Akar-e Moszkva háborút?

„Megmondja minden árnyas út,kérdezd a nyírfát és fenyőt,a csönddel áldott, tág mezőt,a katonát, ki ott pihena nyírfa alján névtelen,s az ő fiát hívd, mint tanút:akar-e Moszkva háborút.

Jevgenyij Jevtusenko 1961-ben írta ezt a versét (Garai Gábor fordítása, jobb, mint az eredeti), amikor éppen a tetőfoka felé igyekezett a hidegháború. Egy évvel korábban lőtték le az oroszok azt az U2-es kémrepülőgépet, amelyről az amerikaiak azt állították, hogy nem létezik, de az oroszok bemutatták a roncsokat és a gép vezetőjét Francis Gary Powerst, aki eléggé elítélhető módon nem nyelte le az ilyen eshetőségre szánt méregtablettát. Egy évre rá jött a kubai válság, amikor izgatottan számoltuk a napokat, hogy az atomrakétákat szállító orosz hajók mikor érik el a Kuba köré vont amerikai blokádot.

Persze a válság nem a Kubába telepített rakétákkal kezdődött, hanem azzal, hogy Amerika az orosz határok közelébe, Törökországba telepített atomrakétákat.A NATO-főtitkár 2022. január 26-án tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen felszólította Oroszországot, hogy az ukrán határok közelébe telepített százezer katonát vonja vissza, és kezdjen tárgyalásokat a NATO-val.

De ez a konfliktus sem az orosz csapatok ukrán határokhoz telepítésével kezdődött. Mélységes mély a múltnak kútja, honnan kezdjük? Talán kezdjük azzal, hogy amikor annak idején Mihail Gorbacsov beleegyezett Németország egyesítésébe és NATO-tagságába, tette ezt azzal a feltétellel, amint az akkori amerikai külügyminiszter James Baker megfogalmazta, hogy a NATO egy centiméterrel sem tolja ki érdekszféráját kelet felé.

A Clinton-adminisztráció azonban gyorsan és könnyedén túltette magát elődje, az idősebb Bush ígéretein,és a NATO megkezdte nyomulását kelet felé. Egy évtizeden belül az összes közép-európai ország NATO-tag lett, 2004-ben pedig Észtország, Lettország és Litvánia csatlakozásával a NATO már a volt Szovjetunió területét is elérte.”