Brüsszel ugyan tagadta, de most kiderült: mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat, és a követelések ezzel nem értek véget
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Megemelkedett a nyugdíjkorhatár, így az már 65 év az 1957-ben születetteknél. Ezzel lezárult a 2009-ben elfogadott, 2014 óta lefolyó sávos nyugdíjkorhatár-emelés.
A Portfolio beszámol arról: lezárult a nyugdíjkorhatár 2014 óta tartó emelkedése.
A 2009-ben elfogadott, 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele:
1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév;
1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
1953-ban született, a betöltött 63. életév;
1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
1955-ben született, a betöltött 64. életév;
1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év. A nők nyugdíjkorhatára szintén 65 év,
függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük – emlékeztet a Portfolio.
Az idei év mást is hoz a nyugdíjasoknak: a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások a várható infláció magasabb szintje miatt 2022. január 1-jén a költségvetésben tervezett 3% helyett 5%-kal emelkednek.
Az eredeti 3%-os emelésen felüli 2 százalékpont a költségvetésnek 80 milliárd forintjába kerül, valamint a 13. havi nyugdíj egyhavi kifizetése további 160 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent. Ezzel összesen
az elfogadott költségvetéshez képest. Közel 2,5 millió embert érint ez a lépés – írja a lap.
(Nyitófotó: MTI)