Az európai kontinens államainak jelentős részében azonban a gazdasági hatások tompításának kérdésében egy döntően elégedetlen társadalom képe rajzolódott ki – derült ki egy új felmérésből.
„Az európaiak a koronavírus-járvány egészségügyi kihívásainak kezelésével elégedettebbek, mint a gazdasági és munkahelyvédelmi intézkedésekkel. A magyar lakosság az átlagosnál szignifikánsan jobbra értékeli a problémák megoldására tett kormányzati lépéseket” – derült ki a Századvég Alapítvány 30 ezer európai lakos megkérdezésével készített felméréséből, amelynek megállapításait pénteken közölték az MTI-vel.
A Századvég Európa Projekt 2021 elnevezésű, 30 európai országra kiterjedő kutatása szerint továbbra is a koronavírus jelenti az egyik legfontosabb kihívást a kontinens lakói számára, ugyanakkor 2021 második félévében ez már a kormányzattal szembeni konkrét elvárásokban is realizálódik. Hozzátették, hogy az országok egy kisebb – Magyarországot is magában foglaló – része alapvetően elégedett mind a vakcináció biztosításával, mind a munkahelyvédelmi intézkedésekkel, a kontinens államainak több mint felében azonban a gazdasági hatások tompításának kérdésében
Kifejtették: az európai közvélemény 82 százaléka tartja aggasztónak a koronavírus-járványt – ebből 41 százalék szerint nagyon, szintén 41 százalék megítélése szerint inkább aggasztó a helyzet –, és mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy a félelmek eltúlzottak, a pandémia egyáltalán nem ad okot aggodalomra. A lista élén déli államok Portugália (92 százalék), Málta (90 százalék) és Spanyolország (89 százalék), míg a végén egyes kelet-közép-európai országok állnak: Lettország (61 százalék), Csehország (66 százalék) és Szlovénia (69 százalék).
Hozzátették, hogy Magyarország ebből a szempontból a lista középmezőnyében, második harmadában található: a lakosság 79 százalékát aggasztja kisebb-nagyobb mértékben a koronavírus, ebből 45 százalék szerint inkább, 34 százalék szerint nagyon aggasztó a járványhelyzet. Szintén európai átlag körüli (7 százalék) azok aránya, akik szerint túlzott a járványtól való félelem. Érdekességnek nevezték, hogy
„Hazánkban tehát nem jutottak meghatározó szerephez a vírustagadó és vírusszkeptikus vélemények, ugyanakkor azokról sem állítható, hogy többségben lennének, akik a járványhelyzetet fokozott aggodalommal figyelik. A legnagyobb csoportot Magyarországon azok képezik, akik szerint aggasztó ugyan a koronavírus-járvány, de mégsem okoz számukra az életben minden mást felülíró, fokozott félelmet. Ebben a hazai közvélemény egyébként a dániaival mutatja a legszorosabb hasonlóságot” –fogalmaztak.
Úgy folytatták, hogy a vakcináció lakossági megítélésének köszönhetően az európai államok listájának első harmadában található Magyarország, sőt a maximálisan elégedettek arányát tekintve hazánk az európai listavezető: a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen elégedett az oltási folyamattal. Mint írták, az uniós központi vakcinabeszerzés mellett Magyarország több lábon állt az oltóanyagok biztosításában. A kritikus tavaszi hónapokban Magyarország ezzel az átoltottsági listák dobogós helyére került, augusztusban pedig az első országok között tette lehetővé a harmadik dózis felvételét. Az átoltottsági arány további növelésének azóta sem akadálya a vakcinahiány vagy az oltási kapacitás – fűzték hozzá.
A Századvég szerint a lakosság elégedettsége – nem csak Magyarországon – többnyire az emberek hétköznapi tapasztalatain és a valós eredményeken alapul. Az oltási folyamattal teljes mértékben elégedettek aránya a tavaszi oltási kampány másik két „sikerállamában”,
Gyökeresen más összkép rajzolódik ki a felmérés készítői szerint Szlovákiában és Lettországban, ahol a lakosság mintegy 60 százaléka elégedetlen országa védőoltási programjával, és 10 százalék alatti azok aránya, akik szerint kormányuk a lehető legjobban végezte dolgát e tekintetben. „A koronavírus-járvány nem csupán egészségügyi kérdést jelent a lakosság jelentős részének életében, hanem veszélybe kerülő munkahelyeket, elhalasztott üzleti lehetőségeket, bizonytalanabbá váló megélhetést is. Sőt, az európaiak elégedettségét vizsgálva azt látjuk, hogy épp a gazdaságfejlesztés és a munkahelyvédelem az a terület, ahol a legtöbbet várnának kormányaiktól az emberek” – írták. Míg az oltással az elhúzódó problémák ellenére is csak a népesség harmada volt elégedetlen Európában,
Felfelé lóg ki a sorból a lista első harmadában található Magyarország, ahol a lakosság többsége (58 százaléka) alapvetően pozitívan értékeli a gazdasági károk enyhítésére tett lépéseket, a teljesen elégedettek közel egyharmados aránya pedig Európában a legmagasabb – fűzték hozzá. A Századvég kutatása szerint aránylag magas, 22 százalékos volt ugyanakkor az adatfelvétel idején egyáltalán nem elégedettek aránya is, ami arra enged következtetni, hogy elsősorban a pandémia negatív gazdasági hatásainak enyhítését várja el a közvélemény a kormányzattól.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
