Már Magyar Péter belsős fórumain is kiakadtak azon, hogy folyamatosan álhíreket terjeszt
Ami szégyen, hogy a balliberális propagandasajtó tendenciózusan elhallhatja ezeket a híreket.
Álhírekkel szembeni tippeket mutat az orosz-ukrán háború apropóján a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
„Az ukrán háború kitörésével elárasztottak minket a hírek” – veti fel a Transzparens Újságírásért Alapítvány. Mint a szervezet oldalán megjelent írás fogalmaz, „a média reakciója nem sokban tér el attól, ahogy a koronavírus témáját kezelte az elmúlt két évben, így továbbra is érdemes kritikusan olvasni mindent, ami elénk kerül”.
A szervezet álhírekkel kapcsolatos javaslatit változtatások nélkül az alábbiakban olvashatja:
Fontos tisztában lenni azzal, milyen honlapon jelenik meg az adott cikk. Ismerjük a nevét? Milyen az általános megítélése? Tudjuk a politikai beállítottságát?
Sokszor a cikkek hangvétele és üzenete megegyezik azzal, amit a weboldal ideológiája képvisel. Például ha kormánypárti, közölhet valótlan vagy eltúlzott állításokat az ellenzékről, és ha ellenzéki, akkor ugyan ez a helyzet a kormánnyal.
Közzétették a nevét? Megbízható az előző cikkei alapján? Mit tudunk a világról való nézeteiről?
Mivel az ember hiába is törekszik rá, nem tud teljes mértékben objektív lenni, óhatatlanul megjelennek a cikkekben az újságírók véleményei, gondolatai. Ezeket jó felismerni, és nem tényként, hanem véleményként kezelni.
Általában egy újságcikkben szükség van megszólalókra, akik alátámasztják a leírtakat. Tudjuk, hogy kik ők? Nem ritkán előfordul, hogy formailag van nyilatkozó, ám gyakorlatilag nincs, mert csak egy kitalált alak szavait közvetítik. Mikor orvosokra, tudósokra és hasonló személyekre hivatkoznak, mindig érdemes utánanézni, hogy valóban létezik-e ez az ember, és ha igen, mivel foglalkozik, mi a szakterülete.
Az internet korában szerencsére sokkal könnyebb dolgunk van leellenőrizni a forrásokat, mint valaha. A szövegbe linkelt hivatkozásokat mind-mind érdemes megnyitni, ugyanis így kiszűrhető, hogy az alapinformációhoz képest mennyiben torzultak a tények, és hogy a forrás oldala megbízható-e egyáltalán.
A kommentekre is érdemes figyelmet fordítani. Ha mi nem is szúrtuk ki az esetleges dezinformációkat, más lehet, hogy igen. Természetesen azt figyelembe kell venni, hogy a kommentelők is tévedhetnek.
A legjobb az, ha minél több oldalról próbálunk meg tájékozódni a kritikus gondolkodásunkat megőrizve. Olvassunk egyszerre kormánypárti és ellenzéki sajtótermékeket is, hogy össze tudjuk hasonlítani, milyen megközelítésből jelennek meg a különböző tények.
Továbbá vannak hivatalos források is, ezek jellegükből adódóan jól értesültek, viszont fenntartásokkal kell kezelni az általuk írtakat. Hasznosnak tűnik több ellenérdekű hivatalos forrásból tájékozódni. A Lakmusz szerint érdemes figyelni például az ukrán állami hírügynökség oldalát, és az ukrán külügyminisztériumét, ahol a háborúval kapcsolatos híreket teszik közzé. Az orosz narratíva követéséle RIA Novosztyi a legjobb forrás, ami majdnem percenként frissül, illetve az orosz külügyminisztérium oldala. Szintén az aktuális eseményeket követi a Liveumap.com is.
Ezeken kívül érdemes nemzetközi szervezetek oldalait monitorozni. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külön foglalkozik Ukrajnával, ahogy az Amnesty International, Humans Right Watch és a Nemzetközi Vöröskereszt is. A StopFake.org nevű oldalon pedig az Ukrajnával kapcsolatos álhírek cáfolatai jelennek meg, ám leginkább ukrán, illetve orosz nyelven”.