meg a témát Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató. Ő az egyetemek versenyképességét emelte ki, a nyerteseknek végső soron a diákoknak kell lenniük. Elmondása szerint ezért meg is kapta a magáét a Corvinuson, mivel mások úgy látják, az egyetem értékét az oktatók és a kutatók adják. Úgy fogalmazott: „Ezért bitang nehéz dolog ez az átalakítás, mert egy komplex kulturális váltást kell létrehozni. Előtérbe kerül a verseny, a teljesítmény értékelése.”
A MOME kuratóriumi elnöke, Böszörményi-Nagy Gergely szerint „a modellváltás lényegi kérdése az aspiráció, azaz, hogy akarunk-e többet ki hozni az »elvagyunknál«”. A művészeti egyetemen idén január 1-jén nagy léptékű béremelést hajtottak végre, volt, akinek 200 százalékkal emelték a bérét, a legalacsonyabb béremelés pedig 86 százalékos volt. Így régiós összehasonlításban a MOME a legjobbak között van fizetések tekintetében, a következő éveket pedig a közép-európai térségben betöltött pozíció erősítésére szánják.