Nem a Facebookon múlik, hogy Márki-Zay kampányköltése nem fordítható át valódi érdeklődéssé – Mráz Ágoston Sámuel a Mandinernek

Béres Sándor írása

***

A közösségi médiát mint közéleti harcteret mutatja be hétről hétre a LikeFight. Honnan ered a sorozat ötlete?

A Metaverzum világában, ahol már a Facebook tart, online aktivitást mérni, beazonosítani, hogy milyen erőviszonyok és népszerűségi viszonyok alakulnak ki az online politikai térben, mára magától értetődő kötelezettség egy közvélemény-kutató cégnek. Hiszen bár vannak online paneleken zajló kérdőíves kutatások is, azok kitöltői köre viszonylag szűk. Ezért relevanciájuk és magyarázó erejük a mi álláspontunk szerint egyelőre korlátozott.

A Nézőpont Intézet tanulmánya éppen erről fog szólni, hogy hányan is aktívak az online világban. Nagyon aktuális, de módszertanilag folyamatosan fejlesztendő vizsgálat egy közvélemény-kutató cég számára, hogy ebben az új, online világban is meg tudja mutatni, hogy a kutatói kérdésfeltevéstől függetlenül mire mekkora a társadalmi érdeklődés, melyik posztnak vagy üzenetnek mekkora az elérése.

Ennyire számítanak a lájkok?

Ez egy teljesen új világ, amelyben már nemcsak tőlünk, hanem a Facebook algoritmusától is függ, hogy minek mekkora a hatásfoka. A Facebook jelenlegi beállításai és üzletpolitikája alapján az interakcióknak van a legnagyobb jelentősége. Ezért is törekszik mindenki arra, hogy olyan bejegyzései, megjelenései legyenek, amelyek interakciót váltanak ki. Az interakció viszont nem csupán lájkokat jelent, hiszen a lájkolás a legegyszerűbb akció, és mondhatni egyirányú. Pedig éppen a hatás-ellenhatás lenne a lényeg. Ilyen szempontból például a kommentelésnek, megosztásnak sokszor nagyobb szerepe van.

Honnan jött az ötlet, hogy a LikeFight-ban egyszerre mutassák be a jobboldali és a baloldali politikai közösség online eredményeit?

Ez a politikai kampánnyal függ össze, egész egyszerűen nagy rá az igény.

Aki az online térben mozog, szükségszerűen egyfajta buborékban van, aki pedig nem az online térben tevékenykedik többet, ugyancsak tudja, hogy létezik az online tér, és szüksége van minél objektívebb mutatószámokra arra vonatkozóan, hogy jelenleg „mi a harci helyzet”, hogyan állnak az erőviszonyok. Valahol az összes publikált közvélemény-kutatásnak ez a mozgatórugója.

A legutóbbi LikeFightból kiderült, hogy az érdemi növekedéshez még a több tíz milliós összeg elköltése sem volt elegendő Márki-Zay Péter számára. Mi kellhet még?

A sikeres online jelenlétben szerepet játszik a Facebook „titkos tudása”, a választói érdeklődés korlátozottsága, de a hirdető elfogadottsága vagy éppen elutasítottsága is. Ha például egy hirdető sok pénzt költ ugyan a posztjaira, de annyira elutasított személy, vagy olyan hibákat kötnek a nevéhez, amik miatt nem vált ki interakciókat, még negatívakat sem, egyszerűen érdektelenség lesz a jutalma.

Márki-Zay Péter esetében például nem feltételezhetjük, hogy a Facebook büntetné éppen. A titkos, ismeretlen algoritmus-beállítások, vagy

A Nézőpont Intézet felmérése szerint hogy áll a jobboldal és a baloldal „csatája” az online térben?

A Nézőpont Intézet social media használatról készült kutatása arra mutat rá, hogy a jobboldal kiinduló-pozíciója ebben az online csatatérben rosszabb, mert más a korfája a jobboldali és a baloldali szavazótábornak. A magyar társadalom egész egyszerűen sok százezer idős embert is magába foglal, sőt, közel hárommillió nyugdíjasa van Magyarországnak. A Fidesz és a magyar jobboldal pedig egy valódi néppárt, ezért a Fidesz-tábor egy széles, néppárti struktúrát jelent.

Vagyis nem meglepő, hogy egy ilyen néppárt nemcsak fiatalokat és dolgozó középkorúakat, hanem a már több élettapasztalattal rendelkező időseket is fel tudja mutatni a soraiban.

Felmérésünkből például kiderül, hogy a Fidesz-tábor 61 százaléka mondja azt, hogy használja a Facebookot, vagyis szám szerint nem használják kevesebben, mint az ellenzéki szavazók, hiszen a Fidesz-tábor nagyobb, mint az ellenzéki.

A kutatás arra jut, hogy 10 válaszadóból 4-gyel fordul elő, hogy valamilyen megjegyzést tesz a Facebookon. A jobboldaliak ezek szerint lemaradásban vannak aktivitás szempontjából?

Ami most zajlik, az egy néhány éve, és még néhány évig tartó tanulási folyamat. Teljesen át kell alakulnia a médiafogyasztásnak, illetve a médiához fűződő viszonyainknak. Ez a kutatás néhány éve még rosszabb adatokat mutatott volna. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a jobboldalnak nevelnie is kell a jobboldali közösséget, mert némi lemaradásban van az elkötelezett baloldaliakkal szemben. A kutatás rámutat: a baloldali összefogás hívei azok, akik aktívabbnak mondják magukat, a rejtőzködő baloldaliak nem.

Nyitókép: Ficsor Márton